Gyanús segélykérők

A hatóság lakosságibejelentések nyomán kezdte el a látássérültektámogatási jogosultságának ellenőrzését,gyanújukat pedig az is megerősítette, hogy a gyengénlátók száma csak a megye néhánytelepülésén szaporodott meg látványosan– Nagykároly és Avasfelsőfalu környékén,illetve Szatmárnémetiben. A Szociális Gondozóiés Gyermekvédelmi Igazgatóság 2004-tőlvette át a fogyatékosok rokkantsági fokánakfelmérésével, illetve a pótlékokfolyósításával járófeladatokat. Adrian Marc, a hatóság vezetője szerintazóta a segélyezettek száma 3300-ról3700-ra nőtt, közülük a legtöbben 2006-banszerezték meg a jogot a támogatásra. Azigazgatóság a feladatokat a vakok egyesületétőlvette át, ami ellen a gyengén látókszervezete határozottan tiltakozott, 2004-ben tüntetéseketis szerveztek a fővárosban. „Valamennyi jogosult dossziéjátátvizsgáltuk, és akiknél hiányosságokatészleltünk, például nem volt teljesenegyértelmű az orvosi szakjelentés, felfüggesztettüka támogatás folyósítását –magyarázta az igazgató. – Ezeket az eseteket alaposanmegvizsgáljuk, és ha kiderül, hogy mégisjogosultak, visszamenőleg is megkapják a pótlékot.Akik azonban jogtalanul jutottak pénzhez, feljelentjük,és átadjuk ügyüket a rendőrségnek.”
A vakokat és a gyengénlátókat négy támogatásikategóriába sorolja a felmérőbizottság.Az első kategóriába tartozók körülbelül400, a másodikba tartozók közel 300, a harmadikbasoroltak 150, míg a negyedik pótléksávbatartozók 35 lejt kapnak havonta. Az igazgatóságáltal gyanúsnak ítélt esetek az elsőhárom csoportba tartoznak.
A pótlékokkérvényezésénél a folyamodványhozcsatolni kell egy szemész vizsgálati eredményeit,a háziorvostól kapott iratot és esetleg olyanorvosi igazolásokat, melyek kórházi kezelésrőlvagy műtétekről szólnak. Ezenkívülcsatolniuk kell a településük polgármesterihivatala által kibocsátott iratot, amely a szociálisosztály által lefolytatott ankét eredményeittartalmazza, lényegében ezek alapján dönt abizottság. „Hogy melyik szinten követtek elszabálysértéseket, arról csak avizsgálatok lefolytatása után nyilatkozhatom. –mondta Anton Marc. – Ha lesznek olyan esetek, ahol bebizonyosodik,hogy jogtalanul kaptak pótlékot, aki egészbiztosan hibás, az maga a kérelmező, mert sajátfelelősségére töltötte ki a folyamodványt.Mind a 380 gyanús esetben érintett személyt befogjuk hívni újabb ellenőrzésre, éstüzetesen átvizsgáljuk a dossziéjukat. Ha aszociális vizsgálatok eredményei alapjánfelmerül a gyanú, hogy az illető jobban lát, mintahogy a szakorvosi vélemény állítja,megvizsgáltatjuk majd egy másik szemésszel is.”Nicolae Bura avasfelsőfalusi polgármester sem tartjakizártnak, hogy vannak olyan személyek az általaigazgatott településen, akik nem lennénekjogosultak, mégis kapnak pótlékot. „Vizsgáljákcsak újra a szociális ankétokról szólójegyzőkönyveket, mert elég világosan kiderülbelőle, hogy a polgármesteri hivatal alkalmazottjai szerintki tényleg rokkant és ki nem. Az önkormányzatdolgozói egyrészt ismerik a lakosokat, másrészta viselkedésük alapján fel tudják mérni,hogy tényleg fogyatékosak-e” – mondta az elöljáró.
A támogatásfolyósításifeladatok átvételekor az igazgatóság ésa vakok egyesülete között megállapodásszületett arról, hogy a felmérőbizottságtitkára tájékoztatja a rokkantságisegélyért folyamodókat a civil szervezettevékenységéről. Ioan Sorin Podinã, a Szatmármegyei fiókszervezet elnöke szerint azonban ezt többnyireelmulasztják. Míg a hatóság csak apénzbeli támogatásokkal foglalkozik, addig atöbb mint 100 éve működő egyesület széleskörű szolgáltatásokkal segíti a látásukbankorlátozottakat. Az utóbbi három év soránrokkantnak nyilvánítottak között voltak ugyanolyanok, akik mégis igénybe vették a civilszervezet segítségét, viszont az elnökszerint az új esetek többsége nem is akarbeiratkozni az egyesületbe, pedig csak így juthatnánaka mindennapjaikat megkönnyítő speciálissegédeszközökhöz. „Amíg mifoglalkoztunk a pótlék folyósításával,minden rövidlátó a tagunk volt – fejtette kiPodinã. – Rendszeresen összejárunk, gyakran tartunkrendezvényeket, és ilyenkor feltűnik, ha valaki mégislát. Volt olyan, aki esetében indítványoztuk,hogy újra vizsgálják meg. Nekem eleve gyanúsegy olyan rokkant, aki nem fordul hozzánk segédeszközökért,pedig például fehér botot, beszélő órátés mérleget nem lehet kapni a kereskedelemben, csak ami segítségünkkel lehet beszerezni azokat.” Azelnöknek meggyőződése, hogy a gyanús esetektöbbnyire azok közül kerültek ki, akik nemiratkoztak be az egyesületükbe. A vakok Szatmármegyei egyesületének háromezer tagja van, ésaz utóbbi három évben körülbelülannyian iratkoztak be, mint a megelőző években, az elnökszerint azonban azok száma, akik pótlékértfolyamodnak, ennek a többszöröse.

Babos Krisztina

Bihar megyében már arendőrség nyomoz az álrokkantak után

Bihar megyében már tavalyvizsgálatot kezdeményezett a prefektúra, mivel ahivatal szerint a megyében gyanúsan gyors ütembennövekedett a rokkanttá nyilvánítottszemélyek száma. A vizsgálatok nyománfény derült arra, hogy a közel ötezerrokkantként nyilvántartott személyből mintegyezren jogtalanul kapják a rokkantsági segélyt.Az ügyben a rendőrség is vizsgálódik,mivel a gyanú szerint az ügyben orvosok is érintettek.Egyes információk szerint az orvosok hatszáz éskétezer lej közötti összegért állítottákki a hamis rokkantsági igazolást, volt olyan doktor,aki egymaga kétszáz ilyen dokumentumot állítottki, ez pedig a hatóságok szerint gyanúsan sok. Arendőrség ezért felkérte a megyei egészségügyiigazgatóságot, bocsássa rendelkezésérea rokkanttá nyilvánított személyeknévsorát, hogy minden egyes esetben személyesengyőződhessenek meg arról, valóban jogosultak-e arokkantsági segélyre.