Fotó: Biró István
Az összegből 850 millió forint jut a PKE-nek a sok éve anyagi erőforrások miatt halogatott székházépítésre, a többiből a Sapientia folytatja a kolozsvári építkezést, míg Marosvásárhelyen és Csíkszeredában is új beruházásokat tervez.
A magyar kormány döntése a lehető legjobbkor jött a Sapientiának. Mint Dávid László rektortól megtudtuk, az október eleji egyezségnek megfelelően az Orbán-kabinet két részletben juttatja el a 4 milliárd forintos támogatást. Az első rész 2013-ban érkezik, s a kolozsvári, illetve a csíkszeredai kiadásokat fedezi. Mint ismeretes, a kincses városban a Sapientia már hozzá is látott a kolozsvári kar Tordai úti székhelyének építéséhez.
A munkáltok jól haladnak, így a rektor szerint megvan minden remény arra, hogy az épületre legtöbb másfél hónapon belül tető kerül. Így a tervek szerint az avatóra 2013 őszén kerülne sor. Szintén jövőre szeretnék befejezni a csíkszeredai épület bővítését és szigetelését is. Utóbbi rendkívül fontos feladatnak bizonyul, hiszen – mint Dávid László rektor is emlékeztetett – a jellegzetes csíki hidegekben a gázszámla a régi típusú nyílászárók és a vékony falak miatt akár a hétszerese is lehet a marosvásárhelyinek. Ugyanakkor megtudtuk, hogy az eredeti tervhez képest a csíkszeredai kar kénytelen lemondani a tetőtér beépítéséről, ugyanis az épület struktúrája ezt csak jelentős módosítások árán tette volna lehetővé.
A szakemberek inkább egy új, mintegy ezer négyzetméteres épületszárny felhúzása mellett döntöttek.
Marosvásárhelyen is már két éve várnak az építési munkálatok rajtjával. Itt egy 240 helyes kollégiumot és egy étkezdét terveznek építeni. Az új létesítmények alapkövét – mint arról korábban beszámoltunk – első romániai hivatalos látogatása alkalmával, még 2010. október 19-én tette le Schmitt Pál volt államfő. Pénzhiány miatt azonban a szimbolikus gesztuson túl egyetlen kapavágásra sem került sor.
Most viszont úgy tűnik, hogy jövő tavasszal munkagépekkel népesül be a kijelölt telek, s az elképzelések szerint 2013 végére az épület befedve, pirosban állna, hogy a tél folyamán a belső munkálatokat lehessen végezni.
„Az újabb beruházások nagyot lendítenek a Sapientián, amely mára az erdélyi magyar felsőoktatás megkerülhetetlen intézményévé nőtte ki magát” – összegzett lapunknak Dávid László rektor.
Elegendő a régóta tervezett, ötszintes székház megépítésére a magyar kormánytól kapott támogatás – jelentette ki János-Szatmári Szabolcs, a nagyváradi Partiumi Keresztény Egyetem rektora, aki szintén azt vallja, hogy a két felsőoktatási intézmény tervezett új épületei nélkülözhetetlenek a további működésükhöz. Mint ismeretes, a váradi magánegyetem már évek óta dédelgeti egy új főépület tervét, ám erre mindeddig anyagi források híján nem volt lehetőségük.
A mostani támogatásból nagyjából 850 millió forint jut Váradra. Az ötszintes épület tervei egyébként már 2006-ban elkészültek, az alapkövet pedig már egy évvel azelőtt letették. A tervek átalakításán jelenleg dolgoznak, a rektor elmondása szerint ugyanis az egyetem azóta sokat fejlődött és változott, olyan új szakokkal bővült, amelyeknek különböző a helyigényük.
A rektor elmondása szerint a beruházás megvalósulását követően néhány tanterem a továbbiakban is megmarad a Királyhágómelléki Református Egyházkerület székházában, amelynek beépített tetőtere egyébként az egyetem tulajdonát képezi. A jelenleg a kollégiumnak, az adminisztrációnak, a könyvtárnak és az étkezdének helyet adó szemközti ingatlanból azonban átköltöznek majd az új székházba, számos kollégiumi szobát felszabadítva ezáltal, aminek köszönhetően nagyjából harminccal több hallgató kaphat majd helyet a PKE Arany János Kollégiumában.
A rektor azt mondja, a tervezett épület arra is jó lesz, hogy a hallgatók végre optimális órarend szerint járhassanak egyetemre. A helyszűke miatt ugyanis jelenleg gyakori, hogy az órák reggeltől estig tartanak, vagy nem megfelelő térben kénytelenek megtartani azokat.
Az új székház az eredeti terveknek megfelelően az egyetem tulajdonában lévő telken épülhet meg, az egyházkerület székháza mögött. Az egyik szinten a tanszéki irodák kapnak majd helyet, amelyek jelenleg szűkös termekben, néhol összevonva működnek az épületekben. János-Szatmári Szabolcs azt ígéri, a kivitelezésről szóló versenytárgyalást még idén ősszel lebonyolítják, hogy a megállapodás által előírt 2014 végi határidőre az épület készen legyen.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Kétnapos ünnepséggel emlékeznek Márton Áron egykori erdélyi római katolikus püspök születésének 130. évfordulóján, augusztus 28–29-én szülőfalujában, Csíkszentdomokoson – tájékoztatta az MTI-t kedden a helyi Márton Áron Múzeum.
A Kolozs Megyei Sürgősségi Klinikai Kórház lombikbébi központját 810 700 lejes beruházásból korszerűsítették, a fejlesztést a Kolozs Megyei Tanács finanszírozta.
A magyar kormány a helyi magyar közösségekkel partnerségben szeretné finomítani, részleteiben kidolgozni a magyarságpolitikáját, a partnerség és a párbeszéd pedig kulcsfogalom ezen a területen – hangsúlyozta Kollai István Kolozsváron.
Nem mondhatni, hogy kiemelt érdeklődés övezte a kolozsvári helyiérdekű vasút (HÉV) szerelvényeire kiírt közbeszerzési eljárást.
Mintegy 1500 régi képeslap idézi meg, miként vált Kolozsvár kisvárosból modern nagyvárossá, és milyen arcát tartották a korabeliek megörökítésre és továbbküldésre érdemesnek.
Szokatlan és rendkívül veszélyes jelenség okoz komoly fejtörést a hatóságoknak a Maros-ártér Természetvédelmi Park Arad és Pécska között erdőiben: tavaly október óta föld alatti tűz emészti fel a fákat és az aljnövényzetet, júliusban 30 hektár lett oda.
Már el is kezdték a munkálatokat a Marosvásárhelyt Moldvával összekötő A8-as autópálya Hargita megyei szakaszán, Gyergyóalfalu és Gyergyóditró között.
Premier számba menő beruházás is zajlik az észak-erdélyi autópálya Bihar megyei, Bihar és Bisztraterebes közötti szakaszán: az egyik szakasz kifutópályaként is használható lesz katonai gépek számára.
A negyed évszázados rendezvénysorozat történetét felidéző kiállítás megnyitójával és egy határokat átívelő koprodukcióban megvalósult színházi előadással megkezdődött hétfőn a 25. Partiumi Magyar Napok (PMN).
A Mária-tisztelet segített megmaradni a kommunista rendszer legszigorúbb, egyházat elnyomó éveiben is, amikor a helyiek Majláthi Vasárnap néven szervezett kulturális műsorba „csomagolva” ünnepelték meg a templombúcsút.
Látogatottsági adatok