Fotó: Haáz Vince
Míg a kórházban szolgálatot teljesítő orvosok fizetését megemelték, az alapellátásban dolgozók jövedelme nem növekedett Romániában. Seres Lucia, a háziorvosok szövetségének Kovászna megyei elnöke szerint a helyzet jövőre sem javul.
2018. december 13., 19:512018. december 13., 19:51
2018. december 13., 19:522018. december 13., 19:52
A jövő évi költségvetésben mindössze öt százalékkal emelnék a háziorvosi rendelők működésére elkülönített keretet, amely az inflációs növekedést sem fedezi – mondta el lapunknak Seres Lucia, a Kovászna megyei háziorvosok szövetségének elnöke. Kifejtette, a napokban Bukarestben tárgyaltak az egészségügyi minisztérium és az Országos Egészségbiztosítási Pénztár vezetőivel, és az körvonalazódik, hogy jövőre sem javul a helyzetük.
A héten a Kovászna megyei egészségbiztosítási pénztár tett közzé jelentést, amelyben az áll, hogy a megyében egy háziorvosi rendelő bevétele havi átlag 18 ezer lej, a legkevesebb 6997 lej, míg a legtöbb 29 294 lej, a feliratkozott páciensek és a szolgáltatások számának függvényévben kaptak több vagy kevesebb pénzt a rendelők. A jelentés szerint a rendelők bevételei számottevően növekedtek az elmúlt három év alatt, a tavalyhoz képest idén 20 százalékkal nőtt az egy beteg után számolt pontérték, míg a szolgáltatásokat 27,2 százalékkal emelt pontértékkel számolták el.
Összesen 72 rendelő kapott 10 és 20 százalék közötti pluszjuttatást, mert falvakon vagy 100 ezer lakos alatti városokban, illetve nehéz munkakörülmények között működik.
Elismerik ugyanakkor a dokumentumban, hogy az elmúlt két évben megfogyatkoztak a háziorvosok Kovászna megyében, miközben 2016-ban még 105 rendelővel volt szerződésük, idén már csak 98 háziorvos dolgozik. Vidéken 43 háziorvosi rendelő látja el az egészségügyi alapszolgáltatást, városokon 55, és öt községben – Kézdiszentkereszten, Maksán, Dálnokban, Málnáson és Mikóújfaluban – nincs háziorvos, tehát gyakorlatilag összesen közel hétezer személy maradt ellátás nélkül.
Seres Lucia hangsúlyozta, ezek a bevételek a rendelő működését fedezik, ebből fizetik az alkalmazottakat – asszisztenst, könyvelőt, takarítót – a közüzemi szolgáltatásokat, megvásárolják a fogyóanyagokat, utalják a 10 százalékos adót, és az 5,5 százalékos egészségbiztosítási járulékot.
– részletezte a szövetség elnöke. Rámutatott, a jelentésben szereplő 20-27 százalékos növekedés valójában pontonként egy lejt, illetve hatvan banit jelent, hiszen indulásból nagyon kevés volt az érték. Seres Lucia szerint évek óta kongatják a vészharangot, hogyha nem növelik az alapellátásra szánt költségvetést, és nem csökkentik a bürokráciát, elsorvasztják az ágazatot, hiszen egyre kevesebben választják ezt a szakot. Romániában az egészségbiztosító költségvetésének mintegy 5,8 százalékát fordítják az alapellátásra, miközben a nyugati országokban ez 10–14 százalék.
A vidéki kórházak is képezhetnek rezidens orvosokat
Rezidensképző központokká válhatnak a vidéki kórházak is azt követően, hogy szerdán elfogadta a képviselőház az RMDSZ erre vonatkozó javaslatát. A rendelkezés a betegek és az orvos számára egyaránt kedvező: egyrészt javul a betegellátás vidéken, hiszen egy oktató kórház előbb-utóbb jobban felszerelt lesz, és a rezidensképzés révén vidékre visszük az egyetemi központok tudását. Másrészt vonzóbbá válik a rezidensek számára, hogy szülőföldjükön tervezzenek, és a rezidensképzés által az oktatói pálya lehetőségét ajánljuk fel a hazaköltöző orvosoknak – magyarázta Vass Levente, a törvénymódosítás kezdeményezője.
Az RMDSZ egészségügyi szakpolitikusa hangsúlyozta, a rendelkezés nemcsak a vidéki kórházakra, hanem a háziorvosi és járóbeteg-rendelőkre is érvényes lesz. Kifejtette, a rezidensképzés decentralizálása azért szükséges, mert az orvoshiány miatt az elmúlt 15–20 évben folyamatosan növelni kellett a rezidensek számát, és az egyetemi központokban ma már nincs elegendő műtő, kórházi ágy ahhoz, hogy szakmát tanulhassanak a rezidensek. Az RMDSZ módosító javaslata azt a sürgősségi kormányrendeletet egészíti ki, amely a rezidensek számának növelését és a helyek újraosztásának lehetőségét teremti meg, és amelyet szerdán döntéshozóként szavazott meg a képviselőház. A jogszabály államfői kihirdetésre vár.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
2016 óta több mint 900 külhoni magyar óvoda és bölcsőde épült vagy újult meg a magyar kormány támogatásával, ebből több mint 500 Erdélyben. Összeállításunkban néhány konkrét megvalósítás révén mutatjuk be a támogatás jelentőségét.
Antikommunista román hősre, a Ceaușescu-diktatúra elleni tiltakozásként önmagát felgyújtó Liviu Corneliu Babeșre emlékeztek hétfőn az erdélyi Brassópojánán.
Nemcsak lopott személygépkocsival, hanem Nyugat-Európából eltulajdonított kerékpárral is le lehet bukni. Szatmárnémetiben egy Ausztriából származó biciklit sikerült lokalizálni a rajta elhelyezett helymeghatározó eszköz segítségével.
Erdélyi személyek is Dubajban rekedtek a háborús közel-keleti helyzet miatt.
Tiltással nem megy, ezért szabályozással és jó példával kell óvnunk gyermekeinket a digitális világ csapdáitól. Erről szólt az előadás, amelyet Mircea Miclea pszichológus, akadémikus, volt tanügyminiszter tartott a tordaszentlászlói református templomban.
Legalább másfél, de akár több év is eltelhet, amíg ismét sikerül építőt találni a kolozsvári körgyűrűnek, amelynek botrányos kivitelezési szerződését pénteken mondta fel egyoldalúan a polgármesteri hivatal.
A brassói nemzetközi repülőtér februárban utasrekordot döntött: 38 373 utas vette igénybe a járatokat, ami 140%-os növekedést jelent az előző évhez képest.
Kolozsváron is fontolóra veszik a játéktermek betiltását, miután korábban több polgármester is jelezte, hogy bezáratja az általa vezetett településen működő ilyen létesítményeket.
Nyíltan felsorakozott a Demokratikus Koalíció (DK) mögé Lakatos Péter, az RMDSZ Bihar megyei szervezetének egykori elnöke, aki egyetért Dobrev Klára ellenzéki alakulatával, hogy a határon túli magyaroknak nem kellene szavazniuk az anyaországi választáson.
A hegyimentők sikeresen kimentettek három ukrán állampolgárt, akik szombaton eltévedtek a Máramarosi-havasokban, több mint 1600 méteres magasságban – közölte vasárnap a Facebook-oldalán a Máramaros megyei Salvamont.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!