Hivatalosított szemétgondok

Az önkormányzatok helyi szinten dönthetnek a szelektív hulladékgyűjtés érdekében alkalmazott módszerről, a begyűjtés pedig a szolgáltató kötelessége az önkormányzattal megkötött szerződés értelmében.

Az RMDSZ nem szavazta meg a törvénytervezetet, Cseke Attila parlamenti képviselő pedig rámutatott: a szövetség által benyújtott módosító javaslatokat elvetették. „Jelenleg a hulladékgyűjtés az egyetlen közszolgáltatás, amelyet a lakosság még mindig személyre fizet és nem menynyiségre. Amennyiben az állampolgárok mennyiség alapján fizetnének a hulladékért, akkor saját érdekük lenne, hogy szelektíven, környezettudatosan gyűjtsenek, hiszen az újrahasznosítható hulladék után kisebb összeget kellene fizetniük” – magyarázta a Bihar megyei politikus.

Mint kiderült, az erdélyi és partiumi megyékben még mindig sok a tennivaló annak érdekében, hogy a szelektív hulladékgyűjtés gördülékenyebbé váljék. A problémák nem új keletűek: sokan úgy vélik, mentalitásváltásra van szükség a szeméttel való gazdálkodás területén, többen azonban amiatt panaszkodnak, hogy az önkormányzatok sok helyen nem teremtettek megfelelő feltételeket a hulladék szelektív tárolására.

A Krónika által megkérdezett illetékesek szerint azonban az elmúlt időszakban jelentősen nőtt a szelektív hulladékgyűjtési kedv. Munka azonban még bőven adódik: egy friss felmérés szerint Romániában a begyűjtött szemétnek csak az egy százalékát teszi ki a szelektíven begyűjtött hulladék, az Európai Unió tagállamaiban viszont átlagosan 24 százalék ez az arány.

Szatmár: távol a szabványostól

A Szatmár megyei hulladéktároló – mely az ország eddigi egyetlen, köztulajdonban levő, az uniós normáknak megfelelő ilyen létesítménye – elképzelhető, hogy annak ellenére is képes lesz a térség szeméttermelőit a tervezett 20 éven át kiszolgálni, hogy egyelőre nem rendeltetésszerűen használják.

Amint Claudiu Ardeleantól, a megyei tanács által létrehozott hulladékgazdálkodási szolgáltató vezetőjétől megtudtuk, lényegesen hosszabb életű is lehetne a szeméttároló, amennyiben nem ömlesztve érkezne a hulladék, hanem – legalább – két kategóriába válogatva. Ez esetben pedig a következő 20 millió eurós beruházást (ennyibe kerül a telep kialakítása) jóval későbbi időpontban kellene elkezdeni.

Szatmárnémetiben például a megyei szemétlerakat átadásával közel egy időben, azaz három éve helyeztek ki ugyan olyan konténereket, melyeken a „száraz”, illetve a „nedves” felirat szerepelt (az első az újrahasznosítható anyagok, a többi pedig a szerves, illetve feldolgozásra alkalmatlan szemét számára készült), azonban ezek nem váltották be a hozzájuk fűzött reményeket. Ardelean elmondta: a háztartásokból kikerülő, illetve a megyei lerakatban elhelyezett szemétnek mindössze 1 százaléka – azaz tavaly összesen 500 tonna – érkezett olyan állapotban, hogy érdemes volt a válogató gépsorokat üzembe helyezniük.

A telepen ugyanis komposztáló, valamint az említett „száraz” hulladékot tovább szortírozó gépsorok is vannak, ezeket viszont alig használják. Mint megtudtuk, a szerkezetek csakis akkor hatékonyak, ha a beérkező hulladék nem szennyezett, azaz nincs közé keverve újrahasznosításra alkalmatlan szemét.

„Minek gyűjtsem szelektíven a hulladékot, ha egyszer látom, hogy a szállítóvállalat utólag úgyis összetölti?” – kérdezett vissza érdeklődésünk nyomán egy szatmárnémeti lakos. Az említett cégnél, a Florisalnál azonban érdeklődésünkre cáfolták azt, hogy maguk kevernék össze a szemetet annak ellenére, hogy az önkormányzathoz igen gyakran fut be ilyen jellegű panasz.

A Szamosdob község határában kialakított megyei szeméttelepen egyébként holdbéli táj fogadja az arra járót. Öthektáros területen alakították ki az első gödröt, ebben gumiabroncstól üvegtörmelékig, ételmaradékig minden van, a gyűlő halmon pedig valószínűtlenül nagy gépek köröznek – tömörítik és rétegenként földdel, illetve építkezési hulladékkal fedik el a tömérdek mennyiségű szemetet.

Claudiu Ardelean, mint megtudtuk, a napokban felkérte az önkormányzatokat, hogy bírják rá a lakosságot a szelektív hulladékgyűjtésre. A szatmárnémeti önkormányzat környezetvédelmi felelősétől viszont mindössze annyiról értesültünk, hogy többször próbálta tárgyalásra hívni a hulladékszállító vállalat képviselőit ez ügyben, azonban egyelőre egy találkozót sem sikerült összehoznia.

Nagyvárad: a kukázók is „szelektálnak”

A nagyváradi illetékesek arról számoltak be lapunknak, hogy az elmúlt időszakban javult a nagyváradiak szelektív hulladékgyűjtési kedve. A helyi köztisztasági vállalat munkatársai a tavaly mind a magánszemélyektől, mind a lakótársulásoktól nagyobb arányban gyűjtötték be „előválogatva” a háztartási szemetet.

Horea Burlou, a RER szemétszállító vállalat illetékes osztályvezetője lapunknak elmondta, noha százalékra lebontott pontos kimutatást nem készítettek, a tapasztalat azt mutatja, hogy figyelemfelkeltő akcióik hatékonyak voltak, lassan egyre többen alkalmazkodnak az előírásokhoz.

Elmagyarázta, a tavaly szórólapokat is osztogattak annak érdekében, hogy a magánházban élőket tájékoztassák a szelektív hulladékgyűjtés normáiról. Ezzel párhuzamosan a lakótársulásokat is felkeresték, hogy a tömbházgondnokok segítségével tájékoztassák a lakókat a szelektív hulladékgyűjtésről.

Elmondása szerint a helyiek „nevelését” az idén is folytatják. Problémát okoznak a kukázók is, akik sok helyen gyakorlatilag ellopják a szelektált, értékesíthető hulladékot. Burlou szerint ennek a helyi rendőrség segítségével lehetne csak gátat szabni, de amíg vannak cégek, akik felvásárolják tőlük a pillepalackokat vagy a papírhulladékot, addig nehéz megfékezni a jelenséget.

Kedvezmények a háromszékieknek

Háromszéken is javuló eredményekről számolnak be, ám idén radikálisan növelnék a válogatva gyűjtött szemétmennyiséget. „Eddig is évről évre növekedett a szelektíven gyűjtött szemétmenynyiség, tavaly összesen több mint 1200 tonna hulladékot értékesítettek, tehát ennyi volt a szétválogatott, újrahasznosítható, míg tavalyelőtt kevesebb mint ezer tonnát” – tájékoztatott Crişan Mária, a Tega Rt. köztisztasági vállalat szóvivője.

Tóth Birtan Csaba, a vállalat igazgatója elmondta, tudatosítani szeretnék a lakossággal a szelektív hulladékgyűjtés fontosságát. Ennek érdekében idén is folytatják a háromszéki falvakban elkezdett, úgynevezett hulladékgyűjtő karavánakciót, viszont egy-egy településen több napot tartózkodnak, hogy a lakosságnak legyen ideje válogatni és leadni a felgyűlt papír-, műanyag, üveg és fémhulladékot.

A szelektált szemét után a Tega kedvezményt ad, tehát leszámítja ezek értékének a 70 százalékát a fogyasztó szemételhordási számlájából. A vállalat által szervezett vidéki hulladékgyűjtő karavánokon tavaly a háromszéki falvak lakói összesen 42 ezer lejt spóroltak meg – mutatott rá Tóth.

A vállalat vezetői felvetették, hogy egy baszk város, Hernani példájára Sepsiszentgyörgyön úgynevezet door-to-door hulladékgyűjtést vezetnek be, vagyis arra kérik a tömbházlakókat, hogy már otthonukban válogassák szét a szemetet, és a hét minden napján az ajtók elé más-más jellegű hulladékot helyezzenek ki, például hétfőn papírt, kedden műanyagot.

A köztisztasági dolgozók a bejárati ajtók elől viszik el a szelektív hulladékot. A lakótulajdonosi társulások képviselői azonban egyelőre kivitelezhetetlennek tartják, hogy már a lépcsőházakban megkezdődjön a szelektív gyűjtés.