Honosítási számmanipuláció Biharban?

Egy általuk októberben készített és most nyilvánosságra hozott felmérés alapján leszögezte: Bihar megye magyar lakosai közül összesen csak mintegy 28 ezren tarthatnak az egyszerűsített honosítási eljárás valamely szakaszában, ebből pedig – saját adatbázisuk alapján – 16 ezren az általuk irányított demokrácia-központon keresztül intézték a papírokat. Rámutatott, a megye összmagyarsága 138 ezer fő, így ha az RMDSZ valóban ötvenezer kérelmet fogadott volna, a magyarok már több fele kettős állampolgár lenne. „Nagyon szeretnénk, ha ez valóban így lenne, hiszen a célunk, hogy elérjük a száz százalékot. Azért is készítettük a felmérést, hogy megvonjuk az elmúlt három év mérlegét, és hogy tudjuk tervezni a következő időszakra, lássuk, mely vidéken kell többet tennünk a honosítás érdekében, hogy létrejöhessen a határok feletti nemzetegyesítés” – mondta Csomortányi.

Váradon a legnagyobb az érdeklődés

Szociológiai felmérésüket 990 fős mintán végezték, 62 közigazgatási egységre kiterjesztve. Kistérségi bontás szempontjából érdekes, hogy bár arányos eredményekre számítottak, kiderült, hogy a nagyváradi magyarok már több mint egyharmada – azaz mintegy 15 ezer személy – áll a honosítási eljárás valamely stádiumában, miközben a Belényesi medencében kevesebb, mint háromszázan igényelték az állampolgárságot, ami az ott élő magyarság alig nyolc százaléka. „Utóbbi mondjuk érthető, hiszen azon a részen bonyolultabb az eljárás intézése. Az általános tapasztalat pedig az, hogy a kisebb településeken halad nehezebben, ott sokkal nagyobb munkára van szükség a jövőben” – magyarázta a néppárti vezető. Az adatok alapján különben az Érmellék és környéke a 10 százalékot alig haladja meg, a Nagyvárad körüli községekben sem éri el a 12 százalékot, a Berettyómentén viszont Margittának köszönhetően már 16 százalékos a honosítást kérő magyarok száma, míg Nagyszalonta környéke is – itt is a város miatt – 24 százalékhoz közelít. A patiumi megyékben különben eddig összesen mintegy ötvenezren intézték a honosítást a demokrácia-központokon keresztül.

Csomortányiék tapasztalata alapján ugyanakkor sokan még mindig félnek kérni a magyar állampolgárságot a kezdeti rémisztgetések miatt. A megkérdezettek közül még mindig volt, aki attól tart, hogy kettős állampolgárként elveszíti romániai nyugdíját, vagy éppen bizonyos jogok gyakorlásától fosztják meg. „A riogatás nagyon káros, hiszen mindebből semmi sem igaz” – szögezte le a fiatal politikus, aki mindenkit bátorít arra, hogy éljenek ezzel a lehetőséggel.

Nagy József Barna, a váradi demokrácia-központ vezetője egyébként a csütörtöki sajtótájékoztatón jelezte: sehol máshol Erdélyben nem tapasztalt ilyen „számháborút” az  RMDSZ részéről. Nem is értik, hogy erre mi szükség van, hiszen „ez egy olyan történelmi lehetőség, ami nem politikai ügy”.

Szabó: nem releváns a felmérés

Ez utóbbival még Szabó Ödön, a Bihar megyei RMDSZ ügyvezető elnöke is egyetért, csakhogy szerinte épp a néppárt az, amelyik a honosítást politikai megosztásra használja. „A kettős állampolgárságot nem szociológiai felméréssel, hanem konkrét dokumentumok alapján mérik. Biztosan rosszul érinti őket, mert nyilván el kellene számolniuk Magyarország felé az erre kapott pénzekkel, amit aztán pártépítésre költöttek. Érzik, hogy kezdik elveszíteni a Fidesz támogatását. Ez előzetes pártépítési reflex” – vélte Szabó. Azt állította: az 50 ezres számot az alapján számolták, hogy hány személynek végeztek ingyenes fordítást az irodájukon keresztül. A politikus szerint hozzájuk nem csupán Bihar megyei magyarok fordultak, hanem több száz magyarul beszélő román is, de állítása szerint voltak más megyékből, sőt még más országokból is, akik velük fordítattak, így a néppárt felmérését nem tartja relevánsnak.