
2012. április 24., 08:252012. április 24., 08:25
Demeter János, a Kovászna megyei önkormányzat alelnöke bejelentette, a terepmotorok számára jelölne ki útvonalakat a megyeháza által nemrég alakított Vidékfejlesztési, Természetvédelmi és Hegyimentő Központ.
A Krónikának elmondta, egyre gyakoribb, hogy a terepmotorozás kedvelői quaddal, terepjárókkal és motorbiciklikkel száguldoznak az erdőben a tulajdonos engedélye nélkül, tönkreteszik a növényeket, zavarják az élővilágot. „Minél hamarabb utakat kell kijelölni a tulajdonosokkal egyeztetve, hiszen a terepmotorozás egyre nagyobb károkat okoz: gyakorlatilag ellehetetleníti a vadászatot, ami a térség idegenforgalmi, sőt, gazdasági potenciálját is rontja” – hívta fel a figyelmet Demeter János.
Sárkány Árpád, az Abies Hunting sepsiszentgyörgyi vadászatszervező iroda igazgatója, az Országos Vadászati Tanács képviselője lapunk érdeklődésére elmondta, az erdészeti alaptörvény szerint még az erdei utakon is csak az állami vagy a magánerdészetek engedélyével szabad járművekkel közlekedni. Az erdőben, a vadcsapásokon pedig szigorúan tilos még kerékpárral is közlekedni. A vadászati törvény kihágásnak minősíti a vadállomány zaklatását.
A vad nappal pihen, éjszaka táplálkozik, bármelyik időszakban zavarja meg a hangos motorozás, ez az állomány minőségi romlásához és csökkenéséhez vezet. Ugyanakkor fennáll a veszélye, hogy mivel a motorok, quadok zavarják a természetes élőhelyén, az állatok közelebb költöznek a falvakhoz, tönkreteszik a termőföldeket vagy megtámadják a háziállatokat.
Az egész világon ismert a Székelyföld vadászati potenciálja, ezt nem szabad a terepmotorozással kockára tenni, szögezte le Sárkány Árpád, aki az ország legnagyobb vadászirodáját vezeti, évekkel ezelőtt a közvetítésével érkezett romániai medvevadászatra János Károly spanyol király is. A randalírozó motorozókat a vadőrök megbírságolhatják, s ha nem állnak meg, jogukban áll fegyvert használni, vagy a rendszám alapján próbálják azonosítani az elkövetőket.
Demeter János úgy véli, intézményi összefogásra van szükség, hogy a törvényekben szabályozott tiltást gyakorlatba ültessék. Az elöljáró elmondta, a Barót–Bodok-hegységben 56 ezer hektáros természetvédelmi területet gondoz a megyei önkormányzat a Natura 2000-es program keretében. Az önkormányzat azonban egyedül nem tudja megoldani, hogy folyamatosan felügyelje, ki merre motorozik.
„Ezért kell együttműködniük a vadászatban érdekelt egyesületeknek, az önkormányzatoknak, a közbirtokosságoknak, az erdőtulajdonosoknak, az állami és a magánerdészeteknek, hogy közösen jelöljék ki azokat az útvonalakat, melyeket a terepmotorosok használhatnak, viszont a többi területről ki kell tiltani ezeket a járműveket” – mondta Demeter. „A Székelyföld nem szabad arról elhíresüljön, hogy itt bárki, bármikor, bármit megtehet” – szögezte le Demeter János.
„Nem lehet céllövészetet gyakorolni a városközpontban, így az erdőben sem lehet motorral száguldozni – minden sportot szabályos keretek között kell űzni – fogalmazott Sárkány Árpád. – Amikor Magyarországon elkezdődött a motorbiciklis őrület, nagyon sok konfliktus volt az erdőtulajdonosok és a motorosok között, gyakran balesetet okozott, hogy a magánterületet kifeszített acéldrótokkal védték, amit a motoros nem vett időben észre. Mára Magyarországon többnyire megoldódtak a gondok, vannak állandó pályák, időszakos engedélyeket is kibocsátanak.”
A kijelölt pályák a motorosokat is segítenék, hiszen tudnák, hogy nem sértik a törvényt és a magántulajdont, másrészt biztosak lehetnek benne, hogy nem ragadnak be sehova, ha a jelzéseket követik” – mondta el a Krónikának Simon Árpád, a sepsiszentgyörgyi Auto Crono Sportklub vezetője. A klub rendszeresen szervez off-road túrákat és versenyeket, de ezekre minden alkalommal kérnek engedélyt a tulajdonostól, az erdészettől és a természetvédelmi hatóságtól. Simon Árpád ugyanakkor úgy véli, tanítani kell a motorosokat, nevelni őket, mert jelenleg gyakran letérnek a kijelölt útról és bemennek az erdőbe furikázni.
Az egyenrangú partnerségre épülő magyar–magyar kapcsolatokról, a közösségen belüli megosztottság meghaladásáról, valamint az újrakezdés és az értékteremtés erejéről is szó esett a 17. Kolozsvári Magyar Napok hétfő esti nyitógáláján.
Számos érdekesnek ígérkező közéleti beszélgetés színesíti a vasárnapig tartó Kolozsvári Magyar Napok idei kínálatát. Nagy érdeklődésre számot tartó politikai programpont a budapesti Tisza-kormány képviselőjének „bemutatkozása”.
Egy 69 éves férfi zuhant ki vasárnap negyedik emeleti lakásának erkélyéről a Fehér megyei Kudzsirban. A rendőrségi közlemény alapján felmerült az öngyilkosság lehetősége. Két év alatt ez a harmadik hasonló eset.
Románia harmadik legmagasabb hegyén, a Fogarasi-havasokban található Nagy-Visten vasárnap egy marosvásárhelyi férfi vesztette életét. A helyszínre érkező hegyimentők már nem tudták megmenteni az életét.
Három kiállítás mutatja be magyar és román nyelven a 130 éve született Márton Áron püspök életművét, szellemi-lelki örökségét a Kolozsvári Magyar Napok keretében.
Nem folytatja pártpolitikai szerepvállalását, sem a Romániai Magyar Egységpárt (RMEP) létrehozását Kátai István, az első erdélyi Tisza-sziget alapítója. Ezt ő maga jelentette be vasárnap egy, a Facebook-oldalán közzétett bejegyzésben.
Sárga, vagyis elsőfokú figyelmeztetést adott ki vasárnap az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) kánikula miatt az ország hat nyugati és északnyugati megyéjére.
A 17. Kolozsvári Magyar Napok első programpontjaként nyitották meg szombaton a nagyközönség előtt az Orosz család emlékszobáját a Farkas utcai Bethlen–Nemes-házban működő Kolozsvári Magyar Szalonban.
Hétfőtől újraindul Gyulafehérváron a június 17-én leállított közösségi közlekedés, miután a városi önkormányzat és a magánszolgáltató megállapodásra jutott.
Három ember életét követelő súlyos közúti baleset történt péntek délután Szászkézd közelében, az E60-as országúton, Maros megyében.