Kerekasztal-beszélgetést tartottak a magyarok és románok számára is érzékeny témáról, a dákoromán kontinuitásról Kolozsváron
Fotó: Mathias Corvinus Collegium
Közösen vizsgálják a legmegosztóbb kérdéseket román és magyar történészek a Mathias Corvinus Collegium (MCC) új eseménysorozatában. Az erdélyi román és magyar közösség történelmének egyik érzékeny kérdését közelítette meg az MCC keddi kolozsvári kerekasztal-beszélgetése, amelynek címe: A dákoromán kontinuitás és a honfoglalás.
2026. január 17., 09:542026. január 17., 09:54
2026. január 17., 09:542026. január 17., 09:54
A Mathias Corvinus Collegium (MCC) által szervezett eseményen a meghívott történészek objektív, tudományos megközelítésből ismertették a megosztó témához kapcsolódó adatokat, kitérve a történelmi narratívák különböző alakulására is – számolt be a keddi eseményről közleményében az MCC.
A kezdeményezés szakmai kurátora és moderátora, dr. Marius Turda történész már a bevezetőben tisztázta: az est célja nem a „történelmi igazság” egyetlen mondatban való leszögezése, és nem is a két nézőpont szembeállítása, hanem egy összetett téma közérthető bemutatása.
Az alkalmon Marius Turda három történésszel beszélgetett: jelen volt dr. Eduard Nemeth, a Babeș–Bolyai Tudományegyetem docense, dr. Sorin Nemeti, a BBTE egyetemi tanára és dr. Szabó Ádám, a Magyar Tudományos Akadémia doktora, a Magyar Nemzeti Múzeum főmúzeológusa.
A panelbeszélgetés a Románok és magyarok a közös múlt tükrében című, 11 alkalomból álló nyilvános eseménysorozat első része volt
Fotó: Mathias Corvinus Collegium
A szakemberek először is a 271 és 896-1000 közötti időszakról beszéltek. Eduard Nemeth rámutatott: a Kárpát-medence ekkor egy folyamatosan változó, politikailag instabil térség volt, különböző népcsoportok váltották egymást, ideiglenesen letelepedtek, majd továbbálltak, a hatalmi viszonyok pedig újra és újra átrendeződtek. Úgy fogalmazott,
A beszélgetés egy alapvető kérdéssel folytatódott: a római közigazgatás kivonulása után, Aurelianus császár idején maradt-e őshonos, latin nyelvű lakosság a volt Dacia provincia területén? Az adott korszakból kevés a biztos kapaszkodó, ezért végső válasz sem létezik erre a kérdésre. Sorin Nemeti az erdélyi ásatások leleteire támaszkodva elmondta: 271-től a 15. századig állandóan lakott volt a vidék, a potaissai területen 5-6. századi lakhelyeket, tárgyakat és temetőt is találtak.
A régészet egyik hiányossága azonban, hogy a leletekből nem lehet az ott élők nyelvére vagy identitására következtetni.
Tovább bonyolítja a kutatásokat, hogy ebből a korszakból kevés megbízható írott forrásanyag maradt fenn. A rómaiaknak például nem állt érdekükben részletesen dokumentálni egy provincia elvesztését, hiszen vereségként élhették meg ezt.
A meghívottak megvizsgálták Anonymus Gesta Hungarorumát is. Sorin Nemeti szerint túlságosan mai szemmel olvassuk ezeket a forrásokat. „Meg kell próbálnunk a régi szerzők helyébe képzelni magunkat. Anonymus egy elbeszélést írt, nem az utókornak szóló történelmet. Metaforákat, kitalált hősöket, szimbolikus jeleneteket szőtt bele” – fejtette ki a történész, arra figyelmeztetve, hogy az olvasók ne a modern elvárások szerint értelmezzék a régi szövegeket.
Ebből kiindulva a szakemberek egyetértettek abban, hogy Ménmarót, Glád vagy Gyalu valószínűleg csupán egy-egy közösséget szimbolizáló szereplők, nem pedig valós történelmi személyek. Ugyanakkor a szimbolikus szereplők is képesek komoly társadalmi jelentést hordozni, különösen ha egy közösség erre építi identitását.
Az eredettörténetek ma is szenvedélyes reakciókat váltanak ki emberek sokaságából, de hol gyökerezik ez az érzelmi kötődés? A nemzetállami gondolkodás a 19. században vált egyre inkább politikai és identitásformáló kérdéssé. A térségben a közösségek – a nyugati típusú történelmi emlékezettel ellentétben – nem monumentális építészeti örökséggel alapozták meg identitásukat, hanem olyan elbeszélésekkel, amelyek a folytonosságot, ősi jelenlétet, történelmi jogosultságot hangsúlyozták. Így születtek és erősödtek meg azok a narratívák, amelyek később érzelmi és politikai töltetet kaptak.
kiemelte a témát a tudományos keretből, és identitáskérdéssé tette. A legitimáció iránti igény érzelmekkel töltötte meg az eredetmítoszokat, a történetírást pedig ezek szolgálatába kényszerítették.
„Sajnos ez a történelmi kontextus: az egész vita kilép a tudományos keretből, és politikai töltetet kap. Ez egy romantizált történetírás, amely bizonyos közösségek jogait vagy privilégiumait a történelmi jogosultsággal próbálja alátámasztani” – fejtette ki Eduard Nemeth. Hozzátette:
hanem abból, mit lehet bizonyítani. A jó történész tehát szenvedély és részrehajlás nélkül dolgozik.
A dákoromán kontinuitásról beszélgetett dr. Sorin Nemeti, a BBTE egyetemi tanára
Fotó: Mathias Corvinus Collegium
A beszélgetés tehát nem egy „végső igazságot” kívánt közölni. Megmutatta, hogyan működik a történelmi kutatás, milyen forrásokra támaszkodhatunk, és hol vannak a tudás határai. A szakemberek nyíltan vállalták, hogy ennek az óriási kirakósnak nagy része még mindig hiányzik, és nagyjából csak 10 százalékát látjuk. Különösen fontos tehát, hogy ne versenyként kezeljük a magyar és román közösség történelmi kérdésekben folytatott vitáit, hanem közhelyektől mentes, érett és elfogulatlan párbeszédet folytassunk a megosztó témákról is.
A Románok és magyarok a közös múlt tükrében sorozat következő eseményét január 27-én rendezik meg a kolozsvári MCC-központban, címe Hunyadi János és Hunyadi Mátyás vagy Ioan de Hunedoara és Matia Corvinul?
A beszélgetések célja, hogy romániai magyar és román történészek párbeszédére építve, összehasonlító és kiegyensúlyozott nézőpontból vizsgálja Románia, illetve Erdély történelmének vitatott kérdéseit. A meghívott szakértők tudományos alapossággal vizsgálnak olyan történelmi kérdéseket, amelyek a két nemzeti historiográfiában hosszú időn át eltérő értelmezéseket kaptak.
Az MCC következő eseményeiről a szervezet Facebook-oldalán vagy az mcc.ro weboldalon értesülhetnek az érdeklődők.
A gimnazisták életkori sajátosságaihoz igazodó, a Mathias Corvinus Collegium (MCC) egyik leginkább rugalmas programjába jelentkezhetnek december 15-ig az érdeklődő diákok. A Középiskolás Programról Talpas Botonddal beszélgettünk.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A terhesség, a vajúdás és a szülés időszakában erősítené meg a páciensek jogait az a törvénykezdeményezés, melyet elsöprő szavazattöbbséggel fogadott el a héten a bukaresti szenátus.
Kerékpározó gyermekeket ütött el egy ittasan vezető férfi szombat este a Temes megyei Kétfél (Gelu) településen. Egy 10 éves kislány meghalt, az ugyanazon a biciklin ülő 11 éves társa megsebesült.
Vajon mi lehet a gépi tudás korában a pedagógia, a tanár–diák kapcsolat lelke, fő benső mozgatóereje? Többek közt erre a kérdésre keres és ad válaszokat Vass Vilmos magyarországi egyetemi docens, a neveléstudományok számos mesterének könyve.
A marosvásárhelyi önkormányzati képviselő-testület posztumusz díszpolgári címet adományozott Kincses Előd néhai ügyvédnek, emberjogi harcosnak.
Novák Károly Eduárd pénteken úgy fogalmazott: „az orosz sportolók részvételének megtagadása” a kolozsvári ritmikus gimnasztika világkupán azzal a kockázattal jár, hogy negatív precedenst teremt a román sport számára a nemzetközi porondon.
Magyarországnak nemcsak politikai, hanem szerződéses alapja is van arra, hogy megszólaljon az erdélyi magyarságot ért jogsérelmek ügyében, így a premontrei apát kilakoltatásának ügyében is – hívta fel Orbán Anita külügyminiszter figyelmét Izsák Balázs.
A bukaresti ügyvivő kormány pénteki ülésén hivatalosította Hargita megye címerét – tájékoztatott a szövetség sajtóirodája, jelezve, a döntés az RMDSZ javaslatára született.
Az Arad megyei Borossebesen működő előtisztító derítőállomásból áradó bűzre panaszkodnak a helyi lakosok, a környezetőrség ellenőrzése pedig súlyos szabálytalanságokat tárt fel. Az üzemeltetőt 100 ezer lejre bírságolták.
Újabb riasztásokat adott ki pénteken az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) a kánikula miatt. Vasárnap 16 megyében a legmagasabb fokú hőségriasztás lesz érvényben.
Heves reakciót váltott ki Moszkvában, hogy Emil Boc, Kolozsvár polgármestere nem engedélyezte az orosz zászló kitűzését egy, a városban zajló sporteseményen.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!