Fotó: Krónika
2007. május 17., 00:002007. május 17., 00:00
Manapság egyre többen érdeklődnek a szerzetesi élet nyugalmat sugárzó színhelyei, a kolostorok és az apátságok iránt. Turisták, zarándokok keresik fel, sokan az elmúlt idők építészetében gyönyörködnek, másokat viszont a nemzedékről nemzedékre örökített spiritualitás érint meg.
Az m2-n szerdán, csütörtökön és pénteken 14 órától látható filmek három földrész híres egyházi emlékeibe kalauzolják el a nézőt. Az érdeklődők megismerhetik a tízparancsolathoz kötődő Mózes-hegy tövében megbúvó Szent Katalin-kolostort. Azon a helyen épült, ahol egykor Mózes meghallotta az Úr hangját, és falai közt kis szarkofág rejti a vértanúhalált halt névadó hamvait. Assisiben a ferences hagyományok állnak a középpontban, Monserratba pedig a Szent Szűz tisztelete olyan jámbor zarándokokat vonzott, mint Loyolai Szent Ignác, Gonzága Szent Alajos avagy Kalazanci Szent József.
A film készítői a pannonhalmi Szent Márton-főapátságot is bemutatják. A bencés főmonostor, Magyarország első kolostora 996-ban, Géza fejedelem uralkodása alatt létesült, s ma híres turisztikai központ, az egyházi oktatás egyik fellegvára. Értékmegőrző munkájának elismeréséül 1996 decemberében a világ kulturális öröksége részévé nyilvánították.
Az Apátságok és kolostorok epizódjai bepillantást engednek a „testvérek” hétköznapjaiba is, akik az ima és a meditáció mellett számos nóvummal gazdagították az orvostudományt, az egyetemes kulináris kultúrát. A szerzetesek gyógyfüvek, illetve olajok ismerői voltak, az évszázadok során sok receptjük szolgálta a test és a lélek javát. A kisfilmek nemcsak ezekkel ismertetik meg a nézőt, de számtalan érdekességgel szolgálnak a szerzetesek oktatási és szociális munkájáról, valamint bemutatják a modern kolostori életet is. A sorozat mindenki számára érdekes lehet, aki érdeklődik az évszázadok szakrális kultúrája, az építészet és a történelem iránt.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Zsolnay kerámiával burkolják be a vajdahunyadi vár restaurálás alatt álló Lovagtermének padlózatát, csakúgy, mint bő 130 évvel ezelőtt.
Több mint háromezer erdélyi fiatalnak mutat irányt a cserkészet a képernyők uralta világban. Az időtálló értékekre épülő mozgalomról, a Romániai Magyar Cserkészszövetség 35 évéről, kihívásairól és terveiről beszélgettünk Bálint Lajos Lóránt elnökkel.
Segesvár polgármestere pénteken bejelentette, hogy a közlekedési minisztérium kiadta a Maros megyei város több mint 13 kilométer hosszú terelőútjának megépítésére vonatkozó engedélyt.
Etikai vétséget követett el és valótlanságot állított Parászka Boróka marosvásárhelyi újságíró a Magyar Újságírók Romániai Egyesülete (MÚRE) szerint azáltal, hogy egy munkahelyi konfliktust „metoo” bántalmazásként terjesztett a közösségi médiában.
Hargita megye síterületeinek többsége ezen a hétvégén is nyitva marad, ám az idő felmelegedése miatt jövő héttől várhatóan csökkenhet a működő sípályák száma.
Érkeznek a gólyák a Székelyföldre is: Csíkszentsimon polgármestere a közösségi oldalon jelentette be, hogy megérkezett a településre a tavasz hírnökeként az első vándormadár.
A kolozsvári polgármesteri hivatal az illetékes intézményekkel együttműködve elemezni fogja, milyen megelőző intézkedések szükségesek ahhoz, hogy elejét lehessen venni a magyarellenes incidensek megismétlődésének a városban – írta Emil Boc.
A városvezetés visszásnak nevezi azokat a törvényeket és azokat a civil szervezeteket, amelyek és ahogy a madarakat védik a szárnyasok életmódját elszenvedő lakosokkal szemben.
Újabb engedély kipipálva Erdélyben a Brassó–Bákó autópálya projektjében: a Brassó Megyei Tanács kibocsátotta az önkormányzathoz tartozó nyomvonal területrendezési tanúsítványát.
Az Arad megyei iskolákban létrehozott, a rendbontó vagy erőszakos viselkedést tanúsító diákok elkülönítésére és felügyeletére szolgáló termek többsége üresen áll, csak két tanintézményben használták azokat.
Látogatottsági adatok