Helyfoglalás. Európai standardoknak megfelelő, a visszailleszkedést segítő börtön épül Nagybány án
Fotó: Facebook/FSANP
Románia legmodernebb büntetés-végrehajtási intézete épül Nagybányán, ahol európai standardoknak megfelelő, azokon belül is rendkívül „szabadon” elgondolt, a visszailleszkedést segítő börtön létesül a régi mellett, norvég módszer alapján. A több mint 7 millió eurót felemésztő beruházástól azt várják, enyhít a nemzetközi bíróságok által futószalagon büntetett túlzsúfoltságon, ezáltal pedig könnyebben kiadják a külföldi hatóságok a romániai bűnözőket. Így például az erdélyi város elítélt szökevény polgármestere, Cătălin Cherecheș is „nyugodtan hazatérhetne” letölteni büntetését.
2024. február 05., 18:542024. február 05., 18:54
A tervek szerint halad az új nagybányai börtön építése, így a 2022 végén elkezdett munkálatok várhatóan idén október végéig befejeződnek, többek között 65 elítélt közreműködésével, akik félig nyitott rendszerben töltik büntetésüket a szomszédban található régi létesítményben. Az ország legmodernebb büntetés-végrehajtási intézete 37 millió lejből (7,44 millió euróból) valósul meg, az összeg 15 százalékát a román állam, a fennmaradó részt pedig külföldi források, nagyrészt a Norvég Alap segítségével biztosítják. Utóbbinak köszönhető a létesítmény egyedisége is:
Persze annyi különbséggel, hogy mindezt felügyelet mellett tehetik meg. „A projekt egyik legfontosabb célja egy új büntetés-végrehajtási épület megvalósítása, amely 70 szobás lesz, egyenként hat, összesen 420 férőhellyel, az európai standardoknak megfelelően, illetve egy multifunkcionális épület felhúzása is a próbaidősök számára” – nyilatkozta az Adevărul portál által idézett Borgyos Norbert börtönszóvivő.
Az illetékes hozzátette, a projekt egy újfajta hozzáállást is feltételez, mely révén összekapcsolják a „rácsokon” belüli társadalmi reintegrációs szolgáltatásokat a külső segítségnyújtással, hogy minél könnyebb legyen az átmenet a fogságból a szabad életbe, növelve a sikeres visszailleszkedés esélyét.
Mindezt a norvég büntetés-végrehajtási intézetekben alkalmazott úgynevezett Seamless (sima, zökkenőmentes) módszer alkalmazásával próbálják elérni.
Az új nagybányai büntető-végrehajtási intézet látványterve
Fotó: Facebook/Penitenciarul Baia Mare
Az Országos Börtönigazgatóság (ANP) – hat román és öt norvég intézmény együttműködésével – 2019 óta bonyolít le egy 31 millió eurós projektet, mely idén lezárul, és melynek célja a büntetés-végrehajtási „korrekciós nevelés” rendszerének (börtön és próbára bocsátás) fejlesztése, mégpedig az elítéltek (rabok, próbaidősök, szabadultak) visszailleszkedését segítő szolgáltatások javításával, a megfelelő humánerőforrás biztosításával. Az ANP honlapján olvasható leírás szerint a hat román partnerintézmény között négy börtön, Erdélyből a nagybányai és a marosvásárhelyi létesítmény kapott helyet.
A Seamless alkalmazása új nevelési módszertant, programokat is jelent, illetve utánkövetést is fed: statisztikákat vezetnek majd a visszaesők számáról, és összehasonlítják a hagyományos intézetekből szabadultak adataival. A tervek szerint legalább 250 rab számára szakképesítést is tartanak a könnyebb munkaerőpiaci visszailleszkedés érdekében, 700-an – romák is és más, kirekesztett helyzetű csoportok képviselői – pedig a kulturális sokszínűséget hirdető eseményeken vehetnek részt. Közben felkészítőt tartanak a börtönőröknek is, fejlesztik a nevelési folyamatokat, az infrastruktúrát, az érintett intézmények közötti kommunikációt, a munkakörülményeket.
Épül a nagybányai börtön
Fotó: Facebook/Penitenciarul Baia Mare
Mint ismeretes, bármilyen fejlesztés jól fog a romániai börtönrendszer számára, hiszen az elítéltek futószalagon nyerik a pereket az Emberi Jogok Európai Bíróságán a túlzsúfoltság, a még mindig a kommunizmus időszakát idéző áldatlan állapotok és az embertelen viszonyulás miatt. Alina Gorghiu igazságügyi miniszter tavaly őszi beszámolója szerint akkor 23 555 fogvatartott „csücsült” a romániai büntetés-végrehajtási intézményekben, közülök 6000-en dolgoztak, 2500-an pedig valamilyen képzést végeztek. Kihangsúlyozta, hogy miközben 2012-ben az elítéltek 45,78 százaléka visszaesőnek számított, tavaly tavasszal ez az arány 36,75%-ra csökkent.
Igaz, közben egyre több új fogház, börtön, fegyház épül. A bukaresti kormány 2020-ban 7800 új hely létrehozását vállalta, és fokozatosan zajlik a nagyszabású fejlesztés megvalósítása – olyannyira, hogy az ANP igazgatója szerint az idei év végére „papíron” megszűnhet a túlzsúfoltság, azaz minden rabra legalább 4 négyzetméternyi hely juthat, az európai előírásoknak megfelelően. Miközben a meglévő 44 intézetből számos helyen bővítések zajlanak, teljesen új börtönök is épülnek, a legnagyobbak a Buzău megyei Unguriu (900 férőhelyes) és a Prahova megyei Berceni településen (1000).
Fotó: FSANP/Facebook
A román hatóságok ezzel nemcsak megszabadulnának a jelentős összegeket felemésztő kártérítési-emberi jogi perektől, hanem csökkenthetnék az elítéltek körében rendkívül „csábító” külföldre szökések számát is, amely ellen nemrég hadjáratot hirdetett az igazságügyi minisztérium. Ugyanis sok bűnöző abban a hitben keres külföldi „nyugodalmat”, hogy ha elkapják, az illető ország akkor sem adja ki Romániának, hiszen itt közismerten rosszak a börtönkörülmények. Így pedig nem kell itthon letöltenie az itt „kiérdemelt” büntetését.
Az egyszerűsített kiadatáshoz való hozzájárulását megtagadta, és ügyvédei rendkívüli jogorvoslattal próbálják megakadályozni, hogy a volt polgármestert hazahozzák az országba.
Cherecheș ügyvédje január elején azt nyilatkozta, a román illetékesek a kiadatási ügyben kért összes dokumentumot elküldték, és közölték, hogy az öt év börtönbüntetésre ítélt volt polgármesternek kedvezményes fogva tartási feltételeket ajánlanak fel, az európai normáknak teljes mértékben megfelelő, nagyméretű helyiségekben töltheti majd büntetését. A német hatóságoknak megküldött dokumentumok szerint Cherecheșt először a rahovai börtönben, majd Nagyenyeden, ezt követően pedig a nagybányai büntetés-végrehajtási intézetben helyeznék el.
Fotó: Facebook/Penitenciarul Baia Mare
„A román állam a helyiségek pontos méretét és a különleges körülményeket is rögzítette. A rahovai büntetés-végrehajtási intézetben egy 9 méterszer 6 négyzetméteres cellát kap, Nagyenyeden pedig egy 14,3 négyzetmétereset, ahol két másik emberrel tölti majd együtt a büntetését” – mondta az ügyvéd, aki szerint „úgy tűnik, hogy Cătălin Cherecheș úrnak a többi fogvatartottal szemben kiváltságos körülmények között kell majd élnie”.
Mégpedig minden bizonnyal a most épülő új nagybányai börtönben is. Răzvan Doseanu ügyvéd szerint nevetségesen hangzik, hogy egy ország egy még épülőfélben lévő börtönre hivatkozva kérje valaki kiadatását, ezt a kérelem idején érvényes körülményekből kiindulva kell megtennie. Most pedig még a régi rácsok és börtönfalak őrzik a nagybányai elítélteket. Akik között egyébként már nem egy politikus híresség is megfordult: például Cherecheș egyik elődje, Cristian Anghel volt nagybányai polgármester vagy Traian Remeș korábbi agrárminiszter.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A vasúti infrastruktúra egyes szakaszain munkálatokat végeznek, emiatt május 25. és szeptember 16. között nem fognak vonatok közlekedni Brassó és Csíkszereda között.
Jóváhagyta a bukaresti közlekedési minisztérium a zilahi körgyűrű újabb, északi szakaszának projektjét, amelyet 140 millió euróból valósíthatnak meg. Az újabb beruházás a késések és a kínai kivitelezői premier miatt hírhedtté vált déli szakaszt követheti.
Rövid idő alatt széles körben elterjedt Bodor János, a Háromszék újságírójának videója, amelyben egy székelyruhás alak egy, a Tisza Párt logójával ellátott „poloskát” kaszabol.
Az erdélyi és a helyi alkotóké lesz a főszerep a péntek este kezdődő 33. Szent György Napokon, amely május 3-áig várja a közönséget Sepsiszentgyörgyön.
Erdélyben enyhén csökkent a Szülőföldön Magyarul Program keretében nyújtott oktatási-nevelési támogatást kérelmezők száma, ami demográfiai okokra vezethető vissza – derül ki a Rákóczi Szövetség gyorsjelentéséből.
Számos előnyt, legfőképpen nyugodtabb külföldi utazást biztosít az Unió területén az európai egészségbiztosítási kártya – már ha megkapjuk.
Európai uniós támogatással újulhat meg Beszterce három meghatározó műemléke: a Búzasor gótikus árkádsor, az egykori Omnia mozi épülete, valamint a régi városháza.
A Magyar Civil Szervezetek Erdélyi Szövetsége elnökét arról kérdeztük, hogy miként ítéli meg az eddigi anyaországi támogatások hasznosulását, illetve az erdélyi magyar civil szféra milyen elvárásokat támaszt az új magyar kormány támogatáspolitikája elé.
A Maros megyei rendőrök csütörtökön 23 házkutatást tartottak Nyárádremete és Makfalva községben, valamint Szovátán egy erdészeti bűncselekményeket vizsgáló büntetőügyben.
Április 26-án, vasárnap ismét megnyitja kapuit a látogatók előtt a soborsini kastély, I. Mihály néhai román király Arad megyei rezidenciája. A birtok tavaly mintegy 30 ezer fizető látogatót fogadott.
Látogatottsági adatok
1 hozzászólás