Helyükre kerülnek a zászlók Erdőszentgyörgyön

Az elöljáró azok után döntött a zászlók visszahelyezéséről, miután a múlt héten kézhez kapta azoknak a törvényszéki jogerős ítéleteknek az indoklását, melyek a Maros megyei prefektúra ellen indított perek során születtek. A törvényszék ugyanis eltörölte azt az ötezer lejes bírságot, amelyet a prefektúra 2015 januárjában szabott ki Csibi Attilára, mert a kormányhivatal felszólítása ellenére sem volt hajlandó eltávolítani a közösségi jelképeket az RMDSZ főtéri székházáról. „A jogerős ítélet birtokában akár holnap is kitűzhetnénk a két zászlót. Viszont azért gondolkodunk március 15-ében, hogy cselekedetünknek legyen üzenetértéke is: nemzeti azonosságunk jelképeit ünnepélyes keretek között fogjuk visszahelyezni\" – nyilatkozta lapunknak Csibi.

Amint arról beszámoltunk, a prefektúra képviselői azt írták a bírságolási jegyzőkönyvbe, hogy a település polgármestere „Székelyföld és a magyarok zászlajának kitűzésével\" megsértette a román zászló használatára vonatkozó kormányhatározatot. A kihágásért ennek alapján a maximális bírságot rótták ki. Csibi Attila megóvta a jegyzőkönyvet, de alapfokon a segesvári bíróság a kormányhivatalnak adott igazat. Az erdőszentgyörgyi RMDSZ-elnök fellebbezését tárgyaló Maros megyei törvényszék viszont végleges ítéletében megsemmisítette a prefektusi hivatal jegyzőkönyvét, és eltörölte az ötezer lejes pénzbírságot.

Megszegett törvényességi elv

A korábbi, a segesvári bíróság által alapfokon lefolytatott tárgyalásról és a bírói érvelésről Csibi jogi képviselője, Menyhárt Gabriella úgy vélekedett: az nem volt pártatlan és tárgyilagos úgy, ahogyan azt az európai emberi jogi egyezmény 6. cikkelye megkövetelné. A nagyváradi ügyvéd a magyarországi helyzettel vont párhuzamot. Ott a románok által lakott településeken – mint például Bedő vagy Körösszegapáti – a magyar és a román zászló egymás mellett lobog, anélkül, hogy sértené az ott élő magyarokat, vagy hogy etnikai zaklatásnak volnának kitéve az ott élő románok.

„Úgy gondolom, ez a követendő példa Románia számára, erkölcsi, emberi és törvényes szempontból egyaránt. A harcot addig kell folytatni itt, Erdélyben, amíg az etnikai hadjárat befejeződik az erdélyi magyarok ellen, és amíg tiszteletben tartják nemzeti szimbólumainkat\" – jelentette ki korábban Menyhárt Gabriella. A törvényszék döntését értékelve viszont az ügyvéd megjegyezte, a bírói testület helyet adott a 2001/1157-es jogszabály értelmezésének, és megállapította, hogy a kormányhivatal megszegte a törvényesség elvét, mert olyan esetekre terjesztette ki az említett törvény alkalmazását, amelyekre a jogszabály nem vonatkozik.

„A 2001. évi 1157. számú törvény Románia hivatalos zászlajának és bármely másik állam hivatalos zászlajának kitűzésére vonatkozik, ezek kifüggesztését szabályozza, és csakis és kizárólagosan ezen zászlók nem jogszerű kifüggesztését írja elő mint kihágást, és teszi ezáltal büntethetővé\" – mondta el Menyhárt Gabriella. Azzal is érveltek, hogy a zászlók magánterületen vannak, hiszen az RMDSZ a református egyháztól bérli a székházát.

Gyászlobogó is volt a homlokzaton

A Küküllő menti kisváros főterén álló RMDSZ-székház homlokzatán a székely és a magyar lobogó mellett Románia, az Európai Unió és az RMDSZ zászlója lengedezett egymás mellett. A prefektus felszólítására 2014 nyarán a polgármester egy hónapra levette, és gyászlobogóval helyettesítette azokat, augusztus közepén azonban ismét kitűzte az öt lobogót.

A polgármester akkor megjegyezte, korábban öt évig lobogtak ugyanezek a zászlók a főtéri ingatlanon, és senkit – beleértve a helyi 17 százalékos románságot – nem zavartak. Kérdésünkre, hogy a jogerős ítélet dacára számít-e valamiféle újabb zaklatásra Lucian Goga prefektus részéről, Csibi Attila igennel válaszolt. Kifejtette: meggyőződése szerint a kormányhivatal újabb fogást próbál találni, de őt a legkevésbé sem érdekli ez.