Az RMDSZ több mint tíz éve következetesen kéri a tanácsülésekre a szinkronfelszerelés és a tolmács biztosítását
Fotó: Gálna Zoltán
Hivatásos szinkrontolmács fogja ezután magyarról románra fordítani az önkormányzati képviselők hozzászólásait a marosvásárhelyi városházán. Bár az önkormányzat hosszas huzavona után szerződést között egy tolmáccsal, az egyelőre még nem állhatott munkába.
2019. november 15., 17:182019. november 15., 17:18
Több éves huzavona után a marosvásárhelyi városháza végre szerződést kötött szerdán egy hivatásos szinkrontolmáccsal, akinek magyarról román nyelvre kell fordítania a tanácsülésen anyanyelvükön beszélő önkormányzati képviselők hozzászólásait. Csütörtökön azonban Novák Sándor még nem állhatott munkába; Dianora Monica Buculei jegyző magyarázata szerint azért, mert a polgármesteri hivatal nem tudott eleget tenni a szerződés azon kitételének, miszerint három nappal a közgyűlés előtt értesíti a fordítót. Marosvásárhelyen a közigazgatási törvény értelmében
Ennek híján a magyar tanácsosok egy része, főként a közvélemény nyomására az utóbbi időben elkezdett magyarul is beszélni, mondandóját azonban megismételte románul. A fordulópontot a „Tragumúra” néven elhíresült, közel két évvel ezelőtti botrány jelentette. A vásárhelyiek számára emlékezetes maradt, hogy 2017 utolsó napján "kedves tragumúráknak" nevezte a város magyar lakóit a városháza hivatalos Facebook-oldalán megjelent, szilveszteri utcai mulatságra hívogató szöveg. A hír a közvélemény felháborodását váltotta ki. Röviddel a visszajelzések után a polgármesteri hivatal illetékesei törölték a magyar szöveget, amelyet Google-fordítóval írtak. Nemcsak a megszólítás volt siralmas, hanem a teljes szöveg, amelyben
Utólag a sajtóosztály illetékesei elnézést kértek – kizárólag román nyelven. A sajtó jelzései ellenére városszerte még mindig nagyon sok a rosszul fogalmazott, helytelenül írt vagy fordított fordított tájékoztató felirat, utcanévtábla. A Krónikában megjelent cikkek nyomán a „Bolyai testvérekből” sikerült apát és fiát „csinálni”, és Széchenyi István nevét is korrigálták. A Paiko Karolra átkeresztelt Pajka Károly utca esetében viszont a városháza a lehető legegyszerűbb és olcsóbb megoldást választotta: egy évvel ezelőtt leszereltette a táblákat, újakról azonban nem gondoskodott.
Magyarázatot, elszámolást várnak a magyar tanácsosok
Százhatvanöt millió lejjel kevesebb bevétele volt Marosvásárhelynek október végén, mint ami az idei költségvetésben szerepel, s előre láthatóan ezt az összeget év végéig nem fogják befizetni a lakosok, cégek. Éppen ezért a marosvásárhelyi RMDSZ-es tanácsosok a harmadik alkalommal összehívott rendkívüli tanácsülésen sem szavazták meg újabb összegek elköltését. A rendkívüli tanácsülésnek egyetlen napirendje volt: a költségvetés kiigazítása, a kérdés augusztus óta élénken foglalkoztatja a a városvezetést és a tanácsosokat is. A vég nélküli viták arról szólnak, hogy mennyi pénzből gazdálkodhat a város. A tanácsosok csupán a kormánytámogatásként kapott 24 millió lejes összeg elköltését szavazták meg, azt is csak azokra a célokra, amelyeket fontosnak tartottak, nem vették figyelembe a városvezetés kéréseit.
A csütörtöki rendkívüli tanácsülésen Csiki Zsolt, az RDMSZ frakcióvezetője két nyelven mondta el, hogy kérik a költségvetéskiegészítés elhalasztását, mert nem kaptak választ a bizottságokban feltett kérdésekre. „Amikor 165 millió lejes hiány van, akkor nem várhatja el a városvezetés, hogy újabb összegek megszavazásáról döntsünk. Szeretnénk tudni, hogy az elfogadott 24 millió lejt elköltötte-e a városvezetés és ha igen, mire? Naprakész adatokat akarunk a bevételekről és a kiadásokról, azt akarjuk, hogy szakigazgatók jöjjenek és indokolják meg, hogy milyen összegekre van szükségük és azt konkrétan mire akarják költeni"- mondta Csiki Zsolt. Moldovan Călin volt liberális, jelenleg ALDE-s tanácsos csodálkozásának adott hangot, hogy az RMDSZ-es tanácsosok nem szavazzák meg a városvezetés által kért módosításokat, holott a szakbizottságokban választ kaphattak kérdéseikre. Moldovan szerint egyre nagyobb gond lesz a tömegközlekedéssel, a szemételszállítással, de az iskolák működésével, sőt a virágkertészeknek is gondja lesz, mert pénzhiány miatt az őszi fametszéseket nem tudják elvégezni. A tervek szerint a novemberi soros tanácsülésen lesz szó újra a költségvetés kiigazításáról.
Simon Virág
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Újabb engedély kipipálva Erdélyben a Brassó–Bákó autópálya projektjében: a Brassó Megyei Tanács kibocsátotta az önkormányzathoz tartozó nyomvonal területrendezési tanúsítványát.
Az Arad megyei iskolákban létrehozott, a rendbontó vagy erőszakos viselkedést tanúsító diákok elkülönítésére és felügyeletére szolgáló termek többsége üresen áll, csak két tanintézményben használták azokat.
Kolozsváron március 16-tól változnak a helyi adókra és illetékekre vonatkozó szabályok. Megszűnnek a városrészek szerinti adóemelések, miközben egyes kedvezményeket – a fogyatékkal élők és a régi épületek tulajdonosai számára – automatikusan alkalmaznak.
Nagy erőkkel vonult ki a rendőrség a Kovászna megyei Sepsibükszádra, miután szerdán este értesítést kaptak arról, hogy a környéken láthatták a Maros megyei baltás gyilkosként hírhedtté vált Emil Gânj-t.
Tűz ütött ki szerda este egy nagyszebeni tömbházlakásban; egy ember súlyosan megsérült.
Hogyan garantálható a gyógyszerek biztonsága, mennyire helytállóak az antibiotikumokról és homeopátiáról szóló tévhitek, és mi táplálja a gyógyszeriparral szembeni bizalmatlanságot? Casian Tiborral, az Európai Gyógyszerkönyv szakértőjével beszélgettünk.
Gulyás Adrienn hadtörténész és Ugron Zsolna író részvételével tartják meg a Háromszéki Honleányképzőt március 12-én és 13-án Sepsiszentgyörgyön, ahol előadások és műhelyfoglalkozások keretében mutatják be a reformkort a középiskolásoknak és érdeklődőknek.
Országszerte több mint egy tucat, az összeomlás szélére sodródott műemléken dolgoznak idén a Műemlékmentő Szolgálat önkéntesei. Kastélyok, erődtemplomok, kúriák, középületek és egykori közfürdők sürgősségi megóvása szerepel a programban.
Hargita megyében is elkezdődnek a tényleges autópálya-építési előkészületek.
Amikor a levélszavazásos rendszer szabályait megalkotta, a magyar állam megfelelő garanciákat épített be az eljárásba, és ezek működnek a gyakorlatban – szögezte le a Krónika kérdésére Kolozsváron Nagy Attila, a Nemzeti Választási Iroda (NVI) elnöke.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!