A vidéki rossz oktatási körülmények sok diák esetében ellehetetlenítik a továbbtanulást (képünk illusztráció)
Fotó: Jakab Mónika
Európai uniós viszonylatban továbbra is jelentős Románia lemaradása az iskolázottság terén: a 2022-es népszámlálás részleges adatai szerint a lakosok 40,5 százaléka nyolc vagy annál kevesebb osztályt végzett el, miközben a lakosság csupán 16 százaléka rendelkezik felsőfokú oklevéllel.
2023. január 11., 17:192023. január 11., 17:19
A Vasile Ghețău demográfiai szakértő által a Contributors.ro portálnak készített elemzésből kiderül, a 25 és 34 év közötti polgárok esetében csupán 24 százalékos az egyetemet végzettek aránya, ami utolsó helyre helyezi Romániát az Európai Unióban (ahol az átlag 42 százalék). De az Eurostat adatai szerint a 25 és 74 év közötti lakosság tekintetében is sereghajtó az ország (18 százalék, az EU-átlag 31).
A szakember felteszi a kérdést: mégis milyen általános képet lehet festeni egy olyan ország általános iskolázottsági szintjéről, amely lakosságának 84 százaléka nem rendelkezik felsőfokú végzettséggel. Ghețău szerint az okok a tanügyi rendszer rossz megszervezésére, teljesítményére vezethetők vissza, a folyamatosan középszerű reformokra, és egy olyan, szerény illetékességet tanúsító szakminisztériumra, ahol ártalmas pártpolitikai érdekek által szelektálnak.
Az Adevărul portál idézi Mihai Maci nagyváradi egyetemi tanárt is, aki szerint az alacsony iskolázottságot „átörökítettük” a kommunizmusból.
– nyilatkozta Mihai Maci. A szekértő szerint sokan éppen a rossz oktatási körülmények miatt emigrálnak. Ugyanakkor szerinte azt is vizsgálni kellene, hogy a Romániában felsőfokú végzettséget szerzők közül mennyien vállalnak munkát képesítésüknek megfelelően, milyen arányban értékesítik társadalmilag is a megszerzett tudást.
Az Adevărul cikkéből ugyanakkor az is kiderül, hogy a korábbi, 2011-es népszámlálás adataihoz képest javulás tapasztalható: akkor még a lakosság 50 százaléka „ragadt le” legtöbb nyolc osztálynál, felsőfokú végzettséggel pedig csupán 12,9% rendelkezett.
Az ok elsősorban az, hogy sok diplomás elhagyja az országot, nem beszélve a középiskolásokról, akik már külföldre mennek egyetemre is, és ott maradnak” – magyarázta Mircea Kivu szociológus.
A magyarok körében továbbra is alacsonyabb az átlagnál a felsőfokú végzettséggel rendelkezők száma (képünk illusztráció)
Fotó: Haáz Vince
Ugyanakkor a probléma fő forrása vidéken keresendő, ahogy a lakosság 40-45 százaléka él, és oktatási szempontból mostoha körülmények uralkodnak: például a helyben nyolc osztályt elvégző diáknak a távolba, városra kellene költöznie, hogy tovább tanuljon, ám ehelyett inkább a szülei mellett marad, és a létfenntartó mezőgazdaságban „ragad”. A jelenséget a tanerő hiánya, minősége is felerősíti, hiszen vidéken a legrosszabbul fizetettek a pedagógusok.
Az elemzésekben kitérnek a romániai iskolázottsági adatok etnikai lebontására is. Vasile Ghețău szerint nehezen magyarázható, miért vannak olyan nagy eltérések a nemzetiségek között a felsőfokú végzettséggel rendelkezők arányait tekintve.
Miközben Ghețău szerint a nagy eltérések okai az úgymond kevésbé látható kulturális modellekben keresendők, Mircea Kivu szerint például a zsidók esetében a közösség elöregedettsége adhat magyarázatot – szemben a romákkal, ahol sok a gyerek, minimális egyetemi esélyekkel. Ugyanakkor az idők folyamán megélt számtalan diszkrimináció is arra ösztökélhette a zsidókat, hogy a tanulásban keressenek mentőövet – olvasható az Adevărul portálon.
Az írásban nem térnek ki a romániai magyarok iskolázottsági szintjére, de
A téma felmerült azon a kolozsvári kerekasztal-beszélgetésen is, amelyet a 2022-es romániai összeírás témájában rendezett kedden este a Nemzeti Kisebbségkutató Intézet (NKI). Elhangzott: a magyar népességen belül alacsonyabb a felsőfokú végzettek aránya Romániában a többséghez képest, ami elsősorban abból ered, hogy a nemzetállamban a permanens kisebbségek léte tartós strukturális hátrányt jelent, és ez az oktatásban is megnyilvánul. A magyarok iskolázottsági hátránya azonban az elmúlt 10 évben csökkent.
A számokhoz Romániában ugyanúgy viszonyulunk, mint a virslihez: amíg nem tudjuk, mit tettek bele, szeretjük. A népszámlálás esetében se tudjuk, mit foglaltak bele – hangzott el azon a kolozsvári kerekasztal-beszélgetésen, amelyet a
Egyébként az Edupedu oktatási szakportál által december végén közölt adatok szerint az összesen 1 002 151, magyar nemzetiségűként megszámlált romániai polgár közül 130 051-en rendelkeznek felsőfokú, 501 411-en pedig középfokú végzettséggel, míg 370 689 személy legtöbb az általános iskola elvégzéséig jutott el, vagy még addig se.
Nincsen meglepő abban, hogy a történelmi egyházakhoz tartozó hívek száma azzal arányosan csökkent, ahogy a magyarság lélekszáma Romániában – mondta el a Kiss Dénes kolozsvári vallásszociológus a népszámlálás részadatai alapján.
Fenntartásokkal kell kezelni a 2022-es népszámlálásnak a statisztikai hivatal által közölt, különösen bizonyos megyék migrációs nyereségére vonatkozó adatait Kiss Tamás szociológus szerint.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Életének 89. évében csütörtökön elhunyt Ráduly János székelyföldi néprajzkutató, mesegyűjtő, költő – közölte a Facebookon a Kriza János Néprajzi Társaság, melynek tagja és életműdíjasa volt.
Tűz ütött ki csütörtök este a Kolozs megyei Alsójára iskolájában, a tűzoltók egész éjjel dolgoztak az oltáson.
Hároméves restaurálás után ismét teljes pompájában várja a látogatókat a gernyeszegi Teleki-kastély. A Maros megyei barokk műemlék uniós támogatással újult meg: helyreállították történelmi értékeit, és korszerű infrastruktúrával is gazdagodott.
Nyomozás indult Kolozsváron, miután egy törökországi fogászati klinika egy szállodában akart fogászati tevékenységet végezni.
Alin Tişe, a Kolozs Megyei Tanács nemzeti liberális párti (PNL) politikusként megválasztott elnöke csütörtökön kijelentette, hogy nem érzi magát képviselve a pártja „nehézsúlyú” vezetői által.
Alapjaiban megrázta a romániai szociális ellátórendszert a Bihar megyében engedélyek nélkül működtetett menhelyek körüli, a szervezett bűnözés elleni ügyészség eljárása nyomán kirobbant botrány. A Krónika helyszíni riportja.
Paradox helyzet alakult ki a Szeben megyei Muzsnán: bár június közepén leomlott az erődtemplomot övező középkori várfal egy szakasza, azóta nem csökkent, hanem éppen nőtt a látogatók száma.
Nem rendezik meg idén a Közösségi Párbeszéd Tábort, amelyet a tavalyi induláskor a szervezők a Tusványos egyfajta alternatívájaként, ugyanakkor nem ellenrendezvényként hirdettek meg.
Egyre több nem uniós állampolgár érkezik jön az országba, és ez alól Erdély, a székelyföldi megyék sem képeznek kivételt.
Sem a parajdi önkormányzat, sem a prefektúra nem kapott értesítést arról, hogy az EU szolidaritási alapjából Romániának árvízvédelmi célokra megítélt 14,3 millió euróból mennyi pénz jut a bányakatasztrófa nyomán kritikus helyzetbe került Parajd számára.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!