Gombnyomásnyira a magyar választópolgártól

– December 11-én újoncként, befutó helyen méretkezett meg a parlamenti választásokon. Miért döntött úgy, hogy aktív szerepet vállal a törvényhozásban?
– Úgy gondolom, minden képviselőnek határozott elképzelése kell hogy legyen arról, miként szeretne tevékenykedni, hogyan szeretné a közösség érdekeit képviselni. Úgy vélem, két területen szereztem olyan jellegű tapasztalatokat, melyeket Románia parlamentjében hasznosítani tudok: a nyelvi jogvédelem és etnikai diszkrimináció, valamint a nemzetközi kapcsolatépítés és lobbi területén. A parlamentben két olyan bizottságnak lettem a tagja, amelyben éppen ezeken a területeken tudok tevékenykedni. Tagja vagyok az emberjogi és kisebbségjogi bizottságnak, és alelnöke lettem az európai ügyek bizottságának, ahol érdemben foglalkozhatok az említett témákkal.

– Sok fiatal ódzkodik a közéleti szerepvállalástól. Ön miért érezte mégis fontosnak, hogy a parlamentben folytassa munkáját?
– Nekünk, akik hiszünk a Székelyfölben, dolgozni akarunk a Székelyföldért, el kell mennünk oda, ahol a velünk kapcsolatos döntéseket hozzák, bátran kell képviselnünk a közösségünket. Úgy gondolom, azon fiataloknak, akik szaktudással rendelkeznek, bátran kellene közéleti szerepet vállalniuk, hogy a saját érdekünkben tudjuk a döntéshozatalt befolyásolni. Én épp ezért vállaltam közéleti szerepet, és ezért méretkeztem meg a képviselői mandátumért.

– A szövetség kampányában több ízben elhangzott, hogy szembe kell nézni a hibákkal, korrigálni kell azt, ami eddig nem működött. Hogy látja, mit kell javítani az RMDSZ eddigi politizálásán?
– Akkor érti meg az ember, hogy az RMDSZ mennyi mindent elért az elmúlt húsz évben, amikor eljön Bukarestbe, és meggyőződik arról, hogy milyen körülmények között kell eredményeket kicsikarni. Tény, hogy ez nem könnyű feladat. Másrészt azt gondolom, hogy az újításra, az újszerű megközelítésre mindig szükség van. Különös tekintettel arra, hogy kialakulóban van egy új politikai kontextus, és ebben számunkra is nyílhatnak új lehetőségek.  Az új helyzetnek megfelelően azt látom, hogy sokkal bátrabban, intenzívebben és határozottabban kell képviselni a közösségünket. Az RMDSZ parlamenti csoportja többnyire megújult, a frakcióban nagy a lelkesedés, a lendület, és bízom abban, hogy ez a munkánkon is meglátszik az elkövetkezőkben.

– A közösségi oldalak miatt gyorsabb a visszacsatolás, könnyebb a véleménynyilvánítás, így nagyobb a nyomás a politikusokon is. Ez hatékonyabbá teheti-e a politikusok munkáját?
– A digitális demokrácia korát éljük, amikor gombnyomásnyira vannak a választópolgárok a választott képviselőktől. Nagyon jó dolognak tartom, hogy az emberek világosan kifejthetik az álláspontjukat, és lehetőség van arra, hogy a közösség akaratát közvetítsék, hiszen épp azért mentük Bukarestbe, hogy választóinkat képviseljük.

– Mit gondol, milyen elvárásai vannak az Ön által képviselt generációnak?
– Szerintem a szakmaiság az egyik legfontosabb elvárás, amit az én nemzedékem velünk szemben megfogalmazott. Azt várják el, hogy mindenki a saját szakterületéhez maximálisan értsen, és eredményeket tudjon felmutatni. Ez egy teljesen természetes elvárás.

– Ha választói megkérdeznék Öntől, hogy milyen konkrét eredmények felmutatását tervezi a közeljövőben, ma mit válaszolna nekik?
– A két bizottságban, amelynek tagja lettem, konkrétan tudok majd a közösségi jogok tiszteletben tartásával foglalkozni. Vannak sarkalatos kérdések, mint például a gyűlöletbeszéd, a magyar közösség ellen irányuló verbális és szimbolikus agresszió. Azt gondolom, hogy ezek ellen mindenképpen tenni kell, és én azon leszek, hogy ne maradhasson következmények nélkül, ha valaki az erdélyi magyarság ellen uszít. Ugyanakkor a nemzetközi lobbival is intenzíven szeretnék foglalkozni, erre ebben az új világpolitikai kontextusban továbbra is különösen oda kell figyelni. Tájékoztatni kell a nemzetközi fórumokat és szervezeteket a közösségünk céljairól és természetesen a közösségünk problémáiról, a támadásokról. Nagyon fontosnak tartom, hogy a Székelyföldön a nyelvhasználat minden szinten és területen megvalósuljon, ehhez világosabb, egyértelműbb törvényi háttér kell. E tekintetben nemcsak az önkormányzatokra gondolok, hanem a dekoncentrált intézményekre, tehát az állami intézmények helyi kirendeltségeire is, ahol a Mikó Imre Jogvédő Szolgálatnál szerzett tapasztalataim szerint csekély mértékben valósul meg a kétnyelvűség. Fontosnak tartom, hogy bővítsük a nyelvi jogokat, s a jelenlegi 20 százalékról legalább 15 százalékra csökkentsük a nyelvhasználati küszöböt.