Halasztás vadkárügyben

A háromszéki polgármesterekkel és erdészekkel tartott tanácskozáson Tőke elmondta, hogy a kormányhatározat-tervezetben szerepelt az is, hogy a gazdák biztosítást köthetnek a vadkárok megtérítésére, illetve a vadászegyesületeket köteleznék, hogy hozzanak létre kárpótlási pénzalapot, amelyből kifizethetnék az ilyen jellegű károkat. Ez utóbbi előírást azonban törvénytelennek minősítette az igazságügyi szaktárca, ezért a tervezetet újra kell fogalmazni.

Amint arról már a Krónikában korábban beszámoltunk, a vadkárok megtérítésére vonatkozó jogszabály hiányában a gazdák nem jutnak pénzhez, bár évek óta panaszkodnak az erdőkből kitörő, termőföldjeiket feldúló, terményeiket megdézsmáló medvékre, vaddisznókra és szarvasokra. A gazdák több száz kártérítési igényt tettek le az önkormányzatoknál és a vadásztársaságoknál is, de törvény hiányában az említett intézmények is tehetetlenek. A Kovászna Megyei Halász-Vadász Egyesület a vadállatok etetésével próbálja megfékezni a vadállatok kóborlását. Az egyesület mintegy hétszáz etetőt szerelt fel a megyei erdőkben, amelyekben több vagon kukoricát, répát, granulátumot és lucernát helyeznek el. A szakemberek szerint gond az is, hogy Romániában túlságosan elszaporodtak a barnamedvék, mintegy hétezer példányt tartanak számon az optimális négyezer helyett. A háromszéki polgármesterek arra panaszkodnak, hogy a vaddisznók 15–20-as csoportokban jönnek le az erdőkből a földekre, és kukorica-, burgonya- és cukorrépaföldeken garázdálkodnak. Az elöljárókat naponta felkeresik panaszos gazdák, ezért az erdőkben levő etetők gyakoribb feltöltését javasolják, illetve azt, hogy növeljék a kilőhető vaddisznók számát. A háromszéki gazdák elpanaszolták azt is, hogy nem kaphatnak kártérítést az államtól, mivel a törvény szerint csak azoknak jár kárpótlás, akik megtették a kellő védelmi intézkedéseket, vagyis őrt állítottak mezőgazdasági területük mellé. A polgármesterek elmondták: a mezőgazdasági területek őrzését nem lehet megszervezni, mivel a tulajdonosok többnyire idős emberek, akik nem őrködhetnek éjszaka a földjükön.

K. Zs.

Kié lesz az erdei út?

A nemrégiben visszaszerzett erdei utak karbantartásához állami támogatást kérnek a háromszéki polgármesterek. Tőke István, a mezőgazdasági szakállamtitkár közölte az érintettekkel, hogy erre a célra nem kaphat az önkormányzat állami támogatást. A polgármesterek a tegnap megszervezett Milyen Székelyföldet akarunk című találkozón Tőke István és Korodi Attila környezetvédelmi miniszter segítségét kérték ebben a kérdésben. Kiss József, Zágon község polgármestere a találkozón elpanaszolta, hogy jelenleg a helyi költségvetésből nem tudnak az erdei utak karbantartására pénzt elkülöníteni. Válaszul Tőke emlékeztette a polgármestereket, hogy ők voltak azok, akik kérték, hogy az erdei utak az állami erdészettől kerüljenek az önkormányzatok birtokába. „Az erdei utak javítására nem lesz állami támogatás” – tette hozzá az államtitkár, aki szerint minden önkormányzatnak jogában áll útadót szabni és azokat behajtani a farönköket szállítóktól. Az így begyűjtött pénzösszeget pedig az erdei utak javítására fordíthatják, emellett még pályázhatnak is. „Ha nem kapunk pénzt, az állam akár vissza is veheti az erdei utakat, mert az útadóból nem lehet annyi pénzt összegyűjteni, hogy az fedezze a javítási költségeket” – mondta erre Kiss József. Kovászna megyében az elmúlt időszakban a Romsilva felügyelete alól több mint 60 erdei út került az önkormányzatok tulajdonába.