
Székelyföld autonómiastatútumának tervezetét eddig mindig leseperte az asztalról a parlament. Képünk illusztráció
Fotó: Tuchiluș Alex
Hatodszor is a parlament elé terjeszti Székelyföld autonómiastatútumát Zakariás Zoltán és Kulcsár-Terza József parlamenti képviselő, de ezt megelőzően a Székely Nemzeti Tanács széleskörű társadalmi vitát kezdeményez a kérdésben – jelentették be az SZNT szerdai, Sepsiszentgyörgyön tartott lakossági fórumán.
2026. január 21., 20:382026. január 21., 20:38
2026. január 21., 21:472026. január 21., 21:47
Izsák Balázs, az SZNT elnöke elismerte: egyesek csalódhattak, hogy 23 év alatt nem valósult meg a székelyföldi autonómia, és fontosnak nevezte, hogy a közösség kitartson mellette, mivel – mint fogalmazott – ha elfárad, akkor az a halálát jelenti.
Kijelentette, hogy „a hatodik beterjesztés nem kudarc, hanem tartás”.
Elmondta: mivel a román parlamentben az a gyakorlat alakult ki, hogy sürgősségi eljárással elutasítják el az autonómiatervezetet, ezúttal „megfordítják a sorrendet”, és előbb széleskörű társadalmi vitát kezdeményeznek a kérdésről, lakossági fórumokat, konferenciákat és más rendezvényeket szerveznek.
A Bod Péter Megyei Könyvtárban tartott fórumon Zakariás Zoltán, az Erdélyi Magyar Szövetség elnöke és Kulcsár-Terza József, a Magyar Polgári Erő ügyvivő elnöke is jelen volt – számolt be az MTI. Mint elhangzott, az RMDSZ listáján bejutott parlamenti képviselőként „munkásai az ügynek”, ők iktatják majd a bukaresti képviselőházban az SZNT műhelyeiben kidolgozott autonómiastatútumot.
Zakariás Zoltán úgy vélte, az autonómia ügye kikerült a figyelem középpontjából, újra rá kell irányítani a figyelmet. Fontosnak nevezte a közösségi igény kinyilvánítását, mint a szerdai fórum vagy a székely szabadság napi marosvásárhelyi felvonulás. Közölte:
Reményének adott hangot, hogy a társadalmi vita keretében többet tudnak beszélni a témáról a román közösséggel is, és legalább a parlamenti szakbizottságokban lesz róla vita.
Kulcsár-Terza József elmondta: benne is felmerült, hogy a romániai gazdasági nehézségek közepette kell-e beszélni az autonómiáról. „De, ha nem most, akkor mikor?” – tette fel a kérdést. Sajnálatosnak nevezte, hogy az RMDSZ képviselői nem jöttek el a fórumra, mivel – mint mondta – „ha nemzeti ügy van, össze kell fogni”. Közölte:

A Székelyföld autonómiastatútumával kapcsolatos törvénytervezet nem Románia ellen irányul, és semmiképpen sem elszakadásról szól – jelentette ki kedden Csoma Botond RMDSZ-es képviselő.
A beszélgetést moderáló Ferencz Csaba SZNT-alelnök rámutatott: a román partnerekkel való együttműködés és a román parlament nélkül nem születhet törvény az autonómiáról. A hozzászólók a többi között azt tették szóvá, hogy:
Izsák Balázs válaszában a közösségi igény kinyilvánításának fontosságát hangsúlyozta, és arra biztatta a jelenlévőket, hogy másokat is hívjanak a székely szabadság napi marosvásárhelyi felvonulásra. Az RMDSZ politikusainak távolmaradása kapcsán elmondta, hogy folyamatos az egyeztetés a szövetséggel, tárgyalni szokott Kelemen Hunor elnökkel a témáról.
Zakariás Zoltán a magyar pártok összefogása kapcsán kijelentette: „az, hogy a román parlamentben valami történik, nem az RMDSZ-től függ”. Szerinte a román pártok viszonyulása a kérdéshez csak nagyhatalmi nyomás vagy konjunkturális helyzet eredményeként változhat.

Újból be kívánja terjeszteni a Székelyföld autonómiastatútumának tervezetét a román parlament elé az Erdélyi Magyar Szövetség (EMSZ) – tájékoztatta a Krónikát hétfőn az EMSZ sajtóirodája.
Izsák Balázs a nemzeti régiók kapcsán indított polgári kezdeményezésre is kitért, melyet az Európai Bizottság szeptemberben elutasított, az SZNT pedig bíróságon támadta meg a döntést. A nemzeti régiók közötti együttműködés fontosságát hangsúlyozta, mely révén szerinte nyomás alá tudnák helyezni az EB-t.
„Előbb-utóbb eljutunk addig, hogy intézményeket építsünk a nemzeti régiók között” – mondta, és a Friends of National Regions Facebook-csoportot ajánlotta a jelenlévők figyelmébe.
A 2020-as előterjesztés alkalmával belpolitikai botrányt váltott ki Romániában, hogy a székelyföldi autonómiastatútum a kétkamarás parlament képviselőházából „hallgatólagosan elfogadott” tervezetként jutott tovább az érdemi döntés meghozatalában illetékes szenátus elé: ez a megvitatására megszabott határidő lejárta miatt következett be, de a felsőház „korrigálta” a hibát, és gyorsított eljárásban leszavazta a kezdeményezést.
Ekkor tette Klaus Iohannis akkor hivatalban lévő államfő hírhedt „Jó napot, PSD!” köszöntéssel kezdődő kijelentését, melyben „Erdély kiárusításával” vádolta meg a Szociáldemokrata Pártot, egyúttal állami szintre emelte a magyarellenes megnyilvánulást.

Durva magyarellenes kirohanást intézett szerdán délben Klaus Johannis államfő annak kapcsán, hogy a román képviselőház hallgatólagosan elfogadta a Székelyföld számára területi autonómiát biztosító törvénytervezetet.
Az RMDSZ soha nem támadta az AUR-t és a román embereket. Mi akkor reagálunk, amikor a magyarellenesek belénk állnak – jelentette ki Csoma Botond, az RMDSZ képviselőházi frakcióvezetője a Facebook-oldalán vasárnap este közzétett videós posztban.
Jóval fagypont alatti hőmérséklet volt vasárnap reggel Székelyföld több településén, a legalacsonyabb hőmérsékletet – mínusz 10,5 fokot – Csíkszeredában mérték.
Az épülő kolozsvári gyermekkórház körülbelül 200 millió eurós támogatást kap az egészségügyi minisztériumtól; a pénzt jövő év elején fogják elkülöníteni.
Vasárnap reggel megkezdődött a helyi konzultatív népszavazás a Szeben megyei Resinár községben arról, engedélyezzenek-e bármilyen bányászati tevékenységet a település közigazgatási területén.
Mintegy 250 évvel a felállítása és majdnem 90 évvel az eltávolítása után térhet vissza Máramarossziget főterére a pestisjárványok elleni isteni oltalomért emelt barokk Szűz Mária-szobor.
Nem ár-összehasonlításra, statisztikán alapuló elemzésre készültünk, inkább maguktól az érintettektől – a vásárlóktól – kérdeztük, hogy érdemes-e a szomszédban beszerző körútra indulni. Na és persze jövedelmekről és árképzésről is szó esik…
Havonta legfeljebb 600 lej állami támogatást kaphatnának kolozsvári albérletük kifizetéséhez azok a 18 és 29 év közötti munkavállalók, akiknek nettó havi fizetése nem haladja meg a 4000 lejt.
Nem fogadja el az RMDSZ a romániai kistelepülések kötelező összevonásának tervét, mert az a magyar közösségek önálló önkormányzatait, politikai képviseletét és anyanyelvhasználati jogait is veszélyeztetné. Horváth Anna beszélt erről a Krónikának.
Meggyőző ütemben halad az első Hargita megyei autópálya-szakasz építése: egyetlen hónap alatt 6 százalékos a fizikai előrelépés a Gyergyóalfalu és Ditró között létesítendő sztrádán.
Az Arad Megyei Sürgősségi Klinikai Kórház kénytelen volt megduplázni a hepatitis A-val kezelt gyermekek számára rendelkezésre álló kórházi férőhelyek számát, miután az utóbbi hetekben jelentősen megszaporodtak a megbetegedések.
szóljon hozzá!