Generációs reform az RMDSZ-ben?

Az elmúlt hetekben egyre inkább előtérbe került az RMDSZ megújításának szükségessége. Ezt a szövetségben többek között Nagy Zsolt, Kelemen Hunor és Borboly Csaba vetette fel, elemzők pedig egyfajta generációs harcot vélnek felfedezni a reformok hangoztatása mögött.
�Egy csapat nevében, de nem valakik ellen, hanem egy cél érdekében beszéltem az RMDSZ-reform szükségességéről� � jelentette ki tegnap Kelemen Hunorral közösen tartott sajtótájékoztatóján Nagy Zsolt távközlési és informatikai miniszter. A politikus ezzel a mintegy két héttel ezelőtt, a marosvásárhelyi Félsziget Fesztivál keretében megrendezett életút-beszélgetések során tett kijelentésére utalt, miszerint nagy szükség van a szövetségen belüli strukturális változásokra, a feladatok megfelelőbb leosztására és az elvégzett munka következetes számonkérésére. Ugyancsak akkor vetette fel Nagy Zsolt, hogy az RMDSZ-nek sokkal pártszerűbben kell működnie. �Becsapnánk magunkat, ha azt mondanánk, hogy minden jól működik� � jelentette ki az ügyvezető alelnök. Hozzátette: ez nem jelenti azt, hogy minden rossz az RMDSZ-ben, viszont kétségtelen, hogy strukturális változásokra van szükség annak érdekében, hogy hatékonyabban, a gyorsan változó romániai politikai élet kihívásainak megfelelően működhessen a szervezet. Nagy Zsolt ismét kifejtette: �bizonyos elemeiben� pártszerűbben kellene működnie az RMDSZ-nek, ez azonban nem jelenti azt, hogy bejegyzett pártként tartja megfelelőnek a szervezet további működését. Szövetségként, ernyőszervezetként képzeli el a jövőt, és szerinte sokat kell javítani a kommunikáción is.
A miniszter gondolatait Kelemen Hunor képviselő, a Szövetségi Egyeztető Tanács (SZET) elnöke egészítette ki, mondván, hogy az általuk tervezett új struktúrában nagyobb szerepet szánnak a különböző �ideológiai műhelyeknek�. Véleménye szerint a szövetség jelenlegi struktúrája, amelyet 13 évvel ezelőtt hoztak létre egy �virtuális államigazgatás mintájára�, ma már nem működőképes, hiszen a megváltozott kihívások miatt nem lehet kivárni, amíg a háromhavonta ülésező Szövetségi Képviselők Tanácsa (SZKT), illetve az Operatív Tanács összeül. Gyors döntésekre van szükség, lépést kell tartani a román politikai élettel, különben ennek a játszmának a romániai magyarok lesznek a vesztesei, szögezte le a képviselő. Kelemen elképzelhetőnek tartja azt is, hogy kétévente vagy akár évente összeüljön a kongresszus is. �A szimbolikus politizálás ideje lejárt� � jelentette ki a SZET elnöke, mondván, hogy ki kell tűzni az új célokat, meg kell határozni a prioritásokat. A fő cél pedig a versenyképesség növelése.
Ugyanakkor Nagy Zsolt szerint megérett az idő a politikai, illetve társadalmi érdekképviselet szétválasztására is, mivel az EU-s csatlakozás után egyre fontosabb szerepet kapnak majd az egyes helyi önkormányzatok. Az ügyvezető alelnök úgy véli: a helyi közösségekre való odafigyelésnek az RMDSZ struktúrájában is meg kell nyilvánulnia. Kelemen szerint az 1993-ban létrehozott struktúra részét képező Szövetségi Egyeztető Tanácsot is meg kell újítani, szerinte a rétegszervezetekkel külön-külön kell párbeszédet folytatni.
Nagy Zsolt szerint Bukarestben változóan fogadták az RMDSZ struktúraváltása kapcsán elkezdődött közbeszédet: a bátorító-helyeslők mellett értetlenkedők is vannak. Korábban Nagy Zsolt felfedte az általa szorgalmazott reformok támogatójának táborát is: így elmondta, mellettük áll még többek között Máté András Levente, Antal Árpád és Kovács Attila képviselő. Az ügyvezető alelnök kifejtette: ez utóbbiak véleménye is számít, ez is egy álláspont, �a legfontosabb, hogy beszéljünk arról, hogy miként lehet jobbá, hatékonyabbá tenni az RMDSZ-t�.

Borboly Csaba: vidéki modell
Borboly Csaba, a Magyar Ifjúsági Értekezlet (Miért) elnöke üdvözölte Nagy Zsolt és Kelemen Hunor kezdeményezését. A Hargita Megyei Tanács alelnöki tisztségét is betöltő politikus szerint jelenleg az RMDSZ-ben létezik egy generációs konfliktus, ám ez konstruktív a szövetségre nézve. A vezetőség lecserélését ütemessé lehetne tenni, ám fontos, hogy ne az életkor, hanem a teljesítmény legyen a döntő tényező, jegyezte meg a Krónikának Borboly, aki szerint fokozatosan kell személycseréket végrehajtani a vezetőségben. A Miért elnöke elsősorban annak a fontosságát hangsúlyozta, hogy a szövetség mozgalmi ereje növekedjék, emberközeli legyen, a magyarok pedig magukénak érezzék ezt. Erre az RMDSZ csíki szervezete lehet a modell, ahol az emberek nemcsak azokat a politikusokat látják, akik mindennap szerepelnek. A csíki szövetség valós mozgósítóerővel rendelkezik, tette hozzá Borboly, aki az RMDSZ csíki területi szervezetében a Területi Küldöttek Tanácsának elnöki tisztségét is betölti.
Az �öregek� is fiatalok?
Frunda György szenátor, a Szövetségi Képviselők Tanácsának elnöke a Krónikának nyilatkozva elmondta: szükség van az RMDSZ megreformálására, ennek módjáról pedig nyilvános vitát kellene indítani. Egyéni véleményének hangot adva, az SZKT elnöke elmondta: az RMDSZ számára az egyik járható út az lenne, hogy politikai párttá alakuljon át, ekkor ugyanis sokkal hatékonyabban és rugalmasabban képviselhetné a magyarság érdekeit. Másik alternatíva, hogy az RMDSZ marad érdekvédelmi szervezet, ám ennek ernyője alatt jönne létre egy politikai párt. Arra a kérdésünkre, hogy az RMDSZ megújításáról szóló vitába bevonják-e a szövetséget bíráló szervezeteket, mint a Magyar Polgári Szövetség, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács vagy a Székely Nemzeti Tanács, a szenátor elmondta: a párbeszédet elsősorban az RMDSZ-en belül kell folytatni, ennek ellenére ezen szervezetek �jóhiszemű� tagjainak véleményét figyelembe veszik majd. Frunda hozzátette: nem érzi személyes támadásnak Kelemen Hunor, Nagy Zsolt vagy Borboly Csaba a reform szükségességét hangsúlyozó kijelentéseit, ugyanakkor azonban a politika folyamatos harc, amelyben nem szükséges, hogy valaki félreálljon csak azért, hogy helyet adjon a fiataloknak. �Aki jó, az akár 20 évig is maradhat a politikai életben� � tette hozzá Frunda.

Belső ellenzék,
nem generációs alapon
Eckstein Kovács Péter, az RMDSZ Kolozs megyei szenátora, akit Sógor Csabával és Toró T. Tiborral együtt az RMDSZ belső ellenzékével szoktak azonosítani, a Krónikának elmondta: a szövetség reformjára valóban szükség van, a párttá való átalakulással azonban nem ért egyet. Eckstein szerint az RMDSZ-nek megvan ugyan a kapacitása arra, hogy párttá alakuljon át, ám ebben az esetben éppenséggel a kisebbségi érdekképviselet csorbulna. A Frunda által javasolt kompromisszumos megoldást, hogy az érdekvédelmi szervezet ernyője alatt hozzanak létre politikai pártot, Eckstein nem tartja kivitelezhetőnek, ám elismerte, hogy Bukarestben az RMDSZ-nek politikai pártként kell működnie. Kelemen és Nagy Zsolt kezdeményezését Eckstein jónak tartja, a körvonalazódó generációs konfliktusról pedig elmondta: nemzedéki viták minden alakulatban vannak, ám ezek nem helyettesíthetik a valós belső ellenzéket, illetve a különböző ideológiákat. Farcádi Botond, Kulcsár Andrea