Hargitába vágynak a moldvaiak

A Neamţ megyei Ceahlăul napilap internetes kiadásának beszámolója szerint Anton Covasan célja megvalósítása érdekében társulási szerződés megkötését kezdeményezte Gyimesközéplokkal, ugyanakkor népszavazást is szervezne ez ügyben.

Anton Covasan, Gyergyódamuk község polgármestere a kiadványnak nyilatkozva az idei költségvetési pénzek leosztására panaszkodott. Elmondta, a Neamţ megyei önkormányzat csúfot űzött a település lakóiból, ezért döntött úgy, hogy minden jogi lépést betartva Hargita megyéhez csatoltatná a települést.

„Népszavazást is ki szeretnék írni ebben a kérdésben. Talán sikeres lesz az elképzelésem, és Hargita megyéhez csatolom a községet, és belépek az RMDSZ-be. Elegem van!” – idézi a polgármestert a Ceahlăul.

A demokrata-liberális párti (PDL) községvezető szerint ugyanis a szövetség politikusai komolyabbak, mint a románok, ugyanakkor Hargita megye jelentősen többet tesz az infrastruktúra-fejlesztésért, mint Neamţ megye. Az elöljáró elmondta, hogy egy Gyimesközéplokkal történő társulási szerződés aláírásához is elkezdte a szükséges egyeztetéseket. A községvezető az idei államelnöki választásokig ad határidőt Neamţ megye vezetőinek panaszai orvoslására.

Borboly: a csatlakozás rendezné a határvitát

„Figyelembe véve a megye keleti részein zajló határvitát, örvendenénk a csatlakozásnak, hiszen ez végleg megoldaná a vitás kérdéseket” – reagált a moldvai községvezető elképzeléseire Borboly Csaba. A Hargita megyei önkormányzat elnöke hozzátette, a csatlakozással a moldvai községhez tartozó Háromkút falu lakóinak áldatlan helyzete is rendeződne. A több mint százhatvan lelket számláló, jelentős többségben magyarok lakta kis falu adminisztratív szempontból ugyanis Gyergyódamukhoz, egyházilag és egészségügyileg Gyergyószentmiklóshoz, tanügyi szempontból Hidegséghez tartozik.

Borboly Csaba ugyanakkor hangsúlyozta, ilyen jellegű kezdeményezést csak akkor lehet komolyan venni, ha az illető község ez irányú akaratát tanácsi határozatban szentesíti, vagy létezik egy polgármesteri hatáskörben kiírt népszavazási kezdeményezés. A tanácselnök szerint emellett a Hargita megyei lakosság véleményét is ki kell kérni az ügyben.

Ragadós a példa
Iaşi megyéhez igazolna át a Neamţ megyei Boteşti község – közölte a Ceahlăul lap internetes verziója. A települése elöljárója, Georgeta Blaj is megelégelte a mostohagyerek szerepet, és a gyergyódamuki példából kiindulva Iaşi megyéhez csatolná az általa irányított települést. Damuki kollégájához hasonlóan a boteşti-i polgármester is az idei költségvetési pénzek megyei leosztása miatt folyamodna a radikális lépéshez.

Csak egy megyei útról szól az együttműködés

„Létezik egy együttműködési szerződés a két község között, ám ez kizárólag a településeket összekötő megyei út felújításáról szól, egyébről nem tudunk” – tájékoztatott Gergely Károly, Gyimesközéplok alpolgármestere. Elmondta, az elképzelések szerint turisztikai útvonalat létesítenének Hargita és Neamţ megye között, az aszfaltozott útszakasz Gyimesközéplokot és Gyergyódamukot kötné össze. Ez a Gyilkos-tó megközelítését is lehetővé tenné keleti irányból.

Gergely Károly hangsúlyozta, nem tudnak a damukiak csatlakozási szándékáról, ám talán itt lenne az ideje rendezni a háromkútiak áldatlan helyzetét. Ezzel kapcsolatban már évek óta zajlanak az egyeztetések a két megye között, de nem sikerült dűlőre jutni. „Csak népszavazással tudná eldönteni a két község, hogy ki hová tartozzon” – mondta az elöljáró.

Mint mondta, bár a háromkútiak területileg Damuk községhez tartóznak, Gyimesközéplok már évek óta számos problémájukat felvállalja: például elvégzi a hóeltakarítást, a Caritas beteggondozói szolgálatának költségeit is felvállalja, a különböző mezőgazdasági támogatásokkal kapcsolatos ügyintézést is segíti, a gyerekek egy része pedig a felsőloki Árpád-házi Szent Erzsébet Gimnáziumban tanul.

Gyergyódamuk Neamţ és Hargita megye határán található. A községnek a 2011-es népszámlálási adatok szerint 2761 lakosa van, ebből 2725 román. A magyar nemzetiségűekről nincs pontos kimutatás: a hivatalos adatok szerint a magyarok száma nem éri el a hármat (e szám felett kerül nyilvántartásba egy nemzetiség), azonban Háromkúton köztudottan több mint száz magyar anyanyelvű lakos él.

Rédai Botond