A város legnagyobb sírkertjének egyetlen bejáratát hónapok óta mind a Líceum, mind a Krizantém utcából csak a természetes akadályokat leküzdve lehet megközelíteni. Bár mindkét kisutca leaszfaltozása akár egy hónappal ezelõtt is megtörténhetett volna, az önkormányzat által megbízott cég munkásai a tegnap még a terep lehengerelésén fáradoztak. Miközben Dorin Florea polgármester fizetett sajtóközleményeiben minden feltúrt útszakaszért a víz- és gázszolgáltató vállalatokat teszi felelõssé, a temetõ környékén vezetékeket cserélõ Aquaserv hivatalos átiratban mutatott rá, hogy lényegében egy hónappal ezelõtt befejezte a munkálatokat. „Az általunk megbízott Swietelsky cég határidõre, azaz szeptember végére befejezte a csatornázást. Amikor a cég munkásai nekiálltak az úttest és a járdák helyreállításának, a polgármesteri hivatal mûszaki osztályáról azt mondták: nagyobb horderejû felújítást terveznek, ezért bízzuk rájuk. Azóta sajnos nem történt semmi” – nyilatkozta lapunknak Sófalvi Szabolcs, a vízszolgáltató vállalat szóvivõje. Az elmúlt hetekben a járdaépítõk a helyszínre szállították a kockaköveket, de egyetlen négyzetmétert sem burkoltak. Hasonló a helyzet az úttesttel is, melyen Bakos Levente alpolgármester közbenjárására holnapig a homokot csak anynyira egyengetik el, hogy senkinek se kelljen a buckákat kerülgetnie. „Valóban nem az Aquaserv hibája, hogy a temetõhöz vezetõ két kisutca még mindig úgy néz ki, mint egy hónappal korábban. A polgármester általában az utakat feltúró szolgáltatókat okolja, de most egyértelmû, hogy az aszfaltozással megbízott Astor Kft. késett a helyreállítással” – vázolta a helyzetet Bakos. Az áldatlan állapot leginkább a református egyházat és a gyülekezetek tagjait érinti. Ötvös József esperes lapunknak elpanaszolta, hívei nap mint nap szóvá teszik a tarthatatlan helyzetet. „Még szerencse, hogy õk is jól tudják, ebben a városban az egyháznak nincs szava az õt is érintõ önkormányzati intézkedésekben” – fejtette ki a református lelkipásztor.
Hiába került 2022-ben Arad tulajdonába a 18. századi vár, és hiába született két és fél évvel ezelőtt megállapodás a katonai helyőrség kiköltöztetéséről, az erődítmény továbbra is el van zárva a nagyközönség elől, műemlék épületei pedig pusztulnak.
Felhagytak a tiltakozással azok a bányászok, akik közel két napig tiltakoztak a Zsil-völgyi Zsilyvajdejvulkán szénbányájának tárnáiban, miután biztosítékot kaptak arra, hogy követeléseiket teljesítik.
Megnyitották szerdán este a Vörös Csillag Múzeumot Sepsiszentgyörgyön. A háromszéki megyeszékhely egykori dohánygyárának raktárában kialakított közel 3000 négyzetméteres kiállítótérben Romániában elsőként a kommunista diktatúra történetét mutatják be.
Több tanuló iskolai tanácsadó segítségét kérte szerdán a besztercei Ștefan cel Mare Általános Iskolában, amikor két nappal a 13 éves diáktársuk által elkövetett késelés után visszatértek a tantermekbe.
Emil Boc szerint a román hatóságoknak szigorúbban kellene ellenőrizniük az országban vendégmunkásként alkalmazott külföldiek lakhatási körülményeit, szerinte ugyanis fennáll a veszélye, hogy néhány éven belül gettók alakulnak ki a kincses városban is.
A szabadság nevében mottóval emlékeznek meg az 1956-os forradalom és szabadságharc 70. évfordulójáról az erdélyi, a partiumi és a bánsági településeken. Összesen 158 rendezvényt tartanak 73 helyszínen.
Több hónapos huzavona után október elején hatályba lépett a medveállomány szabályozásáról szóló új törvény, amely 2026-ra és 2027-re egyaránt 859 medve megelőzési célú kilövését határozza meg. Benke József vadgazdálkodási szakembert kérdeztük.
Nincs mentség az erőszakra – jelentette ki Luca Niculescu miniszterelnök a besztercei késelés kapcsán. Jelezte egyúttal: a miniszterekkel együtt „a lehető leggyorsabban” kidolgoznak egy „konkrét cselekvési tervet”, amelybe több intézményt is bevonnak.
Benyújtotta lemondását Mihai Pașca, Arad megye prefektusa, miután a Nemzeti Liberális Párt (PNL) hivatalosan is ellenzékbe vonult. A prefektusi teendőket szerdától Tóth Csaba RMDSZ-es alprefektus látja el.
A Máramaros megyei Szinérváralja (Seini) önkormányzata európai uniós forrásokból újította fel a 122 éves zsinagógát. Az épületben az Erdélyi Zsidók Múzeuma kap helyet, emellett koncertteremként és kulturális központként is működik majd.