Górcső alatt a rendszerváltás

Nemcsak belső, hanem külpolitikai okai is voltak a kelet-európai szocialista rendszerek 1989-es bukásának – mondta előadásában Romsics Ignác. Felidézte: a nyolcvanas években amerikai győzelemmel ért véget az Egyesült Államok és a Szovjetunió közötti rivalizálás, a hidegháború. Nagy szerepe volt ebben annak a ténynek, hogy a szovjet gazdaság képtelen volt olyan mértékű növekedést produkálni, amivel utolérhette volna az amerikaiakat fegyverkezés terén – egyébként az előadó szerint máig nem tudni biztosan, hogy az amerikaiak által emlegetett, a világűrbe telepíthető atompajzs blöff volt-e.

Tény azonban, hogy Mihail Gorbacsov nem félt elismerni, hogy a birodalom már nem bírja tartani a lépést. Romsics megfogalmazása szerint a szovjetek ekkor hitették el a világgal egy ügyes propaganda segítségével, hogy ők a béke bajnokai, holott a fegyverkezési versengést azért adták fel, és csapataikat azért vonták ki több országból, mert nemzetgazdaságuk már képtelen volt elviselni a túlméretezett, a hidegháborúban felduzzadt terheket.

Mindeközben a szovjet típusú gazdaságok mindenütt gyengülni kezdtek a nyolcvanas évekre – az állampolgárok számára is elfogadható addigi életszínvonalat biztosító magyar gazdaság növekedése is teljesen leállt. A szocialista országok hiteleket vettek föl, hogy a növekedés illúziója megmaradjon – ez alól épp Románia a kivétel, hiszen itt nem növekedett, hanem csökkent az államadósság, igaz az életszínvonal is.

A Magyar Kommunista Munkáspárt ekkoriban szociológiai felmérést is készített, amelyből világosan kiderült, hogy a közhangulat vészesen megromlott 1981-ről 1988-ra, ám az eredmények a rendszerváltásig titokban maradtak. Ezalatt mind Magyarországon, mind Romániában megindult az ellenzéki szervezkedés. Pártjellegű mozgalmak jöttek létre (hiszen pártot nem lehetett még alapítani), megszületett az MDF és a Fidesz, ám ezzel párhuzamosan a párton belül is elkezdődött a változás. 1989-ben már egymást érték az olyan események, amelyek néhány hónappal korábban még elképzelhetetlenek lettek volna: a március 15-ei megemlékezés, amely százezreket vonzott, a többpártrendszer kihirdetése és a legnagyobb esemény: Nagy Imre újratemetése.

Az eltelt húsz év politikai eseményeivel kapcsolatban Romsics Ignác azt mondta, meglátása szerint a magyar szavazók gyakorlatilag fele-fele arányban kedvelik egyik vagy másik pártot, de ennél sokkal nagyobb baj, hogy mindkét tábor hajlamos a saját vezetőjét idealizálni, a másikét pedig diabolizálni.
Az előadás végén a professzor által ellenjegyzett tanúsítványokat is átvehették azok, akik a Bihar megyei RMDSZ-szervezet által rendezett előadás-sorozat valamennyi alkalmán részt vettek.

Az előadás után Szilágyi Aladár Klió a tükrök labirintusában című új kötetét mutatták be. A könyv azoknak az interjúknak a „vágatlan” verzióit tartalmazza, amelyeket az ismert váradi író és publicista a Szacsvay Akadémián előadó történészekkel készített. A szerző elmondása szerint a cím arra utal, hogy az egyes történelmi korszakokat az interjúalanyok mindegyike más-más szemszögből világította meg.