Rácz Norbert lelkész, Gyerő Dávid, Bálint Benczédi Ferenc és Kovács István a keddi sajtótájékoztatón
Fotó: Magyar Unitárius Egyház
A vallásszabadság évének egyik csúcspontja lesz a szombati nap, amikor új kulturális, szellemi, közösségi központként avatják fel Kolozsváron a Magyar Unitárius Egyház tulajdonában lévő volt püspöki palotát, amely a Vallásszabadság Házaként kívánja szolgálni a közösséget – jelentették be keddi sajtótájékoztatójukon az egyház vezetői.
2018. július 03., 13:452018. július 03., 13:45
2018. július 03., 15:072018. július 03., 15:07
A Kossuth Lajos (Bulevardul 21 Decembrie 1989) 14. szám alatt található létesítmény avatóünnepségét szombaton tartják: 11 órától istentisztelet várja az érdeklődőket, majd különböző felekezetű egyházi méltóságok, a magyar kormány képviselői jelenlétében mutatják be a közönségnek a kulturális térként, valláskutató intézetként is működő létesítményt. Az eseményre természetesen nemcsak unitáriusokat, hanem minden érdeklődőt várnak a szervezők. Mint elhangzott, a kincses város egyik legrégibb, patinás épületének felújítását, a központ létrehozását főként a magyar kormány támogatta.
„A 2018-as év, az 1568-as tordai országgyűlés jubileuma azt jelenti számunkra, hogy méltóképpen megemlékezünk Erdély egyik nagy szellemi kincséről, a 450 éve kihirdetett vallásszabadságról és eszméjéről. Januárban Tordán emlékművet avattunk,
– fogalmazott köszöntőjében Bálint Benczédi Ferenc, a Magyar Unitárius Egyház püspöke.
Gyerő Dávid főjegyző rámutatott, a volt püspöki palotát, a 14. század végi–15. század eleji Wesselényi-házat teljesen felújították, ez az épület ad majd otthont a kulturális központnak. „A lelkiismeret és vallásszabadság öröksége jegyében határoztuk el, hogy ezt az örökséget jobban megjelenítjük a mában, megosztjuk másokkal az érte való közös felelősség jegyében. Épp ezért az örökség és a közösség szolgálatára találtuk ki a Vallásszabadság Házát" – fogalmazott Gyerő Dávid.
Kifejtette, az átalakítás közel 3 évig tartott, céljuk az épület adottságainak kihasználása, másfelől a vallásszabadság eszméjének való megfeleltetése, ugyanakkor a gyakorlati hasznosítás mellett az eredeti állapotoknak megfelelő felújítás, az építészeti emlékek feltárása volt. „Mint kiderült, az épület nemcsak azért értékes, mert régi, ennél fontosabb azoknak a műemléki és építészeti értékeknek a feltárása, amelyek Kolozsváron egyedülálló módon megmaradtak. A ház sokkal több a korábbi nemesi családi és püspöki rezidenciánál: műemléki gyűjtemény, ahol jelen van az elmúlt 500 év számos ritka építészeti öröksége" – mondta a főjegyző. Kitért arra is, hogy
Gyerő Dávid felsorolta, a központban az egyéni és közösségi élet, valamint a lelkiismereti és vallásszabadság eszméjének összefüggéseit fogják vizsgálni: ilyen a polgári és egyházi házasság viszonya, a különböző felekezetű házastársak, a születendő gyerekeik vallásának kérdése, a hitoktatás és általános pénzügyi, finanszírozási kérdések. De ilyen a migráció miatt kialakuló vitatott kérdéskör a vallási hovatartozásról: a nem keresztények istentiszteleti helyéről, vallási jelképek használatának jogáról, állami, önkormányzati egyenlő részesedésről, satöbbi.
Fotó: Magyar Unitárius Egyház
„Ezek a kérdések úgymond a mi közösségünk asztalán is ott vannak, konkrét társadalmi jelenségekkel állunk szemben, a Vallásszabadság Házának az is felelőssége lenne, hogy ezeket körüljárjuk" – fogalmazott Gyerő Dávid. Felhívta a figyelmet, az egyház köszöni a központ létrehozását a támogatóknak, a szervezőknek, a minőségi és maradandó munkát elvégzőknek.
– mondta Gyerő Dávid.
Kovács István, az unitárius egyház közügyigazgatója a ház rendeltetéséről beszélt. „Az egész jubileumi év nem pusztán a megemlékezés jegyében történik, hanem úgy emlékezik a múltra, hogy erőt próbál belőle meríteni a jelenben – ennek jegyében tesszük közkinccsé, közelítjük az egész Kárpád-medencei magyarsághoz a vallásszabadság eszméjét, amely az összmagyarságot szolgálja.
– fogalmazott Kovács István. Mint mondta, az egyház a püspöki palotáját kínálja fel a közösségnek, a Vallásszabadság Háza új kulturális központ akar lenni a kincses városban, ahol a kolozsvári és erdélyi kulturális életet kívánja szolgálni: rendezvények, kiállítások, koncertek, közművelődési események kapnak helyet az épületben, amely nemcsak helyszínként működik, de a szervezésbe is bekapcsolódnak.
Fotó: Magyar Unitárius Egyház
Kovács István azt is részletezte, hogy a kulturális térben valláskutató intézet működik majd. „A vallásszabadság eszméihez óhatatlanul hozzátartozik a szabad tudományos kutatás.
– mondta a közügyigazgató. Hozzátette, a hiánypótló tevékenység felekezetközi módon zajlik, különböző felekezetű szakembereket vonnak be a munkába.
Az épületben egyházi múzeum is működik majd, ahol az unitárius egyház az erdélyi reformáció tárgyi értékeit mutatja be: kéziratokat, könyveket, templomi és egyházi berendezéseket, használati tárgyakat.
Hisszük, hogy a Vallászszabadság Házának minden funkciója megfér a vallás- és lelkiismereti szabadság ernyője alatt” – mondta Kovács István. Mint elhangzott, a vallásszabadság évében tovább folytatódnak a programok, a Vallásszabadság Háza pedig a Kolozsvári Magyar Napokon is rendszeresen befogad majd eseményeket.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Immár több mint 50 ezer utast regisztrált idén áprilisban a Brassó–Vidombák Nemzetközi Repülőtér, ami a létesítmény történetének eddigi legforgalmasabb hónapját jelenti.
Megkezdődött a Hargita megyei Küsmöd református templomának teljes körű felújítása – közölte a Teleki László Alapítvány csütörtökön.
A Kovászna megyei önkormányzat elnöke, Tamás Sándor szerint nincs rendjén, hogy a megyei hatóságoknak katonai létesítmények őrzését kell finanszírozniuk.
Nem szervezik meg ebben az évben a Szent László Napokat Nagyváradon, mindezt a szervezők jelentették be csütörtökön. A Szent László Egyesület forráshiánnyal indokolja a tizenhárom kiadást megélt fesztivál elmaradását.
Visszaélésekkel és szabálytalanságokkal vádolja az Egyenlőbb Erdélyért Mozgalom az RMDSZ-t a magyar országgyűlési választáson, mindenekelőtt a levélszavazatok összegyűjtésében betöltött szerepe miatt.
Több mint tízmillió lejes uniós forrásból újulhat meg a Bonchidához tartozó, mindössze 161 lakosú Gyulatelek barokk műemléke, a jelenleg romos állapotban lévő Dujardin-kúria, amely a kegyetlenségéről elhíresült Kolozs megyei báró rezidenciája volt.
Egyre több gazda nehezményezi az Arad megyei Sikula községben, hogy nem tud áthaladni mezőgazdasági gépeivel a település hídján a Fehér-Körös felett, mert a felújítás során túl szűkre tervezték a létesítmény hasznos felületét.
Már 42 százalékosban elkészült az észak-erdélyi autópálya Bihar és Bisztraterebes közötti szakasza, ami 8%-os előrelépést jelent a múlt havi jelentéshez képest – jelentette be az Országos Közúti Beruházási Társaság (CNIR) szerdán.
A Tisza a magyar nemzet egységéért és a megbékélésért dolgozik, semmilyen új, határon túli párt alapításában nem vállal szerepet, és nem támogat olyan kezdeményezéseket, amelyek a közösség megosztására lennének alkalmasak – szögezte le Tarr Zoltán.
A Szilágy Megyei Törvényszék helyt adott szerdán Dinu Iancu-Sălăjanu Szilágy megyei tanácselnök fellebbezésének és megszüntette hivatala gyakorlásának tilalmát, amelyet a korrupcióellenes ügyészség (DNA) rendelt el egy büntetőeljárás keretében.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!