Fotó: MTI/Kiss Gábor
Átadták a magyar állam támogatásával megújított Bethlen-kriptát a kolozsvári Házsongárdi temetőben péntek délben. Előtte történeti előadás idézte gróf Bethlen Bélának, Észak-Erdély 1944-es polgári kormányzójának az életét.
2022. augusztus 19., 16:062022. augusztus 19., 16:06
2022. augusztus 19., 18:102022. augusztus 19., 18:10
Kató Béla, az Erdélyi Református Egyházkerület (EREK) püspöke azt az ószövetségi történetet idézte a kripta előtt mondott prédikációjában, miszerint Mózes megeskette az Egyiptomból menekülő zsidókat, hogy magukkal viszik ősatyjuk, József csontjait.
„Azért kell nekünk magunkkal cipelnünk Bethlen Béla csontjait, mert ha nincsenek ilyen példaképeink, akkor mi, akiknek Isten ma boldogságot ajándékozott, és lehetőséget adott a többre, semmiképp sem maradhatunk meg” – mondta a püspök.
Méltatlan helyzetét akkor is szerény nyugalommal vette tudomásul, amikor szabadulása után fizikai munkából tartotta fenn magát, és nyomorúságos körülmények között élt. A kertészi munkában örült a jó levegőnek, amikor rakodómunkásként dolgozott, a munkáját testedzésnek tekintette. Amikor pedig a Szamos áradása 1970-ben szülővárosát, Bethlent is érintette, a kisemmizett, nyomorban élő gróf ezer lejt küldött Kolozsvárról a bethleni rászorulóknak.
Bethlen Béla életfelfogását ajánlotta a hallgatóság figyelmébe. „Ha nem mi, akkor ki fogja őrizni a több mint ezeréves gyökereinket itt a Kárpát-medencében?” – idézte az erdélyi arisztokrata gondolatát.
Úgy vélte: a magyarság túlélésének kulcsa, amint eddig, úgy ezután is a határon átívelő összetartozásban rejlik.
A Bethlen család bethleni ágának kriptáját 1884-ben építették, és a grófi család számtalan tagját temették ott el. A romos műemléképületet a magyar állam 30 millió forintos támogatásával újította fel a Házsongárd Alapítvány. A kripta megáldásán a Bethlen család számos tagja részt vett.
Észak-Erdély 1940-es Magyarországhoz való visszatérése után a román többségű Beszterce-Naszód és Szolnok-Doboka vármegyék főispánjává nevezték ki. Magyarország 1944. március 19-i német megszállása után tisztségeiről lemondott, de a Lakatos-kormány megbízásából 1944. szeptember elsejétől mégis elvállalta Észak-Erdély polgári kormánybiztosi tisztségét.
A kommunista népbíróság egy 1945-ös kirakatperben öt évi börtönbüntetésre ítélte, de miután a büntetés leteltével a gróf elutasította, hogy Magyarországra távozzon, ítélet nélkül további három évig tartották a legkegyetlenebb börtönökben. Bethlen Bélát 1959-ben rehabilitálta egy romániai bíróság.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Az EDDA lesz az egyik fellépő a 35. Tusványoson – jelentették be a Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor szervezői szerda délután.
Miközben az AUR látványos előretörése sokak szemében a nacionalizmus és a magyarellenesség visszatérését jelzi, egy friss országos kutatás szerint a román társadalom politikai megosztottságát ma már nem elsősorban az etnikai kérdések alakítják.
Megújult az egykori apátsági épület és plébániatemplom, elkészült a zarándokközpont a Bihar megyei Szentjobbon.
Több mint 226 ezer lejnyi állami támogatást szerzett jogosulatlanul egy 26 éves, Máramarosszigetről származó férfi a gyanú szerint úgy, hogy valótlan adatokat közölt ukrajnai menekültek elszállásolásáról és ellátásáról.
Brassóban a medvék már nem csak az élőket zavarják, hanem a temetőben is gyakran felbukkannak, a sírokon taposnak, a pap a csendőrséggel éjszaka járőrözik a sírkertben.
A medvék és a viperák egyre gyakrabban jelennek meg a népszerű túraútvonalakon, ezért a most kezdődő nyári időszakban fokozott elővigyázatosságra van szükség – hívta fel a figyelmet a Salvamont hegyimentő-szolgálat.
Egy friss felmérés szerint a romániai nagyvárosokban élők legfőbb kikapcsolódási helye a bevásárlóközpont.
Precedensértékű pert nyert a tanügyi tárcával szemben egy kolozsvári diáklány, aki azért fordult bírósághoz, mert egy bécsi egyetem felvételi vizsgája egybeesett az érettségivel, és nem engedték meg számára a speciális vizsgaidőszakban való részvételt.
Az 1989-es rendszerváltás óta drámaian visszaesett a szőlőtermesztés és a bortermelés a ménes–magyarádi dombokon, ezért az érintettek az összefogástól remélik a vállalkozások forgalmának növelését, a térség történelme és hagyományai megismertetését.
Ismét megvételre kínálják a tulajdonosok az érköbölkúti Bónis-kúriát, amely arról híres, hogy az 1848–1849-es magyar forradalom és szabadságharc idején átmenetileg a Szent Korona menedékhelye is volt.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!