Fejlesztési koncepciót és munkatervet dolgoznak ki a romániai magyar szakképzés intézményrendszere számára, illetve képzési centrumok és szakmai hálózat kialakítását is tervezik magyarországi mintára. Ezek voltak annak a kerekasztal-beszélgetésnek a témái, amelyet szerdán tartottak a csíkszeredai megyeházán a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetségének (RMPSZ) szervezésében.
2015. május 20., 19:222015. május 20., 19:22
Amint arról már beszámoltunk, Szakképzés – Gazdaság–Társadalom címmel indult szakmai fórumsorozat a pedagógusok, a szakoktatásban érintett vállalkozók, civil szervezetek, politikusok részvételével Erdélyben, a magyarországi Miniszterelnökség Nemzetpolitikai Államtitkársága megbízásából a külhoni magyar szakoktatás éve program keretében.
Az első rendezvényt Sepsiszentgyörgyön tartották, a sorozat második állomása volt Csíkszereda. A kerekasztal-beszélgetést megelőzően Burus Siklódi Botond, a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetségének elnöke sajtótájékoztatón fejtette ki a fórum témáit.
„A fő elvárás, hogy a pontszerűen működő intézményi képzési programok országos vagy Kárpát-medencei szinten is elérhető online nyilvántartással vagy akár formális szervezeteken, szerveződéseken keresztül működjenek” – magyarázta Burus Siklódi.
Gyakorlatilag oktatási centrumok létrehozását tervezik magyarországi mintára, a Székelyföldön például a magas technológiai képzést nyújtó, felszerelt központok helyett inkább több, színes képzési skálát felmutató központok létrehozásán gondolkodnak.
„Az itteni gazdasági lehetőségeket figyelembe véve nagy hangsúlyt kellene fektetni a mezőgazdasági szakoktatás különböző területeinek fejlesztésére, a turisztikával kapcsolatos képzések fejlesztésére, de a mindennapi szakemberhiány pótlására is, hiszen maholnap nincs, aki a cipőnket megtalpalja, vagy ékszert készítsen” – mondta a szövetség elnöke.
Borboly Csaba, a Hargita megyei közgyűlés elnöke a témához kapcsolódóan kiemelte, ők a duális szakképzésben látják a jövőt. Mint mondta, egyre több tangazdaságot szeretnének indítani, pozitív példaként említette a Gyimesfelsőlokon működőt. Szerinte is szükség van jó szakemberekre, mesteremberekre a megyében, többek között székelykapu-faragókra is.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Nem folytatja pártpolitikai szerepvállalását, sem a Romániai Magyar Egységpárt (RMEP) létrehozását Kátai István, az első erdélyi Tisza-sziget alapítója. Ezt ő maga jelentette be vasárnap egy, a Facebook-oldalán közzétett bejegyzésben.
Sárga, vagyis elsőfokú figyelmeztetést adott ki vasárnap az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) kánikula miatt az ország hat nyugati és északnyugati megyéjére.
A 17. Kolozsvári Magyar Napok első programpontjaként nyitották meg szombaton a nagyközönség előtt az Orosz család emlékszobáját a Farkas utcai Bethlen–Nemes-házban működő Kolozsvári Magyar Szalonban.
Hétfőtől újraindul Gyulafehérváron a június 17-én leállított közösségi közlekedés, miután a városi önkormányzat és a magánszolgáltató megállapodásra jutott.
Oláhszentgyörgy nagy múltú fürdőváros, egykori szállodái azonban vagy bezártak, vagy csak részben működnek. A helyi önkormányzat közberuházásokban látja az újjáéledés lehetőségét: korszerű gyógykezelő központot és wellnesskomplexumot hoznának létre.
Három ember életét követelő súlyos közúti baleset történt péntek délután Szászkézd közelében, az E60-as országúton, Maros megyében.
A geopolitikától és nemzetpolitikától a gasztronómián, kultúrán és egészséges életmódon át egészen a mesterséges intelligenciáig: számos témával várja az érdeklődőket Magyarország Kolozsvári Főkonzulátusa a Kolozsvári Magyar Napokon.
Illegális autóbontót számoltak fel a Brassó Megyei Rendőr-főkapitányság munkatársai Barcarozsnyón. A szétbontott autókból származó hatalmas mennyiségű veszélyes és nem veszélyes hulladékot hatósági zár alá vették.
Szeptembertől bezár és véglegesen megszűnik a kolozsvári Főtéren működő, közel 100 férőhelyes parkoló.
Megszólalt az 50 éves férfi, aki halálos balesetet okozott Brassó belvárosában.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!