Gyógyszerforgalmazó cégeknél tartottak házkutatást szerdán Bukarestben és az ország hat megyéjében a rendőrök: az érintett cégeket egyebek mellett azzal gyanúsítják, hogy citosztatikumokként (daganatos sejtek szaporodását szelektíven gátló gyógyszerek) címkézett hamisítványokkal kereskedtek.
2015. január 28., 20:152015. január 28., 20:15
A rendőrség közleménye szerint a bűnszövetkezet hamis papírokkal forgalmazott nagy értékű, súlyos betegségek kezelésére használt drága gyógyszerekként hamisítványokat. Az adócsalással és pénzmosással gyanúsított hálózat az első becslések szerint mintegy 3 millió euróval károsította meg a költségvetést.
A Mediafax hírügynökség rendőrségi forrásokra hivatkozva azt írta, hogy a Törökországból származó gyógyszerimportok során a hálózat tagjai nemcsak az államkasszát rövidítették meg, hanem a betegeket is, ugyanis a gyógyszerként forgalmazott áru egy része hamisítvány volt.
A nyomozók szerint több páciens fordult a rendőrséghez azzal a panasszal, hogy hamisítványt adtak el nekik rák elleni gyógyszer címén egy olyan gyógyszertárhálózatban, amelyben olcsóbban lehet vásárolni. A hamisítványoknak állítólag nem volt káros mellékhatásuk, de nem is tartalmazták a dobozokon feltüntetett hatóanyagokat.
A Digi 24 hírtelevízió tudni véli, hogy a rákos betegek ezer és 22 ezer lej közötti áron gyakorlatilag vizet vásároltak citosztatikum helyett. A gyanúsítottak ötmillió euró értékben importáltak árut Romániába, amelynek egy részét az Elena-gyógyszertárakban dobták piacra, másik részét pedig az Európai Unió más országaiba küldték tovább, írta a Mediafax.
Marius Savu, az országos gyógyszerfelügyelet (ANM) elnöke megerősítette, hogy tavaly az utolsó negyedévben a németországi és dániai partnerintézményektől kapott jelzéseket, hogy az ottani feketepiacon Romániából származó hamisítványokat árulnak gyógyszerekként. Arról azonban nem érkezett fogyasztói panasz az ANM-hez, hogy gyanús készítmények kerültek volna forgalomba a hatósági engedélylyel működő hazai gyógyszertárakban.
Egy lépéssel közelebb kerülhet a sokak által rég várt infrastrukturális beruházás: a Temes megyei önkormányzat versenytárgyalást írt ki a Szeged és Temesvár közötti közvetlen vasútvonal műszaki dokumentációjának elkészítésére.
Több mint egy évszázaddal a kolozsvári Kakasos templom felszentelése után végre megszólalhatott az új, épített sípos orgona. A hangszer nemcsak az istentiszteletek zenei világát gazdagítja, hanem rendszeres orgonakoncertekre is lehetőséget nyújt majd.
Négyszáz éves fennállását ünnepli a gyimesbükki Bethlen–Rákóczi-vár, ahol 2026 májusában interaktív történeti kiállítás nyílik. Az egykori keleti határőrző erőd múltját modern, élményalapú tárlat idézi meg.
A kerékpárok és elektromos rollerek egyre népszerűbb közlekedési eszközök, azonban használatuk fokozott felelősséggel jár, figyelmeztet a rendőrség.
Fiataloknak épít lakásokat a fejlesztési minisztérium számos erdélyi és partiumi magyarlakta településen.
A nagyváradi Szent László Napok több mint egy évtizeden át a partiumi és az erdélyi magyarság egyik legjelentősebb kulturális rendezvénysorozatává nőtte ki magát. Az idei évben azonban – hosszú idő után először – elmarad a fesztivál.
Támadás érte a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) Kolozs megyei szervezetének kolozsvári székházát az Ilie Bolojan vezette kormány bukását eredményező bizalmatlansági indítvány keddi elfogadása után.
A testi betegségekhez hasonlóan a lelki problémák sem egyik napról a másikra alakulnak ki. Bartha Éva klinikai szakpszichológus tapasztalata szerint a legfontosabb lépés gyakran a legnehezebb: felismerni, hogy segítségre van szükség, és ezt elfogadni.
A román állami gázipari vállalat, a Romgaz megvásárolja a marosvásárhelyi Azomureș kombinátot – írja az economica.net a cég közleménye alapján.
Az RMDSZ javaslatára hivatalosította hét elején a kormány a Hargita megyei Csíkszentgyörgy zászlaját – jelentette be Cseke Attila fejlesztési és közigazgatási miniszter.
szóljon hozzá!