
Körvonalazódik a megoldás a dési 1-es számú általános iskola összevonásra ítélt magyar osztályai esetében: amennyiben mindkettőben sikerül biztosítani a 11 fős létszámot, önállóan működhet tovább a negyedik, illetve hetedik osztály – közölte lapunkkal Péter Tünde Kolozs megyei főtanfelügyelő-helyettes.
2013. október 15., 18:552013. október 15., 18:55
Az általános iskolában egy hónappal a tanévkezdés után tudták meg, hogy nem működhet önállóan a magyar tagozat 4., illetve 7. osztálya, miután – mivel az oktatási minisztérium nem fizette ki az ingázóknak járó támogatást – több más településről bejáró gyereket lakóhelyükhöz közelebbi tanintézetbe írattak át szüleik. Ily módon a 4. osztályban csupán 8, a 7-ikben 11 gyerek maradt, számolt be a Szabadság napilap, holott a tanügyi törvény értelmében elemi iskolákban legkevesebb 12 fővel indulhat önálló osztály, igaz, a nemzeti kisebbségek esetén kisebb létszámot is engedélyezhet a minisztérium. Bár az oktatási tárca még tavaly jóváhagyta a beiskolázási számokat, így az említett osztályok működése is biztosított volt, az iskola vezetősége szeptember 20-án a tanfelügyelőséghez fordult, kérve a kisebb létszámú magyar osztályok engedélyezését. A megyei intézmény megtagadta ezt, és elrendelte a 4. és 3., illetve 7. és 8. osztály összevonását. Az október elején kiközölt tanfelügyelőségi rendelt elleni tiltakozásként a magyar szülők hétfőn megtagadták, hogy iskolába vigyék gyerekeiket, és beadvánnyal fordultak a szaktárcához az önálló osztályok engedélyezését kérve.
Király András oktatási államtitkár a Krónika kérdésére elmondta, mivel az összevonásra vonatkozó rendeletet a tanfelügyelőség bocsátotta ki, annak is kell felülírnia azt. Mint magyarázta, a minisztérium jóváhagyta a 2013/2014-es beiskolázási tervet, így az iskola vezetőségének nem kellett volna a tanfelügyelőséghez fordulnia külön engedélyért. „Mi lepődtünk meg a legjobban, mikor egy részünkről elrendezett vélt dologról kiderült, hogy még sincs rendben” – jelentette ki az államtitkár. Mint fogalmazott, a Désen kialakult helyzetet „kicsit saját maguknak is köszönhetik” az érintettek, hiszen időben kellett volna lépniük, ha tudták, hogy nincs meg a kellő számú gyermek. Rámutatott, egyre több erdélyi településen fordul elő, hogy nincs elegendő gyermek önálló osztály indításához, azonban, ha az illetékesek időben értesülnek róla, megoldható a probléma.
Az időbeni tájékoztatást hiányolta az iskola vezetősége, elsősorban Máté Kálmán aligazgató részéről Péter Tünde Kolozs megyei főtanfelügyelő-helyettes is, aki tegnap délután szülői fórumon vett részt Désen. A Krónikának elmondta, több tanintézetben, például a tordai iskolában vagy a kolozsvári Onisifor Ghibu Gimnáziumban sem volt biztosított a törvény által előírt gyereklétszám, de – mivel már tanévkezdés előtt tudtak a helyzetről –, sikerült elérni, hogy mindkettőben 11 diákkal induljon osztály. Ez a megoldás körvonalazódik Désen is, ugyanis Valentin Claudiu Cuibuş főtanfelügyelő az említett előzmények miatt ragaszkodik a 11 fős létszámhoz. A 7. osztály esetében ez biztosított, az erről szóló értesítést már továbbította az iskola vezetősége a tanfelügyelőségnek, így a legelső vezetőtanácsi ülésen jóváhagyják azt. Péter Tünde úgy tudja, hogy a 4. osztályba más településről íratnának át három gyereket, akik ötödiktől amúgyis Désen folytatnák tanulmányaikat. A körvonalazódó megoldás láttán a magyar gyerekek tegnap már megjelentek az iskolában, mondta a főtanfelügyelő-helyettes, aki szerint a tiltakozás eme formája amúgy sem bizonyult jónak, hiszen előző nap az egész osztályt beírták hiányzónak. Ráadásul, kötelező oktatásról lévén szó, a törvény szerint a szülők felelősségre vonhatók iskolakerülés szorgalmazásáért. Péter Tünde úgy vélte, az iskolában kialakult helyzet összekovácsolta a dési magyar közösséget, például magyar üzletemberek vállalták az ingázó gyerekek támogatását.
Mint arról beszámoltunk, hasonló eset történt szeptemberben a barssói 8-as számú általános iskolában is, ahol a szülők kérése ellenére a tanfelügyelőség nem hagyta jóvá az önálló magyar tannyelvű előkészítő osztály megalakulását. Ehelyett úgy döntött, hogy a kisdiákok a másodikosokkal összevont osztályban tanulnak. A tanfelügyelőség azzal indokolta a döntést, hogy a törvény szerint legkevesebb 12 diákkal lehet osztályt indítani.
Hetvenegy ország több mint ezer művésze jelentkezett az idei Székelyföldi Grafikai Biennáléra.
A legkisebb jogsérelmet sem szabad elfogadni vagy átsiklani felette, mert a rossz banalitása veszélybe sodorhatja a közösség szabadságát – jelentette ki Kelemen Hunor RMDSZ-elnök Aradon, az október 6-i megemlékezésen.
Nem kell mindig véráldozatot hozni, de a szabadságért mindig, minden korban meg kell harcolni – fejtette ki október 6. üzenetét Kelemen Hunor kedd délután Aradon, az 1848–1849-es magyar forradalom és szabadságharc megtorlásának 177. évfordulóján.
Rákóczy Parchetich Hugó, Aradon raboskodó nemzetőr őrnagy és országgyűlési képviselő készítette a rajzokat a fogolytársairól.
A magyar–román határ mentén fekvő Gyulán mond beszédet Magyar Péter miniszterelnök a nemzeti gyásznapon. Eközben Kelemen Hunor RMDSZ-elnök a határ túloldalán, Aradon emlékezik a ’48-as vértanúkra október 6-án.
A Vox Juventutis egyike volt a rendszerváltás utáni első magyar kulturális kezdeményezéseknek, működésének tíz esztendeje alatt Erdély-szerte és Magyarországon is hírnevet szerzett.
A vallás- és szólásszabadság védelmében kiállt Osztie Zoltán magyarországi katolikus pap mellett Tőkés László volt református püspök.
Az elkövetkező két hétben országszerte általában meleg marad az idő, bár lesznek átmeneti lehűlések és helyenként eső, derül ki az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) hétfőn közzétett, október 5. és 18. között időszakra vonatkozó előre jelzéséből.
Elhunyt 97 éves korában a kolozsvári Mureșanné Kertész Judit Mirjám egyetemi tanár, aki túlélte a holokauszt erőltetett menetét és a pesti gettót.
Több szurkoló szülő is verekedésbe keveredett a lelátón egy junior bajnokságbeli kézilabdameccsen Temesváron.
szóljon hozzá!