Gazdagodó egyházak: harminc ingatlanjukat kapták vissza a magyar felekezetek

 A visszaszolgáltatott ingatlanok között van egyebek mellett az irgalmasok rendjétől elkobzott nagyváradi pénzügyi palota és a marosvásárhelyi Makariás-ház.

Akár már telekkönyveztethetik is visszakapott ingatlanaikat az erdélyi egyházak, a visszaszolgáltatási bizottság döntése ugyanis végleges – jelentette ki a Krónika kérdésére Markó Attila, a visszaszolgáltatásokkal megbízott testület egyetlen magyar tagja. Elmagyarázta: korábban szükség volt egy elvi döntésre, amelyről később végleges határozatot kellett hozni, de a rendszert megváltoztatták, így a harmincnál is több, a romániai magyar egyházaktól egykor eltulajdonított ingatlan immár véglegesen a jogos tulajdonosáé.

Markó Attila lapunknak elmagyarázta: a restitúciós folyamat megakadása miatt az Országos Tulajdon-visszaszolgáltatási Hatóság egyházi ingatlanok visszaszolgáltatásáért felelős bizottságát már többen perelték, ezért ő maga ragaszkodott ahhoz, hogy a bizottságot hosszú szünet után végre újra öszszehívják, és a tagok meg is jelenjenek az ülésen, amely csak így lehet határozatképes. „Én nem voltam hajlandó pereskedni. Azt mondtam, vessünk ennek véget, nem akarok több pert látni” – jelentette ki, szerinte ugyanis az ingatlan-visszaszolgáltatások ügyének csak rosszat tesz, ha a perek és a bizottság munkájának leállása miatt csak elhúzódnak, miközben az érintett ingatlanok tulajdonjogi helyzete továbbra is tisztázatlan.

A negatív döntés is jobb
a semminél

Markó szerint egy negatív döntés, tehát a restitúciós kérelem esetleges visszautasítása is jobb, mint a patthelyzet, hiszen ha már van döntés, az a fél, amely azt jogtalannak érzi, már bármilyen fórumon, akár a Strasbourgi Emberjogi Bíróságon is visszakövetelheti vélt vagy valós jussát. Ilyen helyzet alakulhat ki egyébként a szakember szerint a gyulafehérvári Batthyaneum visszaszolgáltatása ügyében. Mint lapunk kérdésére elmondta, bár felvetette a kérdést a bizottság előtt, nem reménykedik abban, hogy pozitív döntést sikerül kicsikarni. Azt azonban megígérte: azon lesz, hogy mielőbb valamilyen irányú döntés szülessen, hiszen ebben az esetben is már egy negatív döntés is kimozdítaná a holtpontról a gyulafehérvári könyvtárépület ügyét.

Váradon perre készültek

Ilyen patthelyzetben volt mostanáig az egykori nagyváradi pénzügyi palota is, amelyben korábban évtizedekig működött a megyei kórház járóbeteg-ellátója, ám annak néhány évvel ezelőtt az ingatlan egyre romló állapota miatt ki kellett onnan költöznie, s a Fő utcai palota azóta is üresen áll. A palotát a Nagyváradi Római Katolikus Püspökség igényelte vissza, ám rossz állapota miatt már a megyei önkormányzat fenyegette meg a restitúciós bizottságot azzal, hogy bepereli, ha nem dönt végre akár egyik, akár a másik fél javára. Ez a per időközben okafogyottá vált, ám Nagyváradon több olyan, egykor az egyházak által épített palota is van, amelyeknek még bizonytalan a sorsa – ilyen például a Nagyváradi Állami Filharmónia jelenlegi épülete, amely egykor a katolikus püspökség több intézményének is otthont adott.

Markó Attila elmondása szerint jó az esély arra, hogy egy felértékelést követően hamarosan abban az esetben is döntés szülessen, mégpedig valószínűleg az egyház javára – ott ugyanis bizonyos mellékszárnyakat már az államosítás után építettek az ingatlanhoz, és a döntés meghozatala előtt tisztázni kell, pontosan mennyi illeti meg az egyházat, és mennyi nem. Az államtitkár egyébként azt mondja, a továbbiakban akár fel is gyorsulhat a visszaszolgáltatási folyamat, amenynyiben az elnök, aki egyben a hatóság elnöke is, összehívja a bizottságot, amely döntésképes létszámban meg is jelenik, hiszen a dossziék számát tekintve akár havi 10-12 döntést is hozhatnának.

Legutóbb azért született ilyen sok, a román és a zsidó egyházakat is beleértve nyolcvannál is több döntés, mert a bizottság az elmúlt másfél évben csak egyszer ült össze, így nagyon sok munka elmaradt.

Nagy munka vár
a vásárhelyi reformátusokra

A marosvásárhelyi Makariás-ház az egykori Szentgyörgy utca egyik legszebb, de egyben legelhanyagoltabb épületei közé tartozik. A Palás közzel szemben álló kétszárnyú, földszintes házat 1750 körül a városba letelepedett Makariás Walles György építtette családja részére, aki az udvari szárnyépületben egy kisméretű sörfőzdét is létrehozott. A lakóház utcai homlokzatának kiképzése a Mária Terézia uralkodásának idején divatos barokk építészet jegyeit viseli magán. Korabeli feljegyzések szerint II. József császár, még trónörökös korában, 1773. július 11-én itt szállt meg.

A nyári katonai seregszemlére a nagy sár miatt a császárt gyaloghintón vitték a Makariás-házból a közeli várba. Az épületet 1813-ban gróf Teleki József vásárolta meg, négy évtizeddel később, 1854-ben a református egyház vette meg. Az impozáns polgári házat diáklányok bennlakásává alakították. Államosításáig a Bethlen Kata-bennlakás nevet viselte. Jelenleg a megyei önkormányzat keretében működő gyermekjogvédelmi igazgatóság használja. Állaga leromlott, udvara elhanyagolt, de tulajdonosa a legkegyetlenebb „erőszakot” a ház főúti homlokzatán követte el. Néhány évvel ezelőtt beavatatlan kezek voroneţi-i kékre festették a műemlék épület falait, cserepeit leszedték, és szintén kék színű bádoglemezzel helyettesítették.

Még korai az épület leendő rendeltetéséről nyilatkozni – véli Ötvös József református főesperes. „Hétfőn tartja évi közgyűlését a tíz vásárhelyi református egyházközösség kuratóriuma, s biztos vagyok abban, hogy a Makariás-ház sorsa is szóba kerül. Tény, hogy a döntés nem most születik meg” – fejtette ki lapunknak az esperes.