Képünk illusztráció
Fotó: Veres Nándor
Románia egyike azoknak az európai országoknak, ahol a legalacsonyabb a pedagógusok fizetése, holott az elmúlt években itt nőtt az egyik legnagyobb mértékben a tanügyi bérek szintje – derül ki az Eurydice elemzéséből, amelyet hétfőn, a pedagógusjogok világnapján hoztak nyilvánosságra.
2020. október 06., 11:182020. október 06., 11:18
2020. október 06., 11:232020. október 06., 11:23
A 2018–2019-es években regisztrált adatokat górcső alá vevő, az Edupedu.ro oktatási szakportál által idézett elemzés szerint
A romániai tanárokkal egy cipőben járnak még azoknak a közép- és kelet-európai országoknak az oktatói, ahol hasonlóképpen alacsony az egy főre jutó bruttó hazai termék (GDP), mint Bulgária, Csehország, Észtország, Lettország, Litvánia, Magyarország és Szlovákia. Ezekben az országokban – Romániával egyetemben – amúgy az elmúlt négy évben szintén számottevően nőttek a fizetések a tanügyben, ám még így is az évi 9000 eurós küszöb alatt marad a kezdő pedagógusok bére.
Annyira magas az átlagfizetés Bukarestben és négy megyében, hogy gyakorlatig ezek alakítják az országos átlagbért, miközben a további 37 megyében az országos átlagszint alatt marad az átlagfizetés. A legrosszabbul a Hargita megyében élők keresnek.
Ehhez képest Nagy-Britanniában, Franciaországban, Olaszországban, Portugáliában átlagosan 22–28 000 eurót visznek haza a pedagógusok.
A legnagyobb tanári fizetések eközben azokban az országokban vannak, ahol az egy főre eső GDP is a legmagasabb: Dániában, Németországban, Luxemburgban, Svájcban, Izlandon, Liechtensteinben és Norvégiában keresnek a legjobban a pedagógusok.
A romániai pedagógusok évi bruttó alapfizetése 2018–2019-ben:
• Kezdő fizetés – 8413 euró
• Tíz év szoláglati idő után – 9913 euró
• Tizenöt év szolgálati idő után – 10 496 euró
• A karrier csúcsán (nagyjából 40 év tanítás után) – 14 938 euró
Forrás: az Eurydice elemzése
Nagy-Britanniában például a karrier első éveiben gyorsan nő, majd számottevően lelassul a fizetés növekedése. Portugáliában eközben a karrier csúcsára, nagyjából 34 ledolgozott év után, a kezdő szint kétszeresére emelkedik, Görögországban a növekedés 36 év szolgálati idő után 97 százalékos, Ausztriában (34 év után) és Magyarországon (42 év után) pedig 90 százalékos a növekedés üteme. Kevésbé jelentős, 32 százalék alatti az emelkedés eközben Németországban és Svédországban.
Az elemzés egyébként megjegyzi, hogy az inflációval kiigazítva Romániában nőttek a leggyorsabb ütemben a fizetések a tanügyben a 2014–2015-ös és a 2018–2019-es periódus között:
– tény viszont, hogy ezek bruttó összegek, amelyekben benn van az is, hogy az állam az alkalmazottra hárította a társadalombiztosítási hozzájárulások befizetését.
Kolozsváron, Brassóban, Nagyváradon és Csíkszeredában kell a leghosszabb ideig dolgozni, ha valaki bankhitel nélkül akar lakást vásárolni erdélyi és partiumi viszonylatban.
Összehasonlításképpen: Bulgáriában 51 százalékos, Lettországban és Litvániában valamivel több, mint 60 százalékos volt a növekedés.
Az Eurydice Hálózat az Európai Bizottság és a tagállamok által alapított stratégiai szervezet, amely az oktatás területén az európai együttműködést támogatja 1980 óta. Az Eurydice Hálózat elsődleges küldetése, hogy az oktatáspolitikáért felelős személyeket európai szintű elemzéssel és információval lássa el, ezzel segítve őket döntéshozói tevékenységükben. Az Eurydice Hálózat elsősorban az európai oktatási rendszerek szerkezetének és megszervezésének módjára koncentrál az oktatás minden szintjén. Az Eurydice Hálózat támogatja és elősegíti az európai együttműködést az élethosszig tartó tanulás területén azzal, hogy információt szolgáltat 38 ország oktatási rendszeréről, illetve tanulmányokat készít az európai oktatási rendszereket érintő közös témákban. A hálózatot 42 nemzeti iroda alkotja 38 Erasmus+ programban részvevő országból (28 európai uniós tagállam, Albánia, Bosznia-Hercegovina, Macedónia, Izland, Liechtenstein, Montenegró, Norvégia, Szerbia, Svájc és Törökország), illetve hozzá tartozik az EU Oktatási, Audiovizuális és Kulturális Végrehajtó Ügynöksége (egy brüsszeli koordináló iroda).
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Kolozsváron egyre több távol-keleti vesz részt a szentmiséken: nemcsak katolikusok, keresztények, hanem buddhisták és hinduk is. Különleges esemény helyszíne volt az emblematikus Szent Mihály-templom.
Parajdon román zászlót rakott a sóbánya bejáratához, Udvarhelyen a magyarok és az RMDSZ ellen hergelt Lucian Mușat AUR-os parlamenti képviselő, Szatmárnémetiben a PNL főtitkára pedig amiatt háborog, hogy október 23-án csak magyar zászlót lehetett látni.
Az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) hétfői előrejelzése szerint szerda délig csapadékos, szeles időjárás várható, és a magasabban fekvő hegyekben havazni fog.
Nem vehet már részt az egyszerűsített honosításban az Eurotrans Alapítvány a Krónika értesülései szerint. Az RMDSZ szervezete a jövő évi működési költségek támogatásához szükséges kérelmet benyújtotta a magyar kormánynak, választ egyelőre nem kapott.
Őrtüzek gyújtásával jelezték a helyi közösségek vasárnap Székelyföldön, hogy a tájegység őshonos lakossága igényt tart a területi autonómiára.
A gyulafehérvári székesegyházban megtartották vasárnap a diakónus- és papjelöltek befogadásának szertartását, az úgynevezett admissiót.
Huszonnégy órára őrizetbe vették azt a 43 éves férfit, aki szombat este airsoftfegyverrel és játékgránáttal lépett be a gyulafehérvári rendőrség épületébe.
Balázs Ferenc lelkész, író és közösségszervező születésének 125. évfordulóján, a Kolozs megyei Mészkőn tartotta az emlékév egyik központi ünnepségét a Magyar Unitárius Egyház.
Vasárnap hajnalban ismét átállunk a téli időszámításra, így egy órával tovább alhatunk. A szakemberek szerint azonban az óraátállítás korántsem jelent feltétlenül több pihenést.
Az 1956-os magyarországi forradalmat követő legnagyobb koncepciós perek egyike a Szoboszlay-per volt, amelyben több mint 400 embert ültettek a vádlottak padjára, tíz személyt pedig ki is végeztek.
Látogatottsági adatok
1 hozzászólás