Az épület a magyar kormány 422 millió forintos támogatásából valósult meg
Fotó: Gazda Árpád
Harminckét évvel az alapkőletétel után Kovásznán hétfőn felavatták a Kőrösi Csoma Sándor Emlékközpontot. Csák János, Magyarország kultúráért és innovációért felelős minisztere ünnepi beszédében kijelentette: szándékosan időzítették az eseményt április 8-ra, így az épület megálmodója, Gazda József író, a kovásznai Kőrösi Csoma Sándor Közművelődési Egyesület tiszteletbeli elnöke éppen a 88. születésnapján láthatja álma megvalósulását.
2024. április 08., 17:302024. április 08., 17:30
2024. április 08., 17:492024. április 08., 17:49
Kovásznán több mint százan vettek részt hétfő délben a Kőrösi Csoma Sándor Emlékközpont avatóünnepségén. Az épület a magyar kormány 422 millió forintos (1 lej 78 forint) támogatásából valósult meg. Csák János, Magyarország kultúráért és innovációért felelős minisztere köszönetet mondott Gazda Józsefnek, „hogy felemelte a zászlót és elhozta idáig”. Kijelentette: az épület akkor lesz lelkes hely, ha a házból egyre több tudás és ismeret sugárzik. Aki ugyanis tudás birtokában van, erősebb lesz lelkileg, szellemileg, gazdaságilag, versenyképesebb lesz szűkebb környezetében és a nagyvilágban.
„Mi sem lennénk itt ma, hogyha nem állnánk olyan óriások vállán, mint Kőrösi Csoma Sándor” – fogalmazott Csák János. Hozzátette: a magyaroknak akkor van esélyük a sikerre, ha „térben és időben messzire látnak”. Felidézte: az erdélyi tudós húsz nyelven tudott, és elsőként alkotta meg a tibeti-angol szótárt, publikálta a tibeti nyelvtant.
Csák János miniszter köszönti Gazda József művelődésszervezőt (balra), a központ megálmodóját
Fotó: Gazda Árpád
Gazda József felidézte: Kőrösi Csoma Sándor halálának a 150. évfordulója alkalmából szervezett budapesti rendezvényen szembesült azzal 1992-ben, hogy milyen kultusza van Csoma Sándor halála helyének, Dardzsilingnek. Ekkor kérte a tudós tisztelőit, hogy ne csak a koporsót emlegessék, hanem a bölcsőt is. Találkozzanak a nagy tudós születésének a helyén is.
A művelődésszervező 1990-ben alapította meg, és több mint három évtizeden át vezette a Kőrösi Csoma Sándor Közművelődési Egyesületet, évről évre szervezte a kovásznai Csoma-napokat, amelyekkel megalapozta a kovásznai, csomakőrösi Csoma-kultuszt.
Többek között arra a kérdésre keresték az előadók a választ, hogy kik vagyunk, honnan jöttünk.
Az épület alapkövét 1992-ben még egy másik helyszínen helyezték el, a központot hétfőn avatták fel
Fotó: Tuchiluș Alex
A Csoma-központ létrehozásának az volt az alapgondolata, hogy évente 50-60-ezer fürdővendég látogat el Kovásznára. Úgy vélte, már az is jelentős eredmény lenne, ha a vendégek töredéke megismerkedne Kőrösi Csoma Sándor örökségével. Felidézte: az alapkövet 1992-ben egy másik helyszínen helyezték el, de az épület tervezésére felkért Makovecz Imre, a magyar organikus építészet megteremtője a helyszíni szemle után úgy vélte, kár lenne beépíteni azt a telket. Így egy olyan telekre kerülhetett az épület, amelyet a református egyház ajánlott fel egy lejért száz évre az egyesületnek.
Gazda József azt is felidézte, miként vágtak bele az építkezésbe az 1990-es évek közepén, és miként látszott aztán évtizedeken át veszni a remény, hogy megépülhet az emlékközpont. Elmondta:
Fotó: Tuchiluș Alex
A Magyarok Világszövetsége révén a világ magyarságát is próbálta megszólítani, de csak a venezuelai magyarok vásároltak téglajegyeket, 2011-ben a magyar kormánytól is segítséget kért, de az intézményalapítás továbbra is az álmok, vágyak szintjén maradt. „Ez a mi gyengeségünk volt. Nem sikerült megszólítani kellőképpen a világot. De a szándék tovább élt” – állapította meg.
Az áttörés 2018-19-ben következett be, amikor a Lakiteleki mozgalom képviselői Orbaiszék felmérésére érkeztek Kovásznára és környékére. „Csomakőrös irányából jöttünk Lezsák Sándor alelnök úrral, és ahogy itt elhaladtunk, errefelé böktem a kezemmel, hogy ide szándékoztunk felépíteni a Csoma emlékközpontot” – idézte fel a változás pillanatát. Amikor az Országgyűlés alelnöke megismerte az emlékközpont tervét és történetét, megígérte, hogy az ügy mellé áll. Gazda József úgy vélte: csoda történt, amelyhez mindazok hozzátették a maguk részét, akik az elmúlt 35 évben Csoma Sándor emlékének ápolásán munkálkodtak.
A Csoma-központ célja Kőrösi Csoma Sándor emlékének ápolása, szellemiségének átörökítése a következő nemzedékek számára
Fotó: Tuchiluș Alex
A Csoma emlékközpont 32 éves történetét egy másik szemszögből világította meg Csernyus Lőrinc Ybl Miklós-díjas építész, Makovecz Imre tanítványa, az épület tervezője. Felidézte: Makovecz Imrének nem volt jogosítványa, így rendszerint valamelyik tanítványát kérte fel arra, hogy elvigye egy-egy olyan helyszínre, ahol valamilyen épület megtervezésére kérték fel. Így az építészlegenda sofőrjeként érkezett Kovásznára, de a látogatás eredménye az lett, hogy a mester azt mondta neki: tervezd meg! Az 1994-ben elkezdődött építkezés azonban források hiányában leállt.
Örömünneppé vált azonban az építkezés. Az építész elmondta: az épület tervezésénél Csoma Sándor életéből ihletődött. Az épület egyik része a székelyföldi, a másik pedig a tibeti építkezés jegyeit idézi.
Fotó: Tuchiluș Alex
Tamás Sándor, a Kovászna megyei tanács elnöke azért tartotta jó példaképnek Kőrösi Csoma Sándort, mert mindenki a maga képére formálhatja alakját. Van, aki a világutazót, van, aki a nyelvész tudóst, más a vasakaratú székelyt, az egyszerű csomakőrösi ifjút látja benne, aki az idegenben is megtalálta a helyét. Úgy vélte: a Csoma-emlékközpont felépítéséhez kellett egy álom, kellett a kitartó munka, és kellett a nemzeti összefogás. „Ha ez a három megvan, nincsen lehetetlen” – jelentette ki a politikus.
A szalagvágás után Kató Béla erdélyi református püspök áldotta meg az épületet. Úgy vélte: csak az az épület nem készül el, amelyiknek az alapkövét nem rakjuk le. Megemlítette, hogy Csoma Sándor nem lehetett volna az, ami volt, ha a szülőfaluban nem kapta volna meg a szüleitől, az iskolától azt az indíttatást, és ha nem tanult volna a Nagyenyedi Bethlen Gábor Kollégiumban.
A Csernyus Lőrinc Ybl-díjas építész által megtervezett kétszintes létesítmény kiállítótereket, 60-70 főt befogadó konferenciatermet, irodahelyiségeket és 5 vendégszobát is magába foglal
Fotó: Tuchiluș Alex
Úgy vélte:
Az ünnepségen Ferencz Éva, a Kőrösi Csoma Sándor Közművelődési Egyesület elnöke bejelentette: újra megalapítják a Stipendium Csomaianum ösztöndíjat. Felidézte: Csoma Sándor 1835-ben száz aranyat küldött haza Indáiból, hogy a kézdivásárhelyi székely katonaneveldében tanuló, arra érdemes fiatalok számára biztosítsa a továbbtanulás lehetőségét. Az egyesületi vezető Csoma-emlékérmet adott át Csák János miniszternek.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Megalakulásának 80. és önállósodásának 50. évfordulóját ünnepelte a
Marosvásárhely-Felsővárosi Református Egyházközség. Az immár évek óta hagyományos Felsővárosi Napok idei mottója: „Emlékezz vissza az egész útra, amelyen vezetett Istened, az Úr.”
A jövő évi érettségi kompetenciavizsgáit április 12-23. között tartják – jelentette be kedden az oktatási minisztérium.
Újabb szintre lépett a Hargita megyei RMDSZ-en belül és azon kívül is egyre több szereplőt érintő közéleti konfliktus. Borboly Csaba, Hargita Megye Tanácsának alelnöke külföldi útjáról közzétett videójában azt üzente: dokumentumokkal fog előállni.
Marosvásárhely felkerült az európai szecessziós városok térképére – jelentette be kedden a Maros Megyei Tanács által létrehozott Visit Maros Egyesület.
Megközelítette az 1500 kilométert a romániai gyorsforgalmi úthálózat hossza, miután hétfőn délután átadták az A7-es moldvai autópálya legújabb, Adjud és Bákó közötti, 47,10 kilométeres szakaszát.
Nem mindennapi eseménynek lehettek szemtanúi a Szatmár megyei Vámfalu lakosai: láthatták, amint az alpolgármester egy robogón „végigszáguld” a településen, kezében egy tüzérségi lövedékkel.
Romgaz a következő napokban ténylegesen aláírja az Azomureș vegyipari kombinát átvételéről szóló szerződést, miután pénteken sikeresen lezárult az összes kötelező jóváhagyási eljárás.
Csaknem tíz év alatt 7000 gazda részesült támogatásban, 120 nagyberuházás valósult meg, élelmiszer-feldolgozók, raktárak, szállodák épültek az erdélyi gazdaságfejlesztési program keretében. Kozma Mónika, a Pro Economica Alapítvány igazgatóját kérdeztük.
Brassó az első város, amely csatlakozik a Lift az életért elnevezésű projekthez, amelynek célja, hogy a négyemeletes panelházakban is szereljenek be liftet, megkönnyítve ezáltal az ott lakók életét.
Országszerte az ilyenkor megszokottnak megfelelően alakul a hőmérséklet a következő két hétben; a hét elején és a jövő héten többfelé kialakulhatnak záporok, jelentősebb mennyiségű csapadékra azonban kevés az esély.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!