Gipsz a betegek pénzén

A kolozsvári kórházban vasárnap több, csontrepedéssel érkezett beteget is kénytelenek voltak elküldeni az orvosok azzal, hogy valahol vásárolják meg a szükséges gipszpólyát, ha azt akarják, hogy rögzítsék a sérült végtagot. „Nem is tudom, hogy minősítsem azt, hogy 2007-ben az ortopédián nem tudnak gipszbe tenni egy törött lábat, mert nincs gipsz – fakadt ki felháborodottan a magyarfenesi Szilágyi István, aki vasárnap délelőtt vitte kórházba balesetet szenvedett feleségét. – Csak fizetjük a társadalombiztosítást, mint a katonatiszt, aztán ha baj van, elküldenek bevásárolni.” Az asszony sérült lábáról röntgenfelvételt készítettek vasárnap, a látlelet szerint a térdkalácsa repedt el, és a lábfej egyik csontja is. A kórházi alkalmazottak azonban csak a vállukat vonogatták, mondván, pillanatnyilag kifogytak a gipszkészletből, a szükséges pólyából nincs raktáron. A kórház aligazgatójához telefonáltak, aki semmi biztatót nem tudott mondani, csak azt tanácsolta, hogy próbáljanak vásárolni valahol, mert a kórház készlete kifogyott. „A gyógyszertárakban próbálkoztunk, ott azonban kinevettek – magyarázta Szilágyi István. – Több kórházat is körbetelefonáltunk, közöttük a sebészetet, gyerekkórházat, de mindegyiknél ugyanaz volt a válasz: nem tudnak segíteni.” Végül tegnap reggel egy protézisek készítésével foglalkozó műhelyben vásárolták meg 50 lejért a szükséges tízcsomagnyi gipszet. Amikor a Szilágyi családdal az ortopédiai klinikán találkoztunk, nagy tasakkal várták az orvost, hogy végre gipszbe tegyék az asszony lábát. Mielőtt azonban sorra kerültek volna, az orvosok már szóltak, hogy nem lesz szükség a saját zsebből vásárolt gipszre, megjött a várva várt szállítmány.

A kórház aligazgatója mindössze kisebb fennakadásnak nevezte a kellemetlenséget, ami szerinte nem okozott nagy problémát. Bogdan Baciu szerint a késést az okozta, hogy a beszállítónak gondjai akadtak az ügyintézéssel. „Azonban a készlet már megérkezett, és nem származott ebből semmilyen probléma” – magyarázta.

Lapunk megkereste Mihai Mlesnite kórházmenedzsert is, aki tőlünk értesült a történtekről. Véleménye szerint mindössze a beszállítóval lehetett probléma, de nem hiszi, hogy ez a betegek egészségi állapotának romlását idézte volna elő. „Ha néhány órát várakoznia kell a betegnek, az még nem jelent gondot” – magyarázta. Azon megjegyzésünkre, hogy nemcsak néhány óráról van szó, azt válaszolta: akár 24 órát is el lehet tölteni gipsz nélkül, sok esetben ajánlott is szabadon hagyni a sérült végtagot. Beszélgetésünket követően a kórházmenedzser telefonon is visszahívott. Tájékoztatása szerint utánaérdeklődött a kellemetlenségnek, és valóban a beszállítónak voltak gondjai a külföldről hozott kellékek importjával. Mint elmondta: a gipszpólyát külföldről hozzák – mivel az a hazainál jobb minőségű –, a gondok pedig az importhoz szükséges iratok körül merültek fel, de nem sokkal később meg is oldódtak. Mlesnite – aki tavaly februártól tölti be a kórházmenedzseri tisztséget – hozzátette: eddig még nem adódtak ilyen jellegű problémák a kórházban, de kollégái szerint korábban sem volt hasonló eset. Míg a romániai kórházakban gyakori jelenség, hogy a szükséges gyógyszert is a betegnek kell megvásárolni, a kórházmenedzser hangsúlyozta, eddig sem gyógyszerekben, sem kötszerekben nem volt hiány. A kórházmenedzser fenti véleményét megerősíti Széplaki Attila, a kolozsvári rehabilitációs klinika ortopéd szakorvosa is, mely szerint a gipszpólyába ültetés akár több napig is halasztható. Ami a pólyák hiányát illeti Széplaki azt állítja, hogy habár ők évek óta nem használnak gipszpólyát, tudomása szerint van raktáron, így azt szükség esetén használni lehet.

L. L.

Keretszerződés tiltaná a fogyóeszközök páciens általi beszerzését

Augusztus végén bocsátotta közvitára az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (CNAS) a 2008-as, orvosi ellátásra vonatkozó keretszerződést. Ebben egyebek mellett olyan kitétel is szerepel, amely megtiltja az orvosoknak, hogy a beteget küldjék el a gyógyszertárba megvásárolni a kórházi kezeléshez szükséges gyógyszereket, egészségügyi fogyóárukat vagy éppen protéziseket. Az egészségbiztosítási pénztár ugyanis kiutalja a kórházaknak a szükséges termékek megvásárlásához szükséges pénzösszeget. „Abszurdum, hogy a betegeknek kelljen vásárolniuk a vattát, kötéseket vagy gyógyszereket. A kórházaknak a CNAS-szal kötött szerződésben rögzítettek értelmében biztosítania kell az orvosi szolgáltatásokat” – jelentette ki a keretszerződés közvitára bocsátásakor Vasile Ciurchea, az egészségbiztosító pénztár elnöke. Hozzátette: a CNAS által kidolgozott keretszerződés azonban csak az általános kereteit rögzíti a 2008-as orvosi ellátás feltételeinek. “A dokumentumról még tárgyalunk az orvosi, gyógyszerészeti és fogorvosi kamarával, a szakterületen működő szakszervezetekkel és a munkáltatói szövetségekkel. A CNAS keretszerződéséből továbbá az is kiderül, hogy ha a beteg olyan protézist kér, amely nem szerepel az egészségbiztosító listáján, akkor az orvos kérheti a betegtől a különbözet kifizetését. „Azt szeretnénk elérni, hogy a biztosítottaktól csakis akkor kérjenek pénzt a kórházi orvosok, ha erre vonatkozóan határozott előírás van” – sommázott Ciurchea.

B. B. E.