
Fotó: Haáz Vince
Régóta érvényben lévő szabály, hogy ha egy kórházba utalt betegnek máshonnan kell beszereznie, saját zsebből kell kifizetnie az orvosai által felírt gyógyszert, illetve a kényszerből máshol elvégzett vizsgálatot, kezelést, akkor a páciens utólag visszaigényelheti az orvosság, a szolgáltatás árát az egészségügyi intézménytől. Azonban ez a gyakorlatban szinte egyáltalán nem működik: egyrészt a betegek javarésze nem is tud jogáról, másrészt az egészségügyi alkalmazottak is „elhallgatják” a lehetőséget.
2023. június 26., 21:302023. június 26., 21:30
Az említett előírást a 2006/95-ös számú, az akkori egészségügyi reformot rögzítő törvény tartalmazza, illetve az Országos Egészségbiztosítási Pénztár keretszerződése is, amely az állam által fizetett egészségügyi szolgáltatásokat szabályozza. Ennek ellenére szinte sehol nem tartják be. Az időről időre jelzett problémára most a krónikus betegek szervezeteit tömörítő koalíció (COPAC) elnöke hívta fel a figyelmet.
Radu Gănescu a Hotnews hírportálnak elmondta, az egészségügy úgynevezett „szürke zónájáról” van szó. „A betegek nem élnek jogukkal információhiány miatt. Normálisan ha valami hiányzik a kórházból, és neked kell megvenned, az orvosnak lepecsételt receptet kell adnia róla. Ehelyett azonban rendszerint egy papírfecnire írják neked a megvásárolni valókat, mint egy ajánlást. Hivatalos papír hiányában azonban te nem tudod visszaigényelni az árát” – jelezte a romániai betegek legnagyobb érdekvédelmi szervezetének képviselője.
Aki szerint még akkor is nehéz dolguk van a pácienseknek, ha tudnak a lehetőségről, és élnének is vele. Ugyanis nem veszekedhetnek az orvossal, hogy adjon receptet, mert utóbbi annyit mondhat erre: „nem adok, ha megveszed, rendben van, ha nem, akkor is”.
A COPAC elnöke úgy véli, mindez azért történik így, mert a teljes egészségügyi rendszert az „oldd meg magad” üzemmódban hagyták, pedig az elejétől a végéig, mindent az adott intézménynek kellene megoldania. Gănescu szerint a betegeknek még akkor is nehéz dolguk lenne, ha „hagynák őket”, hogy érvényesítsék említett jogukat: a nehézkes folyamat miatt sokan út közben letennének róla. „Még akkor is, ha visszaigényelnéd a pénzt, kilincselned kellene a menedzsernél, a kórház pénztáránál, harminc nap múlva esetleg visszakapod, ami szintén nem normális dolog. Nem normális, hogy ide-oda járatod a beteget” – szögezte le az érdekvédelmi koalíció vezetője.
A Hotnews cikke szerint a hatóságok is hallgatnak a lehetőségről és a buktatókról, megoldásokról, az egyetlen miniszter, aki beszélt a problémáról, Sorina Pintea volt 2018-ban. Amikor megkérdezték tőle, az általa korábban vezetett nagybányai megyei kórházban volt-e példa hasonló esetre, igennel válaszolt: elmondása szerint 2016-ban volt néhány ilyen kifizetés, 2017-ben viszont nem.
Kolozsváron egyre több távol-keleti vesz részt a szentmiséken: nemcsak katolikusok, keresztények, hanem buddhisták és hinduk is. Különleges esemény helyszíne volt az emblematikus Szent Mihály-templom.
Parajdon román zászlót rakott a sóbánya bejáratához, Udvarhelyen a magyarok és az RMDSZ ellen hergelt Lucian Mușat AUR-os parlamenti képviselő, Szatmárnémetiben a PNL főtitkára pedig amiatt háborog, hogy október 23-án csak magyar zászlót lehetett látni.
Az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) hétfői előrejelzése szerint szerda délig csapadékos, szeles időjárás várható, és a magasabban fekvő hegyekben havazni fog.
Nem vehet már részt az egyszerűsített honosításban az Eurotrans Alapítvány a Krónika értesülései szerint. Az RMDSZ szervezete a jövő évi működési költségek támogatásához szükséges kérelmet benyújtotta a magyar kormánynak, választ egyelőre nem kapott.
Őrtüzek gyújtásával jelezték a helyi közösségek vasárnap Székelyföldön, hogy a tájegység őshonos lakossága igényt tart a területi autonómiára.
A gyulafehérvári székesegyházban megtartották vasárnap a diakónus- és papjelöltek befogadásának szertartását, az úgynevezett admissiót.
Huszonnégy órára őrizetbe vették azt a 43 éves férfit, aki szombat este airsoftfegyverrel és játékgránáttal lépett be a gyulafehérvári rendőrség épületébe.
Balázs Ferenc lelkész, író és közösségszervező születésének 125. évfordulóján, a Kolozs megyei Mészkőn tartotta az emlékév egyik központi ünnepségét a Magyar Unitárius Egyház.
Vasárnap hajnalban ismét átállunk a téli időszámításra, így egy órával tovább alhatunk. A szakemberek szerint azonban az óraátállítás korántsem jelent feltétlenül több pihenést.
Az 1956-os magyarországi forradalmat követő legnagyobb koncepciós perek egyike a Szoboszlay-per volt, amelyben több mint 400 embert ültettek a vádlottak padjára, tíz személyt pedig ki is végeztek.
szóljon hozzá!