Hiánypótló közösségi, kulturális tér Kolozsváron – szombaton avatják fel a Vallásszabadság Házát

– fogalmazott köszöntőjében Bálint Benczédi Ferenc, a Magyar Unitárius Egyház püspöke.

Gyerő Dávid főjegyző rámutatott, a volt püspöki palotát, a 14. század végi–15. század eleji Wesselényi-házat teljesen felújították, ez az épület ad majd otthont a kulturális központnak. „A lelkiismeret és vallásszabadság öröksége jegyében határoztuk el, hogy ezt az örökséget jobban megjelenítjük a mában, megosztjuk másokkal az érte való közös felelősség jegyében. Épp ezért az örökség és a közösség szolgálatára találtuk ki a Vallásszabadság Házát" – fogalmazott Gyerő Dávid.

Kifejtette, az átalakítás közel 3 évig tartott, céljuk az épület adottságainak kihasználása, másfelől a vallásszabadság eszméjének való megfeleltetése, ugyanakkor a gyakorlati hasznosítás mellett az eredeti állapotoknak megfelelő felújítás, az építészeti emlékek feltárása volt. „Mint kiderült, az épület nemcsak azért értékes, mert régi, ennél fontosabb azoknak a műemléki és építészeti értékeknek a feltárása, amelyek Kolozsváron egyedülálló módon megmaradtak. A ház sokkal több a korábbi nemesi családi és püspöki rezidenciánál: műemléki gyűjtemény, ahol jelen van az elmúlt 500 év számos ritka építészeti öröksége" – mondta a főjegyző. Kitért arra is, hogy

Gyerő Dávid felsorolta, a központban az egyéni és közösségi élet, valamint a lelkiismereti és vallásszabadság eszméjének összefüggéseit fogják vizsgálni: ilyen a polgári és egyházi házasság viszonya, a különböző felekezetű házastársak, a születendő gyerekeik vallásának kérdése, a hitoktatás és általános pénzügyi, finanszírozási kérdések. De ilyen a migráció miatt kialakuló vitatott kérdéskör a vallási hovatartozásról: a nem keresztények istentiszteleti helyéről, vallási jelképek használatának jogáról, állami, önkormányzati egyenlő részesedésről, satöbbi.

– mondta Gyerő Dávid.

Kovács István, az unitárius egyház közügyigazgatója a ház rendeltetéséről beszélt. „Az egész jubileumi év nem pusztán a megemlékezés jegyében történik, hanem úgy emlékezik a múltra, hogy erőt próbál belőle meríteni a jelenben – ennek jegyében tesszük közkinccsé, közelítjük az egész Kárpád-medencei magyarsághoz a vallásszabadság eszméjét, amely az összmagyarságot szolgálja.

– fogalmazott Kovács István. Mint mondta, az egyház a püspöki palotáját kínálja fel a közösségnek, a Vallásszabadság Háza új kulturális központ akar lenni a kincses városban, ahol a kolozsvári és erdélyi kulturális életet kívánja szolgálni: rendezvények, kiállítások, koncertek, közművelődési események kapnak helyet az épületben, amely nemcsak helyszínként működik, de a szervezésbe is bekapcsolódnak.

– mondta a közügyigazgató. Hozzátette, a hiánypótló tevékenység felekezetközi módon zajlik, különböző felekezetű szakembereket vonnak be a munkába.

Az épületben egyházi múzeum is működik majd, ahol az unitárius egyház az erdélyi reformáció tárgyi értékeit mutatja be: kéziratokat, könyveket, templomi és egyházi berendezéseket, használati tárgyakat.

Hisszük, hogy a Vallászszabadság Házának minden funkciója megfér a vallás- és lelkiismereti szabadság ernyője alatt” – mondta Kovács István. Mint elhangzott, a vallásszabadság évében tovább folytatódnak a programok, a Vallásszabadság Háza pedig a Kolozsvári Magyar Napokon is rendszeresen befogad majd eseményeket.