Az ország szalmakalap-típusaival ismerkedhetünk meg a kőrispataki múzeumban
Fotó: Bede Laura
Különböző alakú, a természet által formált kövek, megannyi kalap és egy óriás fejfedő – mindezekre rácsodálkozhat, aki betér a Bözödújfalu és Etéd közötti Kőrispatakra. A szalmakalap múzeum látogatásakor volt szerencsénk ellesni e mesterség fortélyait is, ugyanis ifj. Szőcs Lajos éppen magyarországi, a Határtalanul Program keretében kiránduló diákoknak tartott bemutatót. A csoportban felmerült az is, hogy a jövőben talán már nem utazhatnak ilyen formában külhoni térségekbe.
2026. május 22., 13:582026. május 22., 13:58
2026. május 22., 15:282026. május 22., 15:28
Bár hétfőn a legtöbb múzeum zárva van, Udvarhelyszék egyik határszéli településén, a Küsmöd-patak völgyében fekvő Kőrispatakon ekkor is megtekinthető egy (sőt két) igencsak érdekes gyűjtemény. A szalmakalap múzeum ugyanis a hét és az év minden napján fogadja a látogatókat, akiknek figyelmét már az udvarra belépve felkeltik a különböző formájú kövek: kacsa, nyuszi, kenyér, gomba vagy épp Kis- és Nagy-Magyarország térképe. Amint május közepén tett látogatásunkkor megtudtuk,
s bár a falubeliek nem értették, hogy az alapítók miért ezeket választották például a gránit járdaburkolat helyett, a Szőcs család a kövekben látta a szépet, természeteset, jelentőségteljest.
Mindenki mást lát a különböző formájú kövekben
Fotó: Bede Laura
Kis- és Nagy-Magyarország térképe is feltűnik
Fotó: Bede Laura
A múzeumot id. Szőcs Lajos hozta létre azzal a szándékkal, hogy megőrizze, fejlessze és továbbadja a közel 200 éves múltra visszatekintő szalmafonás, szalmakalap-készítés technikáját, hagyományát és bemutathassa az utókor számára. Saját költségén vásárolt meg és újított fel egy hagyományos kőrispataki parasztházat, amely 2001 óta ad otthont a múzeumnak.
Hagyományos kőrispataki parasztház ad otthont a múzeumnak
Fotó: Bede Laura
Az első szobába belépve az ország szalmakalap-típusaival ismerkedhetünk meg és azok érdekes történeteivel. Szintén az első szobában láthatjuk a szalma alapanyagokat – fonatokat is, amelyekből a szalmakalapok készülnek. Ugyanakkor talán a fiatalabb generáció megszólításához a működtetők multimédiás eszközökhöz is nyúltak: az érdeklődők filmeket tekinthetnek meg a szalmakalap készítéséről.
Megannyi típusú fonat
Fotó: Bede Laura
Tovább haladva a középső szobában különféle, szalmából készült dísztárgyak tekinthetők meg: fali, asztali díszek, szalmaékesek és fonott üvegek, amelyeket a Hargita megyei falu lakosai készítenek. A hátsó szobában pedig a szalmakalap-készítés technikájának mozzanatai láthatók az aratástól a viselésig. Ugyanitt tekinthetők meg a szalmakalap készítéshez szükséges régi és új eszközök, valamint szintén itt látható a gyűjtemény leglátványosabb darabja is:
Az óriási szalmakalap
Fotó: Bede Laura
A háromnyelvű – magyar, román és angol – információs táblákról megtudtuk, hogy a múzeumot a Szalmakalap-készítők Hagyományőrző Egyesülete működteti, amely a szalmafonás hagyományának megőrzéséért minden nyáron szalmafonó tábort szervez mindazok számára, akiket érdekel a szalmafonás hagyománya, technikája, kalapok vagy dísztárgyak készítése. Az esemény csoportonként 6-7 napig tart, amely idő alatt – a szervezők szerint – könnyen el lehet sajátítani a szalmafonás fortélyait.
A szalmakalap-készítés csínját-bínját ugyanakkor látogatásunkkor pont elleshettük, hiszen ifj. Szőcs Lajos a múzeum udvarán tartott bemutatót egy magyarországi diákcsoportnak, amely egyébként a Határtalanul Program keretében érkezett Erdélybe, Székelyföldre.
Mint ismeretes, a magyar kormány támogatásával 2010 óta megvalósuló program keretében magyarországi diákok utazhatnak külhoni magyarlakta területekre. Az új parlament május 9-i megalakulásával azonban megszűnt az Orbán Viktor vezette Fidesz–KDNP-kormány megbízatása, és sokaknak – így a program résztvevőinek is – aggályaik vannak afelől, hogy a Magyar Péter által vezetett Tisza-kormány mely nemzetpolitikai kezdeményezést támogatja a jövőben.
Ifj. Szőcs Lajos a szalmakalap-készítés rejtelmeibe vezeti be a magyarországi diákokat
Fotó: Bede Laura
A kőrispataki szalmakalap múzeumot egyébként előszeretettel látogatják a magyarországi diákcsoportok, ottjártunkkor három nagy csoportot fogadtak, azt megelőző héten pedig 13 autóbusz érkezett az anyagországból.
Az udvar közepén egy kalapfilagória is látható, ahol kalap alatt megpihenhet a látogató, valamint fotókat készíthet a kalapokkal a képrámán keresztül. A múzeum munkaműhelyében szintén vannak nagyobb szalmakalapok, amelyekkel szabad fotózkodni. Sőt, látogatásunknak kézzelfogható „nyoma” is lehet az ajándékboltból megvásárolható, a falubeliek által készített kis szalma emléktárgyak által. A múzeum látogatása egyébként díjmentes, azonban önkéntes adományokat elfogadnak az épület és gyűjtemény fenntartására és továbbfejlesztésére.
A táblagyűjtemény a látogatócsoportokat igazolja a világ minden tájáról
Fotó: Bede Laura
A kalapfilagóriánál fotózkodni is lehet
Fotó: Bede Laura
Szalmakalap prés a múzeumban
Fotó: Bede Laura
A kőrispataki múzeum kalapgyűjteménye
Fotó: Bede Laura
Különféle szalmából készült dísztárgyak is megtekinthetők
Fotó: Bede Laura
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Alapjaiban megrázta a romániai szociális ellátórendszert a Bihar megyében engedélyek nélkül működtetett menhelyek körüli, a szervezett bűnözés elleni ügyészség eljárása nyomán kirobbant botrány. A Krónika helyszíni riportja.
Paradox helyzet alakult ki a Szeben megyei Muzsnán: bár június közepén leomlott az erődtemplomot övező középkori várfal egy szakasza, azóta nem csökkent, hanem éppen nőtt a látogatók száma.
Nem rendezik meg idén a Közösségi Párbeszéd Tábort, amelyet a tavalyi induláskor a szervezők a Tusványos egyfajta alternatívájaként, ugyanakkor nem ellenrendezvényként hirdettek meg.
Egyre több nem uniós állampolgár érkezik jön az országba, és ez alól Erdély, a székelyföldi megyék sem képeznek kivételt.
Sem a parajdi önkormányzat, sem a prefektúra nem kapott értesítést arról, hogy az EU szolidaritási alapjából Romániának árvízvédelmi célokra megítélt 14,3 millió euróból mennyi pénz jut a bányakatasztrófa nyomán kritikus helyzetbe került Parajd számára.
Újabb különleges épülettel gazdagodik a kolozsvári Romulus Vuia Néprajzi Park: megkezdődött az első zsidó lakóház újjáépítése, amely a jövőben a szabadtéri múzeum állandó kiállításának részeként mutatja be az erdélyi zsidó közösségek épített örökségét.
Két, egy 1940-ben és egy 1941-ben elhelyezett időkapszula került elő a csíksomlyói kegytemplom jobb oldali tornyának gömbjéből.
Több mint tizenöt évvel az első álmok, tervek megszületése után hivatalosan is megnyílt kedden Kolozsváron a Magyar Ifjúsági Központ.
Több mint 100 ezer lejjel és csaknem 30 ezer euróval károsítottak meg egy 73 éves Kolozs megyei nőt azok a csalók, akik telefonon rendőröknek és a Román Nemzeti Bank alkalmazottainak adták ki magukat.
A magyar diákok kevesebb mint fele képzeli el Romániában a jövőjét – többek közt ez derült ki a Romániai Magyar Középiskolások Szövetsége (MAKOSZ) által kezdeményezett, Jól vagy, tényleg? elnevezésű országos állapotfelmérésből.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!