A gyerekek szülei fel kell mérjék a digitális világ veszélyeit
Fotó: freepik.com
Izgalmas, megannyi szülő kortársa aggályaival összefüggő előadás zajlott a Filmtettfeszt Erdélyi Filmszemle második napján. Az előadás fókuszában a gyerekek jogai, ezen belül is a személyiségi jogok álltak a digitális kor, a jelen kontextusában.
2024. október 05., 21:112024. október 05., 21:11
2024. október 05., 21:202024. október 05., 21:20
A gyermekvédelem soha nem volt ennyire összetett, mint ma, amikor a közösségi média, a mesterséges intelligencia és az adatvédelem kérdései egyre inkább előtérbe kerülnek – vélekedett Kokoly Zsolt, a Sapientia EMTE Jogtudományi Intézetének tanára, aki a Média. Érték. Tett. Médiaértés című konferencián tartott gondolatébresztő előadást. A gyerekek a digitalizálódó világunk legveszélyeztetettebb szereplői, ezért jogaik különösen fontos témát jelentenek.
Az előadó nem kívánt átfogó szabályozási felsorolást tartani, inkább néhány aktuális problémára és gyakorlatra helyezte a hangsúlyt.
A legnagyobb kérdés, amely köré az előadás épült az volt, hogy ki minősül jogi szempontból gyermeknek. Bár első pillantásra egyszerűnek tűnhet a válasz, a különböző jogszabályok és terminusok – a „gyermek” és a „kiskorú”– gyakran bonyolítják a képet. A román jogszabályok között több életkori kategória is létezik, amelyek különböző jogkövetkezményekkel bírnak, különösen a közösségi média használata terén. Az előadó hangsúlyozta, hogy a gyermekek jogainak védelme nem csak médiajogi keretek között zajlik, hanem az emberi méltósághoz, véleménynyilvánításhoz, magánélethez és adatvédelemhez való jogok komplex hálójába (is) illeszkedik.
A jogászok számára nyilvánvaló, hogy ezek a jogok minden emberre vonatkoznak, beleértve a gyermekeket is, azonban a gyermekek helyzete különleges:
A digitális világban a felügyelet gyakran nem elégséges – a szülők sokszor nem is tudják, milyen kihívásokkal néz szembe gyermekük az online térben.
A személyiségi jogok védelme a gyakorlatban egyre inkább a közösségi média és az online jelenlét szabályozása felé fordul. Különös figyelmet kap az életkor kérdése, hiszen a legtöbb közösségi médiaplatform csak 13 éves kortól engedi a regisztrációt. Mégis, számtalan példa van arra, hogy ennél fiatalabbak is aktívak ezeken a felületeken, ami súlyos adatvédelmi és jogi problémákat vet fel.
Az előadó kiemelte, hogy
A kiskorúak személyiségi jogainak védelme az online térben különösen fontos, hiszen itt a leginkább sebezhetőek. A zaklatás, vagy ahogyan a digitális korban nevezzük, a „cyberbullying” egyre elterjedtebb, és Romániában is részletes jogszabályi keret született ennek kezelésére.
A gyerekek ma már beleszületnek a digitalizációba
Fotó: freepik.com
Egy szintén aktuális téma, amelyet az előadó érintett, a közoktatásban történő bekamerázás kérdése volt. Bár a bekamerázás lehetősége hatalmas, a médiában is visszhangzó vitákat váltott ki, az iskolák egy része mégis fontolóra vette, veszi, hogy arcfelismerő rendszereket telepítsen. Felemlegette, hogy megannyi iskolában alakult ki botrány, például Nagyváradon volt egy „hangos” eset. Megjegyezte, hogy tulajdonképpen
Az előadás végén az előadó hangsúlyozta, hogy bár a jogszabályok és az új technológiák egyre nagyobb teret nyernek, még mindig sok a nyitott kérdés, amelyeket a gyakorlatnak kell megválaszolnia. Az arcfelismerő rendszerek például súlyos adatvédelmi aggályokat vetnek fel, és kérdéses, hogy mennyire illeszkednek a személyiségi jogok védelméhez, különösen a gyermekek esetében.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Alin Tişe, a Kolozs Megyei Tanács nemzeti liberális párti (PNL) politikusként megválasztott elnöke csütörtökön kijelentette, hogy nem érzi magát képviselve a pártja „nehézsúlyú” vezetői által.
Alapjaiban megrázta a romániai szociális ellátórendszert a Bihar megyében engedélyek nélkül működtetett menhelyek körüli, a szervezett bűnözés elleni ügyészség eljárása nyomán kirobbant botrány. A Krónika helyszíni riportja.
Paradox helyzet alakult ki a Szeben megyei Muzsnán: bár június közepén leomlott az erődtemplomot övező középkori várfal egy szakasza, azóta nem csökkent, hanem éppen nőtt a látogatók száma.
Nem rendezik meg idén a Közösségi Párbeszéd Tábort, amelyet a tavalyi induláskor a szervezők a Tusványos egyfajta alternatívájaként, ugyanakkor nem ellenrendezvényként hirdettek meg.
Egyre több nem uniós állampolgár érkezik jön az országba, és ez alól Erdély, a székelyföldi megyék sem képeznek kivételt.
Sem a parajdi önkormányzat, sem a prefektúra nem kapott értesítést arról, hogy az EU szolidaritási alapjából Romániának árvízvédelmi célokra megítélt 14,3 millió euróból mennyi pénz jut a bányakatasztrófa nyomán kritikus helyzetbe került Parajd számára.
Újabb különleges épülettel gazdagodik a kolozsvári Romulus Vuia Néprajzi Park: megkezdődött az első zsidó lakóház újjáépítése, amely a jövőben a szabadtéri múzeum állandó kiállításának részeként mutatja be az erdélyi zsidó közösségek épített örökségét.
Két, egy 1940-ben és egy 1941-ben elhelyezett időkapszula került elő a csíksomlyói kegytemplom jobb oldali tornyának gömbjéből.
Több mint tizenöt évvel az első álmok, tervek megszületése után hivatalosan is megnyílt kedden Kolozsváron a Magyar Ifjúsági Központ.
Több mint 100 ezer lejjel és csaknem 30 ezer euróval károsítottak meg egy 73 éves Kolozs megyei nőt azok a csalók, akik telefonon rendőröknek és a Román Nemzeti Bank alkalmazottainak adták ki magukat.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!