
Orbán Viktor tusnádfürdői beszédét arra a vezérgondolatra építette, hogy az új magyar államszerveződés alapja egy munkaalapú állam, amely nem liberális természetű.
2014. július 27., 20:182014. július 27., 20:18
A miniszterelnök a szabadegyetemen úgy foglalt állást, szakítani kell a liberális társadalomszervezési elvekkel és módszerekkel, mivel szerinte a korábbi liberális magyar állam nem védte meg a közösségi vagyont, az országot az eladósodottságtól, és nem kötelezte a mindenkori kormányokat arra, hogy ismerjék el a világban élő magyarok nemzethez tartozását.
„A magyar nemzet nem egyének puszta halmaza, hanem egy közösség, amelyet szervezni, erősíteni és építeni kell. Ilyen értelemben a Magyarországon épített új állam egy illiberális állam” – fogalmazott Orbán Viktor. Közölte azt is, hogy ezt a fajta építkezést egy sajátos civil szféra próbálja akadályozni az anyaországban, ahol „külföldiek által fizetett politikai aktivistákkal van dolgunk”, akik külföldi érdekeket próbálnak érvényesíteni Magyarországon.
A magyarországi baloldali ellenzéki pártok részéről a miniszterelnöknek a nem liberális állam kiépítéséről tett kijelentése váltotta ki a legtöbb bírálatot. Tóbiás József, az MSZP elnöke úgy értékelte, tusnádfürdői beszédével a kormányfő kilépett az európai és a magyar polgári demokráciák értékrendszeréből. Miközben a Jobbik azt kifogásolta, hogy a magyarság ügye hiányzott a beszédből, Schiffer András, az LMP társelnöke szerint a liberális demokráciának nem a közmunkaalapú társadalom vagy a „rabszolgatartás” az alternatívája, hanem a részvételi demokrácia.
Kerék-Bárczy Szabolcs, a Gyurcsány Ferenc vezette Demokratikus Koalíció (DK) elnökségi tagja úgy fogalmazott: a miniszterelnök „sajnos vagy elmeháborodott és/vagy hazaáruló”, mivel szerinte Orbán lényegében azt hirdette meg, hogy a szabadságra épülő demokráciával szemben „egy fasiszta, szabadságot lebontó államszervezés” a követendő példa.
Román részről kevés, de annál keményebb reakciók érkeztek a magyar kormányfő kijelentéseire. Cristian Diaconescu, a Traian Băsescu államfő védnökségével alakult Népi Mozgalom Pártja (PMP) államfőjelöltje szombaton leszögezte: egyetlen bukaresti közméltóság sem nyilatkozott tiszteletlenül a magyarokkal kapcsolatban, ilyen gesztusok szerinte éppenséggel Budapestről érkeztek.
Băsescu volt tanácsadója hozzátette: a nemzeti kisebbségek jogainak érvényesítése terén Románia messzemenően tiszteletben tartja az európai szabványokat, az ország regionális átalakítását pedig nem etnikai, hanem kizárólag gazdasági szempontok alapján hajtják végre. „Magyarország geopolitikai törekvéseitől függetlenül a Moszkva–Budapest-tengely sohasem szeli majd át Románia egyetlen régióját sem” – fogalmazott Diaconescu.
A szélsőségesen nacionalista, soviniszta kirohanásairól elhíresült Bogdan Diaconu szociáldemokrata képviselő vasárnap blogján arról írt, hogy „elegünk van abból a Magyarországból, amely a román törvények iránti megvetéséért vár tiszteletet”. A PSD honatyája szerint a budapesti „szupernemzeti törekvések” a román állam szuveranitásának és létének megszűnését célozzák.
A vallás- és szólásszabadság védelmében kiállt Osztie Zoltán magyarországi katolikus pap mellett Tőkés László volt református püspök.
Az elkövetkező két hétben országszerte általában meleg marad az idő, bár lesznek átmeneti lehűlések és helyenként eső, derül ki az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) hétfőn közzétett, október 5. és 18. között időszakra vonatkozó előre jelzéséből.
Elhunyt 97 éves korában a kolozsvári Mureșanné Kertész Judit Mirjám egyetemi tanár, aki túlélte a holokauszt erőltetett menetét és a pesti gettót.
Több szurkoló szülő is verekedésbe keveredett a lelátón egy junior bajnokságbeli kézilabdameccsen Temesváron.
Két ember sérült meg szerdán a Hargita megyei Gyergyóalfalu községben, miután az autó, amelyben utaztak, lesodródott az útról – közölte a Hargita megyei katasztrófavédelmi felügyelőség (ISU).
Tűz ütött ki vasárnap a brassói tüdőgyógyászati kórházban, egy páciens szénné égett a kórház első emeletén – közölte az egészségügyi minisztérium.
Európai uniós támogatással fejlesztették az onkológiai sebészeti ellátást Szeged és Temesvár térségében, a projekt lerövidítette a daganatos betegek diagnózistól műtétig vezető útját.
1226. október 3-án hunyt el a ferences rend alapítója, Assisi Szent Ferenc, és a 800. évforduló alkalmából Erdély-szerte is megemlékeztek a ferences templomokban a tranzitusáról, azaz az Atya világába való átmeneteléről.
Hetente kétszer szólal meg az ige az ÖröKRE YouTube-csatornán, amelyet 2024 elején indított útjára missziós projektként a Királyhágómelléki Református Egyházkerület. Azóta közel háromszáz áhítat készült több mint száz lelkipásztor közreműködésével.
Húsz év folyamatos kompromisszumok közepette – így jellemezte a 2000-től 2020-ig tartó aradi alpolgármesteri megbízatását Bognár Levente, aki október 1-jén, csütörtökön ünnepelte 70. születésnapját. Életút-interjúnk 2. része.
szóljon hozzá!