Képünk illusztráció
Fotó: Veres Nándor
Románia egyike azoknak az európai országoknak, ahol a legalacsonyabb a pedagógusok fizetése, holott az elmúlt években itt nőtt az egyik legnagyobb mértékben a tanügyi bérek szintje – derül ki az Eurydice elemzéséből, amelyet hétfőn, a pedagógusjogok világnapján hoztak nyilvánosságra.
2020. október 06., 11:182020. október 06., 11:18
2020. október 06., 11:232020. október 06., 11:23
A 2018–2019-es években regisztrált adatokat górcső alá vevő, az Edupedu.ro oktatási szakportál által idézett elemzés szerint
A romániai tanárokkal egy cipőben járnak még azoknak a közép- és kelet-európai országoknak az oktatói, ahol hasonlóképpen alacsony az egy főre jutó bruttó hazai termék (GDP), mint Bulgária, Csehország, Észtország, Lettország, Litvánia, Magyarország és Szlovákia. Ezekben az országokban – Romániával egyetemben – amúgy az elmúlt négy évben szintén számottevően nőttek a fizetések a tanügyben, ám még így is az évi 9000 eurós küszöb alatt marad a kezdő pedagógusok bére.
Annyira magas az átlagfizetés Bukarestben és négy megyében, hogy gyakorlatig ezek alakítják az országos átlagbért, miközben a további 37 megyében az országos átlagszint alatt marad az átlagfizetés. A legrosszabbul a Hargita megyében élők keresnek.
Ehhez képest Nagy-Britanniában, Franciaországban, Olaszországban, Portugáliában átlagosan 22–28 000 eurót visznek haza a pedagógusok.
A legnagyobb tanári fizetések eközben azokban az országokban vannak, ahol az egy főre eső GDP is a legmagasabb: Dániában, Németországban, Luxemburgban, Svájcban, Izlandon, Liechtensteinben és Norvégiában keresnek a legjobban a pedagógusok.
A romániai pedagógusok évi bruttó alapfizetése 2018–2019-ben:
• Kezdő fizetés – 8413 euró
• Tíz év szoláglati idő után – 9913 euró
• Tizenöt év szolgálati idő után – 10 496 euró
• A karrier csúcsán (nagyjából 40 év tanítás után) – 14 938 euró
Forrás: az Eurydice elemzése
Nagy-Britanniában például a karrier első éveiben gyorsan nő, majd számottevően lelassul a fizetés növekedése. Portugáliában eközben a karrier csúcsára, nagyjából 34 ledolgozott év után, a kezdő szint kétszeresére emelkedik, Görögországban a növekedés 36 év szolgálati idő után 97 százalékos, Ausztriában (34 év után) és Magyarországon (42 év után) pedig 90 százalékos a növekedés üteme. Kevésbé jelentős, 32 százalék alatti az emelkedés eközben Németországban és Svédországban.
Az elemzés egyébként megjegyzi, hogy az inflációval kiigazítva Romániában nőttek a leggyorsabb ütemben a fizetések a tanügyben a 2014–2015-ös és a 2018–2019-es periódus között:
– tény viszont, hogy ezek bruttó összegek, amelyekben benn van az is, hogy az állam az alkalmazottra hárította a társadalombiztosítási hozzájárulások befizetését.
Kolozsváron, Brassóban, Nagyváradon és Csíkszeredában kell a leghosszabb ideig dolgozni, ha valaki bankhitel nélkül akar lakást vásárolni erdélyi és partiumi viszonylatban.
Összehasonlításképpen: Bulgáriában 51 százalékos, Lettországban és Litvániában valamivel több, mint 60 százalékos volt a növekedés.
Az Eurydice Hálózat az Európai Bizottság és a tagállamok által alapított stratégiai szervezet, amely az oktatás területén az európai együttműködést támogatja 1980 óta. Az Eurydice Hálózat elsődleges küldetése, hogy az oktatáspolitikáért felelős személyeket európai szintű elemzéssel és információval lássa el, ezzel segítve őket döntéshozói tevékenységükben. Az Eurydice Hálózat elsősorban az európai oktatási rendszerek szerkezetének és megszervezésének módjára koncentrál az oktatás minden szintjén. Az Eurydice Hálózat támogatja és elősegíti az európai együttműködést az élethosszig tartó tanulás területén azzal, hogy információt szolgáltat 38 ország oktatási rendszeréről, illetve tanulmányokat készít az európai oktatási rendszereket érintő közös témákban. A hálózatot 42 nemzeti iroda alkotja 38 Erasmus+ programban részvevő országból (28 európai uniós tagállam, Albánia, Bosznia-Hercegovina, Macedónia, Izland, Liechtenstein, Montenegró, Norvégia, Szerbia, Svájc és Törökország), illetve hozzá tartozik az EU Oktatási, Audiovizuális és Kulturális Végrehajtó Ügynöksége (egy brüsszeli koordináló iroda).
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Információs táblaként is szolgáló hagyományos faragott kaput avattak vasárnap Györgyfalván: a Kolozsvárral szomszédos, magyar többségű település központjában.
Hamarosan ismét vezetékes vízhez juthat Dicsőszentmárton, Gyulakuta és Küküllőszéplak, miután a parajdi bányakatasztrófa nyomán a Küküllőbe jutott só használhatatlanná tette a csapvizet a Maros megyei településeken.
Lehoztak szombat este a hegyimentők a Máramarosi-havasokból három ukrajnai fiatalt, akik a román hatóságoktól kértek segítséget, miután átjutottak a határon – számolt be vasárnap a Máramaros megyei Salvamont igazgatója.
Az utóbbi két hét során 15-ször riasztották a Hargita megyei csendőröket a települések közelében felbukkanó medvék miatt.
Az Országos Sótársaság (Salrom) vezetőjének a menesztését sürgeti az RMDSZ, miután Diana Buzoianu környezetvédelmi miniszter bejelentette, meneszti a vízügyi igazgatóság (ANAR) vezetőjét, és már meg is nevezte az ügyvivő igazgatót.
Medve támadt szombaton egy férfira a Maros megyei Erdődubistén.
Az ukrajnai háború kezdete óta több mint 26 000 ukrán állampolgár lépett illegálisan át a román határon, többnyire Máramaros megye hegyvidéki területein keresztül, de volt olyan is, aki hazatért, majd más honfitársai útikalauzává vált.
Pénteken aláírták a török-román konzorciummal a szerződést az Arad és Nagyvárad közötti gyorsforgalmi út második szakaszának megépítésére – jelentette be Cristian Pistol, a közúti infrastruktúrát kezelő társaság (CNAIR) igazgatója.
Az ArcelorMittal acélipari vállalat „véglegesen” bezárja az energia- és építőipari piac számára profilokat és szögvasakat gyártó vajdahunyadi üzemét – jelentette be pénteken a vállalat vezetősége.
Az épület omlásveszélye miatt két hétig online formában zajlik az oktatás a székelyudvarhelyi Eötvös József Szakközépiskolában – nyilatkozta az Agerpres hírügynökségnek pénteken Szakács-Paál István polgármester.
Látogatottsági adatok
1 hozzászólás