A vidéki rossz oktatási körülmények sok diák esetében ellehetetlenítik a továbbtanulást (képünk illusztráció)
Fotó: Jakab Mónika
Európai uniós viszonylatban továbbra is jelentős Románia lemaradása az iskolázottság terén: a 2022-es népszámlálás részleges adatai szerint a lakosok 40,5 százaléka nyolc vagy annál kevesebb osztályt végzett el, miközben a lakosság csupán 16 százaléka rendelkezik felsőfokú oklevéllel.
2023. január 11., 17:192023. január 11., 17:19
A Vasile Ghețău demográfiai szakértő által a Contributors.ro portálnak készített elemzésből kiderül, a 25 és 34 év közötti polgárok esetében csupán 24 százalékos az egyetemet végzettek aránya, ami utolsó helyre helyezi Romániát az Európai Unióban (ahol az átlag 42 százalék). De az Eurostat adatai szerint a 25 és 74 év közötti lakosság tekintetében is sereghajtó az ország (18 százalék, az EU-átlag 31).
A szakember felteszi a kérdést: mégis milyen általános képet lehet festeni egy olyan ország általános iskolázottsági szintjéről, amely lakosságának 84 százaléka nem rendelkezik felsőfokú végzettséggel. Ghețău szerint az okok a tanügyi rendszer rossz megszervezésére, teljesítményére vezethetők vissza, a folyamatosan középszerű reformokra, és egy olyan, szerény illetékességet tanúsító szakminisztériumra, ahol ártalmas pártpolitikai érdekek által szelektálnak.
Az Adevărul portál idézi Mihai Maci nagyváradi egyetemi tanárt is, aki szerint az alacsony iskolázottságot „átörökítettük” a kommunizmusból.
– nyilatkozta Mihai Maci. A szekértő szerint sokan éppen a rossz oktatási körülmények miatt emigrálnak. Ugyanakkor szerinte azt is vizsgálni kellene, hogy a Romániában felsőfokú végzettséget szerzők közül mennyien vállalnak munkát képesítésüknek megfelelően, milyen arányban értékesítik társadalmilag is a megszerzett tudást.
Az Adevărul cikkéből ugyanakkor az is kiderül, hogy a korábbi, 2011-es népszámlálás adataihoz képest javulás tapasztalható: akkor még a lakosság 50 százaléka „ragadt le” legtöbb nyolc osztálynál, felsőfokú végzettséggel pedig csupán 12,9% rendelkezett.
Az ok elsősorban az, hogy sok diplomás elhagyja az országot, nem beszélve a középiskolásokról, akik már külföldre mennek egyetemre is, és ott maradnak” – magyarázta Mircea Kivu szociológus.
A magyarok körében továbbra is alacsonyabb az átlagnál a felsőfokú végzettséggel rendelkezők száma (képünk illusztráció)
Fotó: Haáz Vince
Ugyanakkor a probléma fő forrása vidéken keresendő, ahogy a lakosság 40-45 százaléka él, és oktatási szempontból mostoha körülmények uralkodnak: például a helyben nyolc osztályt elvégző diáknak a távolba, városra kellene költöznie, hogy tovább tanuljon, ám ehelyett inkább a szülei mellett marad, és a létfenntartó mezőgazdaságban „ragad”. A jelenséget a tanerő hiánya, minősége is felerősíti, hiszen vidéken a legrosszabbul fizetettek a pedagógusok.
Az elemzésekben kitérnek a romániai iskolázottsági adatok etnikai lebontására is. Vasile Ghețău szerint nehezen magyarázható, miért vannak olyan nagy eltérések a nemzetiségek között a felsőfokú végzettséggel rendelkezők arányait tekintve.
Miközben Ghețău szerint a nagy eltérések okai az úgymond kevésbé látható kulturális modellekben keresendők, Mircea Kivu szerint például a zsidók esetében a közösség elöregedettsége adhat magyarázatot – szemben a romákkal, ahol sok a gyerek, minimális egyetemi esélyekkel. Ugyanakkor az idők folyamán megélt számtalan diszkrimináció is arra ösztökélhette a zsidókat, hogy a tanulásban keressenek mentőövet – olvasható az Adevărul portálon.
Az írásban nem térnek ki a romániai magyarok iskolázottsági szintjére, de
A téma felmerült azon a kolozsvári kerekasztal-beszélgetésen is, amelyet a 2022-es romániai összeírás témájában rendezett kedden este a Nemzeti Kisebbségkutató Intézet (NKI). Elhangzott: a magyar népességen belül alacsonyabb a felsőfokú végzettek aránya Romániában a többséghez képest, ami elsősorban abból ered, hogy a nemzetállamban a permanens kisebbségek léte tartós strukturális hátrányt jelent, és ez az oktatásban is megnyilvánul. A magyarok iskolázottsági hátránya azonban az elmúlt 10 évben csökkent.
A számokhoz Romániában ugyanúgy viszonyulunk, mint a virslihez: amíg nem tudjuk, mit tettek bele, szeretjük. A népszámlálás esetében se tudjuk, mit foglaltak bele – hangzott el azon a kolozsvári kerekasztal-beszélgetésen, amelyet a
Egyébként az Edupedu oktatási szakportál által december végén közölt adatok szerint az összesen 1 002 151, magyar nemzetiségűként megszámlált romániai polgár közül 130 051-en rendelkeznek felsőfokú, 501 411-en pedig középfokú végzettséggel, míg 370 689 személy legtöbb az általános iskola elvégzéséig jutott el, vagy még addig se.
Nincsen meglepő abban, hogy a történelmi egyházakhoz tartozó hívek száma azzal arányosan csökkent, ahogy a magyarság lélekszáma Romániában – mondta el a Kiss Dénes kolozsvári vallásszociológus a népszámlálás részadatai alapján.
Fenntartásokkal kell kezelni a 2022-es népszámlálásnak a statisztikai hivatal által közölt, különösen bizonyos megyék migrációs nyereségére vonatkozó adatait Kiss Tamás szociológus szerint.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Országszerte az ilyenkor megszokottnak megfelelően alakul a hőmérséklet a következő két hétben; a hét elején és a jövő héten többfelé kialakulhatnak záporok, jelentősebb mennyiségű csapadékra azonban kevés az esély.
Nyilvános szócsata bontakozott ki Hargita Megye Tanácsának két vezetője, Borboly Csaba alelnök és Bíró Barna-Botond elnök között a több mint egy évtizede húzódó büntetőper lezárása után.
Dominic Fritz megtartja pártelnöki tisztségét a Mentsétek meg Romániát Szövetségben (USR), miután néhány héten belül elveszíti polgármesteri mandátumát Temesváron.
A Kovászna megyei Oltszemen található Mikó‑kastély átfogó restaurálási projekt révén teljesen megújult, és 2026 őszétől a sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeum külső egységeként, Székely Lovasmúzeum néven működik tovább.
A szilágynagyfalui közösség reményei szerint a megújult Bánffy-kastély jelentős turisztikai központja lesz a térségnek. A református egyház tulajdonában lévő műemlék épületet európai uniós forrásokból újították fel.
Vasárnap Szászfenesen felavatták a kolozsvári Erdélyi Történeti Múzeum új épületét, amely 145 millió lejes beruházással valósult meg. A Leányvárban felépült múzeum megnyitó ünnepségén részt vett Demeter András István ügyvivő kulturális miniszter is.
A Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége (RMPSZ) közölte, a romániai magyar iskolák országos tanévnyitó ünnepségét szeptember 5-én, szombaton 11 órától tartják Gyulafehérváron az érseki székesegyházban.
Kétarcú időjárással búcsúzik augusztus: miközben vasárnap a Kárpátok térségében heves zivatarokra, felhőszakadásokra és jégesőre figyelmeztetnek a meteorológusok, hétfőn az ország nyugati felében ismét a hőség kerül előtérbe.
Két katonai ejtőernyős sérült meg Marosvásárhelyen, miután a hirtelen szél eltérítette őket a kijelölt földet érési területtől. Az egyik katona egy fémcsarnok tetején lévő napelemekre érkezett, társa pedig elektromos vezetékekkel került érintkezésbe.
Szombaton felavatták Kolozsváron a Regionális Agyérbetegségi és Idegsebészeti Központot Ilie Bolojan ügyvivő miniszterelnök, Mircea Abrudean szenátusi elnök, Cseke Attila ügyvivő egészségügyi miniszter, valamint más tisztségviselők jelenlétében.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!