Kerekasztal-beszélgetést tartottak a magyarok és románok számára is érzékeny témáról, a dákoromán kontinuitásról Kolozsváron
Fotó: Mathias Corvinus Collegium
Közösen vizsgálják a legmegosztóbb kérdéseket román és magyar történészek a Mathias Corvinus Collegium (MCC) új eseménysorozatában. Az erdélyi román és magyar közösség történelmének egyik érzékeny kérdését közelítette meg az MCC keddi kolozsvári kerekasztal-beszélgetése, amelynek címe: A dákoromán kontinuitás és a honfoglalás.
2026. január 17., 09:542026. január 17., 09:54
2026. január 17., 09:542026. január 17., 09:54
A Mathias Corvinus Collegium (MCC) által szervezett eseményen a meghívott történészek objektív, tudományos megközelítésből ismertették a megosztó témához kapcsolódó adatokat, kitérve a történelmi narratívák különböző alakulására is – számolt be a keddi eseményről közleményében az MCC.
A kezdeményezés szakmai kurátora és moderátora, dr. Marius Turda történész már a bevezetőben tisztázta: az est célja nem a „történelmi igazság” egyetlen mondatban való leszögezése, és nem is a két nézőpont szembeállítása, hanem egy összetett téma közérthető bemutatása.
Az alkalmon Marius Turda három történésszel beszélgetett: jelen volt dr. Eduard Nemeth, a Babeș–Bolyai Tudományegyetem docense, dr. Sorin Nemeti, a BBTE egyetemi tanára és dr. Szabó Ádám, a Magyar Tudományos Akadémia doktora, a Magyar Nemzeti Múzeum főmúzeológusa.
A panelbeszélgetés a Románok és magyarok a közös múlt tükrében című, 11 alkalomból álló nyilvános eseménysorozat első része volt
Fotó: Mathias Corvinus Collegium
A szakemberek először is a 271 és 896-1000 közötti időszakról beszéltek. Eduard Nemeth rámutatott: a Kárpát-medence ekkor egy folyamatosan változó, politikailag instabil térség volt, különböző népcsoportok váltották egymást, ideiglenesen letelepedtek, majd továbbálltak, a hatalmi viszonyok pedig újra és újra átrendeződtek. Úgy fogalmazott,
A beszélgetés egy alapvető kérdéssel folytatódott: a római közigazgatás kivonulása után, Aurelianus császár idején maradt-e őshonos, latin nyelvű lakosság a volt Dacia provincia területén? Az adott korszakból kevés a biztos kapaszkodó, ezért végső válasz sem létezik erre a kérdésre. Sorin Nemeti az erdélyi ásatások leleteire támaszkodva elmondta: 271-től a 15. századig állandóan lakott volt a vidék, a potaissai területen 5-6. századi lakhelyeket, tárgyakat és temetőt is találtak.
A régészet egyik hiányossága azonban, hogy a leletekből nem lehet az ott élők nyelvére vagy identitására következtetni.
Tovább bonyolítja a kutatásokat, hogy ebből a korszakból kevés megbízható írott forrásanyag maradt fenn. A rómaiaknak például nem állt érdekükben részletesen dokumentálni egy provincia elvesztését, hiszen vereségként élhették meg ezt.
A meghívottak megvizsgálták Anonymus Gesta Hungarorumát is. Sorin Nemeti szerint túlságosan mai szemmel olvassuk ezeket a forrásokat. „Meg kell próbálnunk a régi szerzők helyébe képzelni magunkat. Anonymus egy elbeszélést írt, nem az utókornak szóló történelmet. Metaforákat, kitalált hősöket, szimbolikus jeleneteket szőtt bele” – fejtette ki a történész, arra figyelmeztetve, hogy az olvasók ne a modern elvárások szerint értelmezzék a régi szövegeket.
Ebből kiindulva a szakemberek egyetértettek abban, hogy Ménmarót, Glád vagy Gyalu valószínűleg csupán egy-egy közösséget szimbolizáló szereplők, nem pedig valós történelmi személyek. Ugyanakkor a szimbolikus szereplők is képesek komoly társadalmi jelentést hordozni, különösen ha egy közösség erre építi identitását.
Az eredettörténetek ma is szenvedélyes reakciókat váltanak ki emberek sokaságából, de hol gyökerezik ez az érzelmi kötődés? A nemzetállami gondolkodás a 19. században vált egyre inkább politikai és identitásformáló kérdéssé. A térségben a közösségek – a nyugati típusú történelmi emlékezettel ellentétben – nem monumentális építészeti örökséggel alapozták meg identitásukat, hanem olyan elbeszélésekkel, amelyek a folytonosságot, ősi jelenlétet, történelmi jogosultságot hangsúlyozták. Így születtek és erősödtek meg azok a narratívák, amelyek később érzelmi és politikai töltetet kaptak.
kiemelte a témát a tudományos keretből, és identitáskérdéssé tette. A legitimáció iránti igény érzelmekkel töltötte meg az eredetmítoszokat, a történetírást pedig ezek szolgálatába kényszerítették.
„Sajnos ez a történelmi kontextus: az egész vita kilép a tudományos keretből, és politikai töltetet kap. Ez egy romantizált történetírás, amely bizonyos közösségek jogait vagy privilégiumait a történelmi jogosultsággal próbálja alátámasztani” – fejtette ki Eduard Nemeth. Hozzátette:
hanem abból, mit lehet bizonyítani. A jó történész tehát szenvedély és részrehajlás nélkül dolgozik.
A dákoromán kontinuitásról beszélgetett dr. Sorin Nemeti, a BBTE egyetemi tanára
Fotó: Mathias Corvinus Collegium
A beszélgetés tehát nem egy „végső igazságot” kívánt közölni. Megmutatta, hogyan működik a történelmi kutatás, milyen forrásokra támaszkodhatunk, és hol vannak a tudás határai. A szakemberek nyíltan vállalták, hogy ennek az óriási kirakósnak nagy része még mindig hiányzik, és nagyjából csak 10 százalékát látjuk. Különösen fontos tehát, hogy ne versenyként kezeljük a magyar és román közösség történelmi kérdésekben folytatott vitáit, hanem közhelyektől mentes, érett és elfogulatlan párbeszédet folytassunk a megosztó témákról is.
A Románok és magyarok a közös múlt tükrében sorozat következő eseményét január 27-én rendezik meg a kolozsvári MCC-központban, címe Hunyadi János és Hunyadi Mátyás vagy Ioan de Hunedoara és Matia Corvinul?
A beszélgetések célja, hogy romániai magyar és román történészek párbeszédére építve, összehasonlító és kiegyensúlyozott nézőpontból vizsgálja Románia, illetve Erdély történelmének vitatott kérdéseit. A meghívott szakértők tudományos alapossággal vizsgálnak olyan történelmi kérdéseket, amelyek a két nemzeti historiográfiában hosszú időn át eltérő értelmezéseket kaptak.
Az MCC következő eseményeiről a szervezet Facebook-oldalán vagy az mcc.ro weboldalon értesülhetnek az érdeklődők.
A gimnazisták életkori sajátosságaihoz igazodó, a Mathias Corvinus Collegium (MCC) egyik leginkább rugalmas programjába jelentkezhetnek december 15-ig az érdeklődő diákok. A Középiskolás Programról Talpas Botonddal beszélgettünk.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A 17. Kolozsvári Magyar Napok első programpontjaként nyitották meg szombaton a nagyközönség előtt az Orosz család emlékszobáját a Farkas utcai Bethlen–Nemes-házban működő Kolozsvári Magyar Szalonban.
Hétfőtől újraindul Gyulafehérváron a június 17-én leállított közösségi közlekedés, miután a városi önkormányzat és a magánszolgáltató megállapodásra jutott.
Oláhszentgyörgy nagy múltú fürdőváros, egykori szállodái azonban vagy bezártak, vagy csak részben működnek. A helyi önkormányzat közberuházásokban látja az újjáéledés lehetőségét: korszerű gyógykezelő központot és wellnesskomplexumot hoznának létre.
Három ember életét követelő súlyos közúti baleset történt péntek délután Szászkézd közelében, az E60-as országúton, Maros megyében.
A geopolitikától és nemzetpolitikától a gasztronómián, kultúrán és egészséges életmódon át egészen a mesterséges intelligenciáig: számos témával várja az érdeklődőket Magyarország Kolozsvári Főkonzulátusa a Kolozsvári Magyar Napokon.
Illegális autóbontót számoltak fel a Brassó Megyei Rendőr-főkapitányság munkatársai Barcarozsnyón. A szétbontott autókból származó hatalmas mennyiségű veszélyes és nem veszélyes hulladékot hatósági zár alá vették.
Szeptembertől bezár és véglegesen megszűnik a kolozsvári Főtéren működő, közel 100 férőhelyes parkoló.
Megszólalt az 50 éves férfi, aki halálos balesetet okozott Brassó belvárosában.
Pénteken reggel használatba adták a nagyváradi körgyűrű legújabb felüljáróját – tudatta a beruházásért felelős Bihar megyei önkormányzat.
Évszázados hagyományból születnek új művek, amelyek a templomba nem járókat is megszólítják. Reneszánszát éli a magyar egyházzene? Mi dönti el, hogy a kortárs alkotások közül melyek válnak idővel maguk is hagyománnyá?
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!