Hazavárt székelyek

Az ünnepség díszpolgári címek adományozásával folytatódott. A világtalálkozóra hazaérkezők előbb a településeik rendezvényein, majd a székek rendezvényein, végül pedig a megyei rendezvényeken vehetnek részt. A világtalálkozó egyik csúcspontjaként vasárnap avatják fel a Maksa község határában lévő Óriáspince-tetőn a Háromszékiek emlékparkját. Megalkotói szerint a park egy összetett jelrendszer. Bonyolult szimbolikájában mindenki találhat valamit, ami fontos számára. A világtalálkozó végén a régió valamennyi településén őrtüzet gyújtanak, hogy jelezzék, Háromszék hazavárja szülötteit. Olvassák el írásainkat lapunk Háromszék mellékletében!

Háromszékiek világtalálkozója

Székelyföld határát jelző reklámtábla felállításával és díszpolgáravatással kezdődött a négynapos rendezvénysorozat.

Pénteken 10 órakor egyszerre kondul meg valamennyi háromszéki magyar templom harangja, jelezve, hogy megkezdődött a Háromszéki Magyarok Világtalálkozója. Az első világtalálkozó szervezői is gondoskodtak azonban „nulladik napról”. Kovászna megye elöljárói és Markó Béla RMDSZ-elnök széles nyilvánosság előtt avatta fel a Székelyföld bejáratát jelző reklámtáblát. Az eseményen Gică Agrigoroaie, a Nagy-Románia Párt Kovászna megyei elnöke és Lia Olguţa Vasilescu Dolj megyei nagy-romániás képviselő is megjelent, aki az újságírók tömegén átvonulva, kérdőre vonta az RMDSZ elnökét. A képviselő-asszony arra volt kíváncsi, hogy Markó Béla a reklámtábla alatt kíván-e aludni, hogy őrizze azt, mert ellenkező esetben embereivel az éjszaka folyamán leveteti a frissen kihelyezett óriásposztert. Markó Béla kijelentette: szívesen elmagyarázza, mit jelent a tábla. „Itt az ideje, hogy ilyen szimbolikus eszközökkel is kifejezését adjuk annak, hogy Székelyföld hagyományos egység. Én magam javasoltam, hogy Székelyföldön – Kovászna, Hargita és Maros megyében – ilyen közös szimbólumokkal is kifejezzük, ez a régió összetartozik. Ha valaki belép székelyföldre, az lássa, hogy egy sajátos régióban van– nyilatkozta Markó Béla. Hozzátette – Ez a pannó csak előzménye annak, hogy Székelyföldön a megyebejáratoknál székely kapukat is állítunk”. A Kovászna és Hargita Megyei Románok Civil Fóruma nyílt levélben tiltakozott a reklámtábla elhelyezése ellen, mivel szerintük Székelyföld közigazgatásilag nem létezik, és a hirdetmény az etnikai alapú területi autonómia érvényesítését célozza. Sajtóértesülések szerint a belügyminisztérium kivizsgálást rendelt el ez ügyben. Demeter János, a Kovászna Megyei Tanács elnöke lapunknak elmondta: a megyei önkormányzat kért és kapott is engedélyt a felirat elhelyezésére.

Lapzártánkkor még helyén volt a világtalálkozóra hazaérkező elszármazott háromszékieket fogadó, Székelyföld–Ţinutul Secuiesc–Seklerland feliratú, székely szimbólumokat, a Napot és Holdat, valamint egy népi viseletbe öltözött párt ábrázoló, hatalmas hirdetőtábla. A táblaavatót követően a sepsiszentgyörgyi Megyei Könyvtár Gábor Áron Termébe vonultak az elöljárók, ahol 12 háromszéki személyiségnek osztották ki a Pro Comitatu Covasnae díjakat.

Díszpolgári cím Háromszék megbecsülésének jeleként

A háromszéki önkormányzat négy éve alapította a Kovászna megye díszpolgára címet, amely tavalytól a Pro Comitatu Covasnae nevet viseli, és amelyet a megye érdekében kifejtett tevékenységük elismeréseként ítélnek oda közéleti személyiségeknek. Idén a díjat dr. Boga Olivér, a kézdivásárhelyi kórház volt igazgatója, Haszmann Pál, a csernátoni tájmúzeum alapítója, Gazda József kovásznai etnográfus, Damó Gyula kisborosnyói tanító, Máthé Ferenc baróti népművelő, Kubánda Gizella nagyajtai művelődésszervező, Molnár Gizella sepsiszentgyörgyi színművész, dr. Ioana Georgescu megyeszékhelyi gyermekorvos, Niculina Tînţar szociológus, a Kovászna Megyei Művelődési Központ referense, Botka László sepsiszentgyörgyi színművész, József Álmos sepsiszentgyörgyi tanár és dr. Szőcs Dániel sepsiszentgyörgyi orvos kapta.

„Nem címekért harcoló, hanem inkább cselekvő típus vagyok. A díjat szerény főhajtással veszem tudomásul, de hangsúlyozom, ezután is ugyanazt teszem, amit eddig” – jelentette ki Gazda József. A kovásznai etnográfus hozzáfűzte: jelenleg a Szétszóratottságban. Magyarok a nagyvilágban című könyvén dolgozik, amelyhez Dél-Amerikától a skandináv országokig gyűjt adatokat. „Igyekszem átfogni a nagy magyar jelenlétek színhelyeit, sok emberrel elmondatva a sorsát, ezekből a mozaikokból megépíteni a nemzet azon részének krónikáját, amelynek valamilyen okból el kellett hagynia a szülőföldet” – mondta el Gazda József.

Damó Gyula tevékenységét Sylvester Lajos közíró méltatta. „A kisborosnyói tanító csodát művelt a 300 lelket számláló faluban, olyan magyar históriai és kortárs Pantheont rendezett be, amely párját ritkítja a régióban. Hihetetlen, hogy ez a kis falu Damó Gyula tanító úr vezetésével mire képes, hiszen a település lakóinak tevékenysége Rodostóig nyúlik, oda is ők küldtek cserefát, amiből székely kaput faragtak” – hangzott el.

József Álmos tanár több mint 40 éves szerteágazó munkásságával érdemelte ki a díjat. „Ez az elismerés azt jelenti, hogy tettem valamit a közösségért” – sommázta a Székely Mikó Kollégium matematikatanára. 1991-ben adta ki Sepsiszentgyörgy képeskönyvét, 1995-ben jelentette meg Fürdőélet Háromszéken című kiadványt, 1997-ben a tusnádi fürdőkről készített könyvet, ezt követően pedig Sepsiszentgyörgy képes történetével rukkolt elő. Mire a falevelek lehullnak címmel 2003-ban kiadta az első világháborús képes és írásos dokumentumokat tartalmazó könyvet, és idén jelent meg az Országzászló-állítások Háromszéken című kiadványa. „Azt szoktam mondani, ez nekem kiegészítő sport, hiszen amikor az ember matematikával foglalkozik, a helytörténeti kutatások kikapcsolódásnak számítanak.”

Dr. Szőcs Dániel sepsiszentgyörgyi orvos már a múlt rendszerben igyekezett a közt szolgálni. Több mint 18 éven át volt a Sepsi Református Egyházmegye főgondnoka, részt vett az Úz-völgyi háborús veteránok emlékművének felállításában. Tíz éve elnöke a Székely Mikó Kollégium véndiák- társaságának, akik felállították a Mikó Imre-szobrot, illetve 5 évig háromszéki főorvosa volt a budapesti Segítő Jobb Alapítványnak. Ez idő alatt több mint 500 beteg háromszékit segített abban, hogy Magyarországon ingyenes műtéten essenek át.

Szent helynek készült magyarok emlékparkja

A Háromszéki Magyarok Világtalálkozójának egyik csúcspontjaként vasárnap felavatják a Háromszékiek emlékparkját. Az emlékhely gondolatát a világtalálkozó ötletgazdája, Demeter János, a Kovászna Megyei Tanács elnöke vetette fel. Elmondása szerint Kovászna megye közepén, Maksa község határában, az Óriáspince-tetőről kibontakozó látvány teljesen elvarázsolta. Ide álmodta meg az emlékparkot, amelynek kivitelezésével Zakariás Attila műépítészt és Damokos Csaba látványtervezőt bízták meg. A park kialakítására 800 ezer lejt szánt a Kovászna Megyei Tanács.

„Egy év alatt, az első kósza ötlettől a végleges tervig sokat módosult a koncepció” – nyilatkozta a Krónikának Damokos Csaba. Zakariás Attilával nem ez az első közös munkájuk. A tér kialakítása a Damokos Csaba munkája, a szerkezetet Zakariás Attila tervezte, de munkájukban sok az átfedés. Az emlékparkot az Óriáspince-tető csúcsára képzelték, de kénytelenek voltak néhány száz méterrel tovább költöztetni, mivel Kónya Ádám helytörténész figyelmeztetett, hogy a tetőn levő dombocska tulajdonképpen ősi halomsír. „A költöztetés nem befolyásolja az építmény hangulatát, sőt a halomsír ottléte csak mélyíti a hely szimbolikáját” – véli Zakariás. Damokos Csaba szerint, az egész emlékpark egy összetett jelrendszer, bonyolult szimbolikájában mindenki találhat valami számára fontosat. „Nem akkor izgalmas, ha állunk előtte, és nézzük, hanem, ha bejárjuk, leülünk benne, és a részévé válunk. A jelzésértékén túl, ez lenne a park funkciója” – magyarázza a látványtervező. A megvalósításhoz helyi és természetes anyagokat használtak: sepsibükszádi követ, kommandói fenyőt. A virág formájú sétányon 12 stilizáltan leegyszerűsített székely kapu, a 12 hónapot és stációt jelöli. A küszöbkövek a székely nép életének 12 legfontosabb momentumát jelölik, míg a feliratokon a háromszéki települések neve szerepel. Az első tervek szerint a kövekre a falvak, városok neve mellé az ott született híres elődök nevét vésték volna fel. Az elképzelés módosult, mert amint Damokos fogalmazott: „a kő nem szórólap”. Inkább egy használatiutasítás-szerű kiadványt szerkesztenek, és abban jelennek meg a településnevek. Ennek alapján a parkban élő történelemórát lehet majd tartani. A tervezők szerint a kész mű éppen olyan, amilyennek megálmodták. „Az avatónappal kapcsolatban vannak félelmeim, hiszen az emlékpark az üres térérzetre van kihegyezve, míg augusztus 19-én körbe lesz véve majáliselemekkel, koncertlámpákkal, sörsátorral és lacikonyhával. Remélem, hogy akik akkor megnézik, kisebb csoportokkal majd eljönnek újra, és akkor valóban megérinti őket a hely, és a park varázsa” – nyilatkozta Damokos. A szervezők arra számítanak, hogy az emlékpark a háromszékiek szent helye lesz, amely nemcsak a közös múltról, hanem a közös jövőről is szól.

K. Zs.

Hazavárják az elszármazottakat

A Háromszéki Magyarok Világtalálkozója hivatalosan pénteken a Települések Napjával kezdődik, amikor valamennyi háromszéki település fogadja a hazaérkezetteket. Egyesek bensőséges teadélutánt, kiállításokat, szoboravatót szerveznek, máshol koncertsorozat és utcabál szórakoztatja a résztvevőket. Augusztus 18-án, szombaton tartják a Kistérségek Napját, a négy magyar városba, Sepsiszentgyörgyre, Kézdivásárhelyre, Kovásznára és Barótra várják a vonzáskörzetükbe tartozó falvak lakóit, szülötteit. A vasárnapi Vármegye napján a Maksa község melletti Óriáspince-tetőn felállítják a szekértábort, ahol a háromszéki települések többsége egy-egy szekérre felrakja értékeit, és idegenvezető segítségével bemutatja a faluját. A tetőn felavatják a háromszékiek emlékparkját, és bemutatják Egy a nép, egy a magyar… címmel Szörényi Levente történelmi rockoperáinak összefoglalóját. A szervezők százezer résztvevőre számítanak. Augusztus 20-án, hétfőn a hagyományos perkői búcsúval, Erdélyi Ifjúsági Néptánctalálkozóval és a TransylMania együttes Mert tudnom kell... című produkciójával ér véget a rendezvénysorozat. 23 órától valamennyi háromszéki településen kigyúlnak az őrtüzek, amelyek jelzik: befejeződött a Háromszéki Magyarok Világtalálkozója, a települések pedig hazavárják szülötteiket.

(fotó: Musát Arnold)