Hiába a napelem, a jó szigetelés, ha nincs jó tömegközlekedés. Spanyol építészmérnök a gondoskodó városról

Szerinte például Kolozsvár nagyon jó közterekkel rendelkezik, amelyek összekapcsolódnak egymással, illetve a város „kapcsolata” a zöldövezetekkel is jó.

Izaskun Chinchilla elképzeléseinek egyik alapgondolata a multifunkcionalitás, illetve a terek kapcsolódása. Szerinte ideális esetben egy negyeden belül van üzlet, posta, óvoda, piac, stb. Kérdésünkre, hogy ez az elképzelés mennyire közelít a kommunista városrendezéshez, az építész elmondta, tény, hogy azon országok lakóinak, akik megtapasztalták, megélték a totalitárius rendszerek negatívumait, biztosan nem hangzik egyből szimpatikusan az ő elképzelése, de ő kitartóan vallja, hogy fontos a városlakók közös részvétele. Hozzátette,

Azaz volt egy terv, a párt elképzelése, amit ráerőltettek a lakosságra. Az ilyesmi pedig – függetlenül attól, hogy az alapgondolat jó vagy rossz – halálra van ítélve, a tömeg nem fogadja el. A szakember kiemelte, hogy a múltbeli tapasztalatokkal együtt vagy azok ellenére szerinte a kollektív lakhatásnak és a co-livingnak, azaz az együttélésnek van jövője Európában. Szerinte ahogyan a co-working a fénykorát éli, úgy a közös lakás is egyre elterjedtebb lesz – egyelőre Nyugat-Európában –, hiszen az emberek rájönnek, hogy rengetek előnye van: meg lehet osztani a közköltséget, az internet, az áram költségeit. Miközben egy fiatal egy olyan otthonra lelhet, amely bensőségesebb, mint mondjuk egy bentlakás, ugyanakkor egy idős ember lakóra, társra találhat, hogy ne egyedül töltse mindennapjait. Szerinte a tendenciát jól tükrözi, hogy az Airbnb is egyre népszerűbb, ami hasonló jellegű szállásokat ajánl.

Az adatok alapján viszonylag sok európai országra érvényes, hogy 30 éves kor alatt nagyon nehéz saját lakást vásárolni, így a 18 és 30 év közötti fiatalok számára nagy nyomást jelent, hogy társadalmuk az ingatlanbirtoklásra, nem pedig a bérlésre épül.

Izaskun Chinchillát faggattuk az általa írt, La ciudad de los cuidados (A gondoskodás városa) című könyvről is. Ennek kapcsán elmondta, abból az alapvető problémából indul ki, hogy bár világszerte minden város rengeteg időt, pénzt, erőforrást fektet be például az ipari termelésbe, az ipar felvirágoztatásába, az ipari zónák kialakításába, elkülönítésébe, illetve annak szabályozásába, hogy a város mely részén milyen jellegű termelés, szolgáltatás történjen, közben a gondoskodás mindig elmarad. Példaként kiemelte: arra mindenhol jut „energia”, hogy szabályozzák, nem lehet aludni parkokban, padokon, de azzal már senki nem foglalkozik, hogy legyen olyan terület, ahol esőben is lehet sétálni egy kisgyermekkel.

Azt is kiemelte, bár még nem tapasztaljuk, nem érezzük mindenhol, nagy változások zajlottak, zajlanak le – például a tömegközlekedés kontra gépkocsi fronton főként Európa országaiban. Természetesen nagy az eltérés a különböző országok, nációk között, van, ahol még mindig státuszszimbólum egy nagy autó, de szerencsére van, ahol már nem.

A spanyol építőmérnök lapunknak nyilatkozva fontos gondolatnak nevezte, hogy

jó tömegközlekedés, parkolók, játszóterek, parkok, edzésre lehetőséget adó terek. Szerinte hiába a napelem és a jó szigetelés, ha nincs jó tömegközlekedés.

korábban írtuk

Erdélyi városfejlesztési ambíciók. Ugron Hanna főszervező a kolozsvári urbanisztikai konferencia tapasztalatairól

Az erdélyi városok jövőjéről rendezett konferenciát a Mathias Corvinus Collegium (MCC) november 16–17-én Kolozsváron. Ugron Hanna főszervező összegezte a két nap eseményeit, benyomásait a Krónikának.