Grezsa István (archív felvétel)
Fotó: Kormány.hu
Grezsa István kormánybiztos szerint „ami Trianonban átok volt”, hogy szétválasztották a magyarságot, „az a 21. században gazdasági, politikai, kulturális és társadalmi előnnyé szervezhető”.
2018. január 10., 19:152018. január 10., 19:15
A kormánybiztos a Kolozs megyei Szamosújváron beszélt erről az erdélyi Petőfi Sándor-ösztöndíjasok és mentoraik szerdán kezdődött kétnapos tanácskozásán. A találkozón 24 olyan fiatal vesz részt, aki a magyar állam ösztöndíjasaként egy-egy erdélyi szórványközösségben nyújt segítséget a magyar közösségi élet megszervezéséhez.
Grezsa István elmondta: ha területileg nem is lehet már újraépíteni az egykori Magyarországot,
A politikus úgy vélte, hogy a Kárpát-medence magyar szórványának szóló Petőfi Sándor-ösztöndíjprogram, és a világban szétszórt magyarságnak szóló Kőrösi Csoma Sándor-ösztöndíjprogram „a magyar nemzetpolitika zászlóshajói”.
A kormánybiztos reményének adott hangot, hogy ezek a programok az áprilisi parlamenti választások után is folytatódnak. Hozzátette: vagy azért, mert az Orbán-kormány folytathatja a munkáját, vagy pedig azért, mert a nemzetpolitika túllendült már azon a ponton, amikor egy új kormány lerombolhatja a nemzetpolitikai támogatások kiépített rendszerét.
Grezsa István megemlítette: Szamosújvár jó helyszín az ösztöndíjasok találkozására, hiszen itt akkor épült magyarországi támogatással modern magyar iskola a szórványban élő magyar gyermekek számára, amikor „már kimondták a halálos ítéletet a mezőségi magyarságra”. Úgy vélte, a szamosújvári magyar iskola a legalkalmasabb helyszín arra, hogy reményt adjon „a végeken élőknek”.
A kormánybiztos elmondta: a kezdeti 50 főről idénre már 65-re növekedett a Petőfi-ösztöndíjasok száma, és ez a szám tovább fog növekedni. Az ösztöndíjasok közül 31-en erdélyi szórványközösségekben fejtik ki tevékenységüket.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A parajdi turizmus évtizedeken át szinte egyet jelentett a sóbányával. A bányakatasztrófa sújtotta székelyföldi település idegenforgalmának helyzetét Moldován László, a Sóvidék–Hegyalja Turisztikai Egyesület elnöke ismertette a Krónikával.
Újabb engedély kipipálva Erdélyben a Brassó–Bákó autópálya projektjében: a Brassó Megyei Tanács kibocsátotta az önkormányzathoz tartozó nyomvonal területrendezési tanúsítványát.
Az Arad megyei iskolákban létrehozott, a rendbontó vagy erőszakos viselkedést tanúsító diákok elkülönítésére és felügyeletére szolgáló termek többsége üresen áll, csak két tanintézményben használták azokat.
Kolozsváron március 16-tól változnak a helyi adókra és illetékekre vonatkozó szabályok. Megszűnnek a városrészek szerinti adóemelések, miközben egyes kedvezményeket – a fogyatékkal élők és a régi épületek tulajdonosai számára – automatikusan alkalmaznak.
Nagy erőkkel vonult ki a rendőrség a Kovászna megyei Sepsibükszádra, miután szerdán este értesítést kaptak arról, hogy a környéken láthatták a Maros megyei baltás gyilkosként hírhedtté vált Emil Gânj-t.
Tűz ütött ki szerda este egy nagyszebeni tömbházlakásban; egy ember súlyosan megsérült.
Hogyan garantálható a gyógyszerek biztonsága, mennyire helytállóak az antibiotikumokról és homeopátiáról szóló tévhitek, és mi táplálja a gyógyszeriparral szembeni bizalmatlanságot? Casian Tiborral, az Európai Gyógyszerkönyv szakértőjével beszélgettünk.
Gulyás Adrienn hadtörténész és Ugron Zsolna író részvételével tartják meg a Háromszéki Honleányképzőt március 12-én és 13-án Sepsiszentgyörgyön, ahol előadások és műhelyfoglalkozások keretében mutatják be a reformkort a középiskolásoknak és érdeklődőknek.
Országszerte több mint egy tucat, az összeomlás szélére sodródott műemléken dolgoznak idén a Műemlékmentő Szolgálat önkéntesei. Kastélyok, erődtemplomok, kúriák, középületek és egykori közfürdők sürgősségi megóvása szerepel a programban.
Hargita megyében is elkezdődnek a tényleges autópálya-építési előkészületek.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!