Harcolni fognak Félixfürdőért

 Ahogyan ugyanis arról a napokban már beszámoltunk, egy kormányhatározat zöld utat adott az Országos Ásványkincstársaság (ANRM) és az orosz Gazprom leányvállalatával, a szerb NIS Petrommal partnerségben álló kanadai East West Petroleum Corporation közötti megállapodásnak, amely engedélyezi a kőolajipari társaság próbafúrásait, kutatásait és esetleges kitermelését a termálvizéről híres üdülőtérségben. Az egyik legnagyobb veszélyt azonban az jelenti, hogy a törvény nem szabályozza, hogy milyen gázokat és ásványi anyagokat lehet felkutatni, a koncessziós szerződés részletei pedig titkosítottak, így a hónapokon át tartó tiltakozások dacára a beruházó akár palagáz-kitermelést is tervezhet ott.

„Én továbbra is kitartok korábbi álláspontom mellett, nem engedhetjük meg a palagáz-kitermelést. Félixfürdő egy nagyon jelentős idegenforgalmi attrakció és nekünk kötelességünk azt megvédeni” – hangsúlyozta a Krónikának a közgyűlés nemzeti liberális párti vezetője, ígérve, hogy mindent elkövet majd annak érdekében, hogy megvédje a térséget. Az önkormányzatok – mint ismeretes – elsősorban az engedélyek megtagadásával gátolhatják a projektet, a beruházónak ugyanis több intézmény jóváhagyását kell még megszereznie ahhoz, hogy a koncessziós szerződését használni tudja.

Az East West Petroleum Corporation legfrissebb sajtóközleményében is leszögezi, hogy a társaságot kizárólag a konvencionális gázok és a kőolaj érdekli, és Claudiu Pop, a megye kormánymegbízottja szerint sincs szó palagázveszélyről. A palagáztól való félelemnek viszont az biztosít táptalajt, hogy a NIS orosz vezetői azt állítják, hogy kizárólag konvencionális szénhidrogén után akarnak kutatni, ám az Egyesült Államokban, Új-Zélandon, Marokkóban és Indiában is megtelepedett kanadaiak épp azzal a palagázkutatásra jellemző hidraulikus repesztéssel bányásznak, amely ellen több európai országban moratóriumot hirdettek, és amelyet az Európai Bizottság több szempontból veszélyesnek tart. Ezzel a módszerrel ugyanis a mélységi kitermelés során használt több száz, a szervezetre káros kémiai anyag bekerülhet a talajba, egyes szakemberek szerint pedig még a földrengésveszélyt is fokozza az eljárás.

Zatykó Gyula, az Erdélyi Magyar Néppárt országos alelnökét sem győzték meg a cáfolatok. „Azt hiszem, hogy a prefektus elhallgatja az igazságot. Már most tennünk kell valamit, még mielőtt túl késő lenne. Azt, amit ma tönkreteszünk, nem fogjuk tudni holnap újjáépíteni” – szögezte le a politikus csütörtöki nagyváradi sajtótájékoztatóján. Mint elhangzott, a néppárt egyelőre a helyi környezetvédők által kezdeményezett aláírásgyűjtési akcióban fog segédkezni, de álláspontja szerint nem csak Bihar megyében, hanem Románia teljes területén tiltani kellene a palagáz-kutatást, az arra szánt horribilis összegeket pedig inkább zöldenergia-kutatásokra kellene fordítani.

Zatykó egyébként azt mondja, egy tanulmány megvizgálta a palagáz-kitermelés előnyeit és hátrányait, utóbbit pedig jóval súlyosabbnak találja. Egy amerikai indián közmondással jellemezte a helyzetet: „Miután kivágtad az utolsó fát és megmérgezted az utolsó folyót, rá fogsz jönni, hogy a pénzt nem tudod megenni”.