Harmincezer dolgozó hagyta el tavaly az egészségügyet

A lap hétfői beszámolója szerint a román egészségügyi dolgozók fő célpontja Franciaország, ahol csak tavaly közel kétezer hazai szakembert alkalmaztak. Körülbelül ugyanennyi romániai származású orvosnak van praktizálási joga Nagy-Britanniában is. A lap újságírói által készített felmérésből kiderül, hogy a megkérdezett orvosok 70 százaléka pénzügyi okok miatt választotta a külföldi munkát, a válaszadók mintegy egyharmada még elhelyezkedési járulékot is kapott a vonzó fizetés mellé. Franciaországban munkát vállaló romániai orvosok 65 százaléka például azt reméli, hogy véglegesen meg tud telepedni a nyugat-európai államban.

Reális a szakemberhiány Hargita megyében

Hargita megyében az elmúlt évben mintegy 30 szakember igényelte a külföldi munkavállaláshoz szükséges bizonylatot, ezek közül 10 orvos – közölte Hajdú Katalin, a megyei közegészségügyi hatóság illetékese, aki szerint egy évvel korábban csupán feleennyien folyamodtak az okmányért. Tar Gyöngyi, a közegészségügyi hatóság igazgatója szerint minden egyes szakember távozása nagy veszteség, de nem tudnak nagyobb fizetést ajánlani számukra, ezért az önkormányzatok különböző kedvezmények biztosításával, például Csíkszeredában orvoslakások építésével próbálják itthon tartani őket. Kifejtette, főként azok vállalnak külföldön munkát, akiknek még nincs családjuk, és idegen nyelveket is beszélnek. A távozók egy része a rezidensvizsga letétele után megy el, ők talán nagyobb eséllyel térnek majd valamikor haza, sokan azonban rögtön az egyetem elvégzése után távoznak, és a külföldi rezidensképző rendszerbe kerülnek, vagy pedig alacsonyabb képzettséget igénylő munkát választanak – részletezte a közegészségügyi hatóság vezetője.

A csíkszeredai megyei sürgősségi kórházban bár nem minden osztályon, de reális az orvos- és asszisztenshiány, leginkább a tüdőgyógyászati és járványügyi osztályon lenne szükség szakemberekre – nyilatkozta dr. Vitos Attila, az intézmény orvosigazgatója, aki szerint más osztályokon is szükség lenne orvosokra, de nem olyan égető a hiány. Az orvosigazgató szerint ugyanakkor különbséget kell tenni az intézmény számára megállapított orvosi állások száma és a reális szükséglet között, ez a kettő ugyanis nem mindig fedi egymást.

„Hiába van előírva, hogy egy adott osztályra hány orvost lehet alkalmazni, ha a kórház valósan annál kevesebbet tud eltartani” – fejtette ki az igazgató, aki szerint a csíkszeredai intézményben jelenleg 10–15 szakemberre lenne szükség. És bár a hargitai megyeszékhelyen szolgálati lakást, valamint fenntartható szakmai projektek esetén szakmai támogatást biztosítanak az ide érkező orvosoknak, jelölt nemigen akad, az osztályvezetők személyes kapcsolataik révén próbálnak szakembereket toborozni. Tavaly ellenben egy szakember távozott az intézményből, és egy már idén is jelezte, hogy külföldön vállalna munkát.

Háromszéken
nincs hiány, de lehet

Kovászna megyében nem számít jelenségnek az orvoselvándorlás. Ágoston László, a megyei közegészségügyi hatóság vezetője lapunknak elmondta, 560 orvost tartanak nyilván a rendszerben, közülük 14 kérte a külföldi munkavállaláshoz szükséges bizonylatot, ám mindössze hárman éltek vele. Tehát a háromszéki orvosok csupán két százaléka igényelte a bizonylatot, és 0,5 százalék távozott külföldre dolgozni, illusztrálta a helyzetet az igazgató.

Hozzátette, ennek ellenére a háziorvosokra nagyon kell figyelni, mert közülük sokan nyugdíjazás előtt állnak, és nehéz lesz biztosítani az utánpótlást. Kerekes Jenő, az orvoskamara megyei elnöke ellenben úgy tudja, az elmúlt évben hét orvos távozott külföldre a megyéből, Magyarországon,  Németországban és Franciaországban találtak állást. „Hét orvos nem sok, viszont egy kis megyében nehéz pótolni a hiányt” – szögezte le a Krónikának a szakember, aki szerint a térségben az alapellátásban vannak a legnagyobb gondok.

Például Ozsdolán hónapokig nem volt háziorvos, mert nem találtak megfelelő szakembert, aki átvehette volna a megüresedett praxist. Kerekes Jenő kifejtette: ha nem lesznek gyökeres változások, ezentúl is kivándorolnak majd az orvosok, hiszen túl nagy a kísértés. Egy orvosjelölt érettségi után 6–11 évet tanul, folyamatosan képeznie kell magát, de rezidens orvosként 800 lejes bért kap, míg külföldön 2500–5000 eurót is kereshet.

András Nagy Róbert, a sepsiszentgyörgyi kórház igazgatója szerint az intézményben jelenleg nincs orvoshiány. Még alkalmaznának ugyan orvosokat, hogy bővítsék és javítsák a szolgáltatásaikat, ám az állások befagyasztása miatt a hét megüresedett posztból csak egyet tölthetnek be. András Nagy Róbert szerint az egészségügyben minden üres állást meg kellene hirdetni, mint mondta, az egészségügyi minisztérium javasolni fogja ezt a módosítást a kormánynak.

Több száz igénylő
Bihar megyében

A Bihar megyei közegészségügyi hatóságtól ezernél is több egészségügyi dolgozó igényelte a külföldi munkavállaláshoz szükséges okmányt az elmúlt évben. Dorel Ţîrţ, a hatóság szóvivője a Krónikának elmondta, havi átlagban csaknem százan folyamodtak az iratokért, de ez nem jelenti azt, hogy mindannyian el is hagyták az országot. Az igénylők között nemcsak orvosok, hanem asszisztensek, illetve egyéb szakemberek, például gyógytornászok is vannak.

Dorel Ţîrţ szerint a megyében jelenleg nincs ijesztő orvoshiány, hiszen a rezidensvizsgák alkalmával mindig feltöltődnek a posztok valamelyest, de például gyermekpszichiáterből és gyermekneurológusból hagyományosan kevés van a térségben.

Varga György Lajos, a Bihar megyei egészségbiztosítási pénztár elnök-vezérigazgatója szerint 2011-ben nem bontottak szerződést egyetlen orvossal sem, de mint hangsúlyozta, ez nem jelenti azt, hogy senki ne vállalt volna munkát külföldön. A magánrendelőt működtető orvosok legtöbbje ugyanis helyettesítési szerződést köt egy másik orvossal, aki tovább viszi a rendelőt, így a szerződéses viszony megmarad, és a praxis sem vész el, magyarázta a Krónikának a szakember.

Kolozs megyében is több száz szakember, 580 orvos, valamint 123 fogorvos igényelt külföldi munkavállaláshoz szükséges igazolást a közegészségügyi hatóságtól. Az intézmény munkatársa szerint azonban arra vonatkozóan nincs pontos adata az igazgatóságnak, hogy ténylegesen hány egészségügyi alkalmazott hagyta el az országot az elmúlt évben.