Fotó: Haáz Vince
Míg a kórházban szolgálatot teljesítő orvosok fizetését megemelték, az alapellátásban dolgozók jövedelme nem növekedett Romániában. Seres Lucia, a háziorvosok szövetségének Kovászna megyei elnöke szerint a helyzet jövőre sem javul.
2018. december 13., 19:512018. december 13., 19:51
2018. december 13., 19:522018. december 13., 19:52
A jövő évi költségvetésben mindössze öt százalékkal emelnék a háziorvosi rendelők működésére elkülönített keretet, amely az inflációs növekedést sem fedezi – mondta el lapunknak Seres Lucia, a Kovászna megyei háziorvosok szövetségének elnöke. Kifejtette, a napokban Bukarestben tárgyaltak az egészségügyi minisztérium és az Országos Egészségbiztosítási Pénztár vezetőivel, és az körvonalazódik, hogy jövőre sem javul a helyzetük.
A héten a Kovászna megyei egészségbiztosítási pénztár tett közzé jelentést, amelyben az áll, hogy a megyében egy háziorvosi rendelő bevétele havi átlag 18 ezer lej, a legkevesebb 6997 lej, míg a legtöbb 29 294 lej, a feliratkozott páciensek és a szolgáltatások számának függvényévben kaptak több vagy kevesebb pénzt a rendelők. A jelentés szerint a rendelők bevételei számottevően növekedtek az elmúlt három év alatt, a tavalyhoz képest idén 20 százalékkal nőtt az egy beteg után számolt pontérték, míg a szolgáltatásokat 27,2 százalékkal emelt pontértékkel számolták el.
Összesen 72 rendelő kapott 10 és 20 százalék közötti pluszjuttatást, mert falvakon vagy 100 ezer lakos alatti városokban, illetve nehéz munkakörülmények között működik.
Elismerik ugyanakkor a dokumentumban, hogy az elmúlt két évben megfogyatkoztak a háziorvosok Kovászna megyében, miközben 2016-ban még 105 rendelővel volt szerződésük, idén már csak 98 háziorvos dolgozik. Vidéken 43 háziorvosi rendelő látja el az egészségügyi alapszolgáltatást, városokon 55, és öt községben – Kézdiszentkereszten, Maksán, Dálnokban, Málnáson és Mikóújfaluban – nincs háziorvos, tehát gyakorlatilag összesen közel hétezer személy maradt ellátás nélkül.
Seres Lucia hangsúlyozta, ezek a bevételek a rendelő működését fedezik, ebből fizetik az alkalmazottakat – asszisztenst, könyvelőt, takarítót – a közüzemi szolgáltatásokat, megvásárolják a fogyóanyagokat, utalják a 10 százalékos adót, és az 5,5 százalékos egészségbiztosítási járulékot.
– részletezte a szövetség elnöke. Rámutatott, a jelentésben szereplő 20-27 százalékos növekedés valójában pontonként egy lejt, illetve hatvan banit jelent, hiszen indulásból nagyon kevés volt az érték. Seres Lucia szerint évek óta kongatják a vészharangot, hogyha nem növelik az alapellátásra szánt költségvetést, és nem csökkentik a bürokráciát, elsorvasztják az ágazatot, hiszen egyre kevesebben választják ezt a szakot. Romániában az egészségbiztosító költségvetésének mintegy 5,8 százalékát fordítják az alapellátásra, miközben a nyugati országokban ez 10–14 százalék.
A vidéki kórházak is képezhetnek rezidens orvosokat
Rezidensképző központokká válhatnak a vidéki kórházak is azt követően, hogy szerdán elfogadta a képviselőház az RMDSZ erre vonatkozó javaslatát. A rendelkezés a betegek és az orvos számára egyaránt kedvező: egyrészt javul a betegellátás vidéken, hiszen egy oktató kórház előbb-utóbb jobban felszerelt lesz, és a rezidensképzés révén vidékre visszük az egyetemi központok tudását. Másrészt vonzóbbá válik a rezidensek számára, hogy szülőföldjükön tervezzenek, és a rezidensképzés által az oktatói pálya lehetőségét ajánljuk fel a hazaköltöző orvosoknak – magyarázta Vass Levente, a törvénymódosítás kezdeményezője.
Az RMDSZ egészségügyi szakpolitikusa hangsúlyozta, a rendelkezés nemcsak a vidéki kórházakra, hanem a háziorvosi és járóbeteg-rendelőkre is érvényes lesz. Kifejtette, a rezidensképzés decentralizálása azért szükséges, mert az orvoshiány miatt az elmúlt 15–20 évben folyamatosan növelni kellett a rezidensek számát, és az egyetemi központokban ma már nincs elegendő műtő, kórházi ágy ahhoz, hogy szakmát tanulhassanak a rezidensek. Az RMDSZ módosító javaslata azt a sürgősségi kormányrendeletet egészíti ki, amely a rezidensek számának növelését és a helyek újraosztásának lehetőségét teremti meg, és amelyet szerdán döntéshozóként szavazott meg a képviselőház. A jogszabály államfői kihirdetésre vár.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A már a 16. századtól gyógyhatásairól ismert lippai ásványvizet palackozó vállalat azt állítja, hogy másik kutat használ, így nincs köze a közkút „kiszáradásához”.
Halad a fejlesztés Erdély egyetlen működő sóbányájában: egyeztetést tartott Torda polgármestere a József-tárna felújításáról. A 25 milliós eurós uniós, forrásból finanszírozott beruházás tavaly óta fokozottan fontossá vált Erdély turizmusa számára.
Az iskolák és egyetemek környékének fokozott ellenőrzésével, megelőző programokkal és a fiatalok körében egyre népszerűbb elektromos rollerek használatának szigorúbb felügyeletével kezdte az új tanévet a Kolozs Megyei Rendőr-főkapitányság.
Lincshangulat alakult ki szerdára virradóra a Temes megyei Csene településen, ahol idén januárban a brutális tinédzsergyilkosság történt. A Temes megyei törvényszék által pénteken meghozott alapfokú ítélet nem nyerte el a helyiek tetszését.
Európa legjobb bárjai közé került egy kolozsvári létesítmény, ahol a kocsma csak egy része a történetnek: a Heltai FolkCenter könyvtárként indult, ma pedig táncházak, néptáncpróbák, gyerekprogramok és diákrendezvények otthona.
Fenntartja az Észak-Bihari Vízszolgáltatóról és az érmelléki RMDSZ vezetőiről tett kijelentéseit Csomortányi István.
A székelyudvarhelyi Vándor székely-szobor eltávolításáért pereskedő Bogdan Ionescu ügyvéd a Krónikának elmondta: három, Wass Albert néven látható „hasonmás” szobrot talált Magyarországon. Szakács-Paál István polgármester szerint az udvarhelyi az eredeti.
Az 1956-os forradalom erdélyi eseményeire és az utána következő megtorlásokra is emlékeznek a 70. évforduló alkalmából tartandó rendezvénysorozaton Székelyföldön 56-os elítéltek és volt politikai foglyok közreműködésével.
Több mint háromezer erdélyi magyar kisiskolás vesz részt az Iskola Alapítványnak a magyar kormány támogatásával működtetett délutáni oktatási programjában, mely hétfőn indult 14 romániai megyében – tájékoztatott hétfőn az RMDSZ sajtószolgálata.
Megújult a nagyváradi Szent László-templom és a Barátok temploma. Ekkora összeget magyar történelmi egyház 2022 előtt még nem kapott templomfelújításra a román kormánytól – közölte a fejlesztési miniszter.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!