Az épület a magyar kormány 422 millió forintos támogatásából valósult meg
Fotó: Gazda Árpád
Harminckét évvel az alapkőletétel után Kovásznán hétfőn felavatták a Kőrösi Csoma Sándor Emlékközpontot. Csák János, Magyarország kultúráért és innovációért felelős minisztere ünnepi beszédében kijelentette: szándékosan időzítették az eseményt április 8-ra, így az épület megálmodója, Gazda József író, a kovásznai Kőrösi Csoma Sándor Közművelődési Egyesület tiszteletbeli elnöke éppen a 88. születésnapján láthatja álma megvalósulását.
2024. április 08., 17:302024. április 08., 17:30
2024. április 08., 17:492024. április 08., 17:49
Kovásznán több mint százan vettek részt hétfő délben a Kőrösi Csoma Sándor Emlékközpont avatóünnepségén. Az épület a magyar kormány 422 millió forintos (1 lej 78 forint) támogatásából valósult meg. Csák János, Magyarország kultúráért és innovációért felelős minisztere köszönetet mondott Gazda Józsefnek, „hogy felemelte a zászlót és elhozta idáig”. Kijelentette: az épület akkor lesz lelkes hely, ha a házból egyre több tudás és ismeret sugárzik. Aki ugyanis tudás birtokában van, erősebb lesz lelkileg, szellemileg, gazdaságilag, versenyképesebb lesz szűkebb környezetében és a nagyvilágban.
„Mi sem lennénk itt ma, hogyha nem állnánk olyan óriások vállán, mint Kőrösi Csoma Sándor” – fogalmazott Csák János. Hozzátette: a magyaroknak akkor van esélyük a sikerre, ha „térben és időben messzire látnak”. Felidézte: az erdélyi tudós húsz nyelven tudott, és elsőként alkotta meg a tibeti-angol szótárt, publikálta a tibeti nyelvtant.
Csák János miniszter köszönti Gazda József művelődésszervezőt (balra), a központ megálmodóját
Fotó: Gazda Árpád
Gazda József felidézte: Kőrösi Csoma Sándor halálának a 150. évfordulója alkalmából szervezett budapesti rendezvényen szembesült azzal 1992-ben, hogy milyen kultusza van Csoma Sándor halála helyének, Dardzsilingnek. Ekkor kérte a tudós tisztelőit, hogy ne csak a koporsót emlegessék, hanem a bölcsőt is. Találkozzanak a nagy tudós születésének a helyén is.
A művelődésszervező 1990-ben alapította meg, és több mint három évtizeden át vezette a Kőrösi Csoma Sándor Közművelődési Egyesületet, évről évre szervezte a kovásznai Csoma-napokat, amelyekkel megalapozta a kovásznai, csomakőrösi Csoma-kultuszt.
Többek között arra a kérdésre keresték az előadók a választ, hogy kik vagyunk, honnan jöttünk.
Az épület alapkövét 1992-ben még egy másik helyszínen helyezték el, a központot hétfőn avatták fel
Fotó: Tuchiluș Alex
A Csoma-központ létrehozásának az volt az alapgondolata, hogy évente 50-60-ezer fürdővendég látogat el Kovásznára. Úgy vélte, már az is jelentős eredmény lenne, ha a vendégek töredéke megismerkedne Kőrösi Csoma Sándor örökségével. Felidézte: az alapkövet 1992-ben egy másik helyszínen helyezték el, de az épület tervezésére felkért Makovecz Imre, a magyar organikus építészet megteremtője a helyszíni szemle után úgy vélte, kár lenne beépíteni azt a telket. Így egy olyan telekre kerülhetett az épület, amelyet a református egyház ajánlott fel egy lejért száz évre az egyesületnek.
Gazda József azt is felidézte, miként vágtak bele az építkezésbe az 1990-es évek közepén, és miként látszott aztán évtizedeken át veszni a remény, hogy megépülhet az emlékközpont. Elmondta:
Fotó: Tuchiluș Alex
A Magyarok Világszövetsége révén a világ magyarságát is próbálta megszólítani, de csak a venezuelai magyarok vásároltak téglajegyeket, 2011-ben a magyar kormánytól is segítséget kért, de az intézményalapítás továbbra is az álmok, vágyak szintjén maradt. „Ez a mi gyengeségünk volt. Nem sikerült megszólítani kellőképpen a világot. De a szándék tovább élt” – állapította meg.
Az áttörés 2018-19-ben következett be, amikor a Lakiteleki mozgalom képviselői Orbaiszék felmérésére érkeztek Kovásznára és környékére. „Csomakőrös irányából jöttünk Lezsák Sándor alelnök úrral, és ahogy itt elhaladtunk, errefelé böktem a kezemmel, hogy ide szándékoztunk felépíteni a Csoma emlékközpontot” – idézte fel a változás pillanatát. Amikor az Országgyűlés alelnöke megismerte az emlékközpont tervét és történetét, megígérte, hogy az ügy mellé áll. Gazda József úgy vélte: csoda történt, amelyhez mindazok hozzátették a maguk részét, akik az elmúlt 35 évben Csoma Sándor emlékének ápolásán munkálkodtak.
A Csoma-központ célja Kőrösi Csoma Sándor emlékének ápolása, szellemiségének átörökítése a következő nemzedékek számára
Fotó: Tuchiluș Alex
A Csoma emlékközpont 32 éves történetét egy másik szemszögből világította meg Csernyus Lőrinc Ybl Miklós-díjas építész, Makovecz Imre tanítványa, az épület tervezője. Felidézte: Makovecz Imrének nem volt jogosítványa, így rendszerint valamelyik tanítványát kérte fel arra, hogy elvigye egy-egy olyan helyszínre, ahol valamilyen épület megtervezésére kérték fel. Így az építészlegenda sofőrjeként érkezett Kovásznára, de a látogatás eredménye az lett, hogy a mester azt mondta neki: tervezd meg! Az 1994-ben elkezdődött építkezés azonban források hiányában leállt.
Örömünneppé vált azonban az építkezés. Az építész elmondta: az épület tervezésénél Csoma Sándor életéből ihletődött. Az épület egyik része a székelyföldi, a másik pedig a tibeti építkezés jegyeit idézi.
Fotó: Tuchiluș Alex
Tamás Sándor, a Kovászna megyei tanács elnöke azért tartotta jó példaképnek Kőrösi Csoma Sándort, mert mindenki a maga képére formálhatja alakját. Van, aki a világutazót, van, aki a nyelvész tudóst, más a vasakaratú székelyt, az egyszerű csomakőrösi ifjút látja benne, aki az idegenben is megtalálta a helyét. Úgy vélte: a Csoma-emlékközpont felépítéséhez kellett egy álom, kellett a kitartó munka, és kellett a nemzeti összefogás. „Ha ez a három megvan, nincsen lehetetlen” – jelentette ki a politikus.
A szalagvágás után Kató Béla erdélyi református püspök áldotta meg az épületet. Úgy vélte: csak az az épület nem készül el, amelyiknek az alapkövét nem rakjuk le. Megemlítette, hogy Csoma Sándor nem lehetett volna az, ami volt, ha a szülőfaluban nem kapta volna meg a szüleitől, az iskolától azt az indíttatást, és ha nem tanult volna a Nagyenyedi Bethlen Gábor Kollégiumban.
A Csernyus Lőrinc Ybl-díjas építész által megtervezett kétszintes létesítmény kiállítótereket, 60-70 főt befogadó konferenciatermet, irodahelyiségeket és 5 vendégszobát is magába foglal
Fotó: Tuchiluș Alex
Úgy vélte:
Az ünnepségen Ferencz Éva, a Kőrösi Csoma Sándor Közművelődési Egyesület elnöke bejelentette: újra megalapítják a Stipendium Csomaianum ösztöndíjat. Felidézte: Csoma Sándor 1835-ben száz aranyat küldött haza Indáiból, hogy a kézdivásárhelyi székely katonaneveldében tanuló, arra érdemes fiatalok számára biztosítsa a továbbtanulás lehetőségét. Az egyesületi vezető Csoma-emlékérmet adott át Csák János miniszternek.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
„Istenből élmény lett. Az istentiszteletből program. A gyülekezetből szolgáltató. Mi pedig fogyasztók lettünk” – fogalmazta meg többek közt Tönkő-Lukács Levente, a Hargita megyei Nagysolymoson szolgáló református lelkész.
Három hétre teljesen leáll a forgalom a temesvári nemzetközi repülőtéren: 2026. november 2. és 22. között egyetlen repülőgép sem szállhat fel és nem landolhat, mivel a repülőtér fel- és leszállópályáját felújítják.
Megnyitotta kapuit a gernyeszegi Teleki-kastély, Erdély egyik legjelentősebb barokk műemléke. A felújításról, a kastély múltjáról és jövőjéről, valamint a Teleki család örökségéről gróf Teleki Kálmánnal beszélgettünk.
Nem csak a medvék, de rókák is egyre sűrűbben bukkannak fel Brassóban, ahonnan a hatóságok elkezdték elszállítani a rókákat. Az állatok hozzászoktak a város zajához, és már sem a forgalom, sem a dudálás nem riasztotta el őket.
Életének 89. évében csütörtökön elhunyt Ráduly János székelyföldi néprajzkutató, mesegyűjtő, költő – közölte a Facebookon a Kriza János Néprajzi Társaság, melynek tagja és életműdíjasa volt.
Tűz ütött ki csütörtök este a Kolozs megyei Alsójára iskolájában, a tűzoltók egész éjjel dolgoztak az oltáson.
Hároméves restaurálás után ismét teljes pompájában várja a látogatókat a gernyeszegi Teleki-kastély. A Maros megyei barokk műemlék uniós támogatással újult meg: helyreállították történelmi értékeit, és korszerű infrastruktúrával is gazdagodott.
Nyomozás indult Kolozsváron, miután egy törökországi fogászati klinika egy szállodában akart fogászati tevékenységet végezni.
Alin Tişe, a Kolozs Megyei Tanács nemzeti liberális párti (PNL) politikusként megválasztott elnöke csütörtökön kijelentette, hogy nem érzi magát képviselve a pártja „nehézsúlyú” vezetői által.
Alapjaiban megrázta a romániai szociális ellátórendszert a Bihar megyében engedélyek nélkül működtetett menhelyek körüli, a szervezett bűnözés elleni ügyészség eljárása nyomán kirobbant botrány. A Krónika helyszíni riportja.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!