Harc a szakiskolába jelentkezőkért

Azokban a tanintézetekben, ahol a helyek nem teltek be, a gimnáziumokban június végén zajló beiratkozási időszak után, majd szeptemberben is lehet jelentkezni.

A szeptemberben kezdődő 2014/2015-ös tanévtől a szakmunkásképzés nem a 10. osztálytól kezdődik, hanem rögtön a 8. befejezése és a sikeres kisérettségi után, emellett nem két, hanem három év múlva kaphatják meg a diplomájukat a frissen szakképesítettek a tanügyminisztérium által közzétett metodológia alapján.

A tanintézeteknek kötelező módon keretszerződést kell kötniük egy-egy partnervállalkozással vagy közintézménnyel. A szakmunkások, akik a képzésen részt vesznek, havonta folyósított 200 lejes ösztöndíjat is kapnak. Az új szakmunkásképzésben a tanügyi tárca szerint nem az elméleti vagy az általános ismeretek elsajátításán lesz a hangsúly, hanem az adott mesterség megtanulásán.

Háromszék: mozgósít az ösztöndíj?

Kovászna megyében az első iratkozási időszak után 159 hely maradt betöltetlenül a hároméves szakmunkásképző osztályokban. Marius Popescu szakoktatásért felelős tanfelügyelő a Krónikának elmondta, Kovászna megyében kilenc iskola indít szakmunkásképző osztályokat, a diákok tizenhat magyar és nyolc román tannyelvű osztályba iratkozhatnak be.

Felmérés: a gépjárműszerelői szak a legnépszerűbb

Az oktatási tárcánál a beiratkozás első köre után összesített adatok szerint országos viszonylatban a gépjármű-szerelői osztályokba iratkozott be a legtöbb diák. Ezen a szakon összesen 5107 helyet hirdettek meg, a jelentkezési űrlapot pedig 7661 diák töltötte ki.
A népszerűségi ranglista második helyén a pincérképzés áll – 1564 helyre 2243 tanuló jelentkezett –, míg a harmadik helyre a szakácsképző került. A statisztikából kiderül: kohászati szakképzésre egyetlen diák sem jelentkezett.

A hároméves szakmunkásképzőbe 696 helyre 537-en iratkoztak be, ebben az oktatási formában a kézdivásárhelyi Gábor Áron Iskolaközpontban a kőműves-kőfaragó szakosztályban kevés a jelentkező, a 28 helyre alig 19-en iratkoztak be. A Kovászna megyei szakiskolákban többek között ácsokat, asztalosokat, kőműveseket, gépjárműszerelőket, kőfaragókat, készruhaipari szakmunkásokat, pincéreket, szállodai dolgozókat, fodrászokat, manikűrösöket képeznek.

Marius Popescu elmondta, bár a jóváhagyott beiskolázási helyek 57 százaléka a szakoktatásnak jutott, iskolakezdéskor ezek az arányok módosulnak, hiszen az elméleti osztályokban minden hely betelik, ám a szakoktatásban nem, így hozzávetőleg fele-fele arányban indul majd az oktatás az elméleti és a szakmai vonalon.

„A szakoktatásban nagy vonzerőt jelent, hogy a diákok alanyi jogon kapnak havi 200 lejes állami ösztöndíjat, amit csak rendszeres hiányzás esetén vonnak meg\" – mutatott rá a tanfelügyelő. Sepsiszentgyörgyön egyébként iskolai konzorcium létrehozásával erősítik a szakoktatást. A megyeszékhelyi Berde Áron, a Kós Károly és a Puskás Tivadar Szakképző Iskola összefogása révén mindegyik intézmény megtartotta jogi önállóságát, viszont összefogva bővítették oktatási kínálatukat, használják egymás oktatási infrastruktúráját, közös programokat kezdeményeznek és pályáznak.

Maros megye: egyelőre szomorúak az adatok

Úgy tűnik, nem fognak megtelni a szakiskolák magyar tannyelvű osztályai Maros megyében sem – borítékolja Illés Ildikó, Maros megye főtanfelügyelő-helyettese, aki siralmasnak tartja a gyerekek és főleg a szülők hozzáállását a szakoktatáshoz.

Mint mondta, a helyzet szinte azonos mindkét tagozaton; a román szülők is sokkal szívesebben íratják elméleti gimnáziumba a gyerekeiket függetlenül attól, hogy az odavaló-e vagy sem. „Már olyan szakokra sem jelentkeznek elegen, mint a faipar, az építészet vagy az elektronika. Az már meg sem lep, hogy a sáromberki mezőgazdasági iskolában csak az ősszel telnek meg az osztályok, amikor az intézmény vezetői és tanárai elindulnak, és összeszedik a máshonnan kibukott gyerekeket\" – nyilatkozta a Krónikának Illés Ildikó. Szerinte a sáromberki, valamint a mezőbándi tanintézet „már csak arra jó, hogy azok is iskolába járjanak, akik egyébként nem tennék\".

„Sikerként könyvelem el, hogy össze tudjuk gyűjteni a gyerekeket, akik ilyenkor, amikor megkezdődnek a mezőgazdasági munkálatok, ugyan már nemigen látogatják az órákat, de a téli hónapokban mégiscsak ott vannak, és valami ragad rájuk\" – nyugtázta Illés. Maros megyében mindössze az autószerelői, fodrász és kereskedői szakon van túljelentkezés, a többi szakágakban még az is kérdéses, hogy egyáltalán az őszire összejön-e egy osztályra való diák.

Túljelentkezés Bihar és Szatmár megyében

Bihar megyében sokkal pozitívabb adatokkal szolgál a tanfelügyelőség. Kéry Hajnal főtanfelügyelő-helyettes tájékoztatása szerint Érmihályfalván már a mostani első beiratkozási szakasz után több mint fél osztállyal több a jelentkező, de megteltek a magyar nyelvű nagykágyai és nagyváradi szakosztályok is, a megyeszékhelyen a Mihai Viteazul Iskolacsoportban már tízfős túljelentkezésről szólnak az adatok. Szabad helyek Borson és Nagyszalontán maradtak.

„A szakács és az autószerelői szakok voltak a legnépszerűbbek\" – szögezte le Kéry. Rámutatott, bár korábban nem volt ekkora túljelentkezés, a mostani helyzetet nem lehet öszszehasonlítani az elmúlt esztendők tapasztalataival. Emlékeztetett ugyanis, hogy idén először indítanak kilencediktől szakképzést, korábban a diákoknak elméleti osztályban kellett megkezdeniük a középiskolát, és csak tizediktől válthattak, ám a legtöbben ha már elkezdtek valamit, nem változtattak rajta.

Nagy érdeklődés mutatkozik Szatmár megyében is a nyolcadik osztályt végzettek részéről a hároméves szakmunkásképzők iránt: az idén újraindított képzési forma egyes területein jelentős mértékű a túljelentkezés. Amint Szász Piroska főtanfelügyelő-helyettestől megtudtuk, a legnépszerűbb szaknak az autószerelői bizonyult – a megyében induló összes osztályban, magyar és román szakon egyaránt több a jelentkező, mint ahány helyet az iskolák meghirdettek.

Népszerű továbbá a pék-, és sütőipari szakmunkásképző is, ezekben is több a jelentkező, mint amit a keret megenged. Szász Piroska elmondta, megyei szinten 22 hároméves szakmunkásképző osztály indul, ebből hat lesz magyar tannyelvű. A főtanfelügyelő lapuknak úgy nyilatkozott, örül, hogy népszerű az idéntől újjáindított képzési forma, hiányolta ugyanakkor, hogy élelmiszer-ipari és faipari szakon nem indult idéntől magyar nyelvű szakmunkásképző osztály. Hozzátette: az osztályok profiljával kapcsolatban az iskolák vezetősége határozott.