2011. augusztus 25., 06:122011. augusztus 25., 06:12
Konkrét számok, adatok említése nélkül az RMGC illetékese elmondta, a verespataki bányaterv „világviszonylatban versenyképes” haszonnal kecsegtet Románia számára, és megvalósítása esetén a bruttó össztermék egy százalékával gyarapítaná az államkasszát.
Mint ismeretes, Traian Băsescu államfő fedte fel, hogy a Fehér megyei arany- és ezüstbányászat nyomán Romániát négyszázalékos járadék illeti meg. Dragoş Tănase közölte, az RMGC még nem kapott hivatalos felkérést a román állammal kötött szerződés újratárgyalására, de „nem utasítanák el” a további alkudozásra vonatkozó javaslatot. A vezérigazgató előrebocsátotta: hajlandók tárgyalni Borbély László környezetvédelmi miniszterrel a majdani zagytározó ciánkoncentrációjának csökkentéséről is.
„Nyitottak vagyunk a tárgyalásokra, de már most elmondhatom, hogy a mi technológiánk világviszonylatban a lehető legjobbnak számít. Előzetes információink szerint a miénk annak a svédországi aranybányának a ciántechnológiájánál is jobb és biztonságosabb, ahová Borbély László nemrég ellátogatott” – magyarázta Tănase, aki arról biztosította Románia lakosságát, hogy a verespataki színesfémbánya környezetvédelmi szempontból „a világ legbiztonságosabb ipari létesítménye” lesz.
Ezzel egy időben a projektet támogató szervezetek, egyesületek, önkormányzatok valósággal ontják a „hozsannázó” közleményeket, amelyben üdvözlik Traian Băsescunak a bányanyitás szükségessége mellett érvelő álláspontját. Akárcsak a Kelemen Hunor művelődési miniszter által kibocsátott régészeti mentesítési bizonylat esetében, a Fehér megyei települések polgármesterei, bányászszakszervezetei, nyugdíjasegyesületei, civil és ifjúsági szervezetei, kis- és középvállalkozói ezúttal is megköszönték az államfő fellépését, és a verespataki kitermelés mihamarabbi beindítását szorgalmazták.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Nagyot fordult az idő kereke a Kolozsvár melletti „magyar szigeten”: a sok évtizedes elhanyagoltság, elszigeteltség után ma már Budapest és Bukarest is „a tenyerén hordozza” Györgyfalva közösségét.
Több mint egy évszázaddal a kolozsvári Kakasos templom felszentelése után végre megszólalhatott az új, épített sípos orgona. A hangszer nemcsak az istentiszteletek zenei világát gazdagítja, hanem rendszeres orgonakoncertekre is lehetőséget nyújt majd.
Négyszáz éves fennállását ünnepli a gyimesbükki Bethlen–Rákóczi-vár, ahol 2026 májusában interaktív történeti kiállítás nyílik. Az egykori keleti határőrző erőd múltját modern, élményalapú tárlat idézi meg.
A kerékpárok és elektromos rollerek egyre népszerűbb közlekedési eszközök, azonban használatuk fokozott felelősséggel jár, figyelmeztet a rendőrség.
Fiataloknak épít lakásokat a fejlesztési minisztérium számos erdélyi és partiumi magyarlakta településen.
A nagyváradi Szent László Napok több mint egy évtizeden át a partiumi és az erdélyi magyarság egyik legjelentősebb kulturális rendezvénysorozatává nőtte ki magát. Az idei évben azonban – hosszú idő után először – elmarad a fesztivál.
Támadás érte a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) Kolozs megyei szervezetének kolozsvári székházát az Ilie Bolojan vezette kormány bukását eredményező bizalmatlansági indítvány keddi elfogadása után.
A testi betegségekhez hasonlóan a lelki problémák sem egyik napról a másikra alakulnak ki. Bartha Éva klinikai szakpszichológus tapasztalata szerint a legfontosabb lépés gyakran a legnehezebb: felismerni, hogy segítségre van szükség, és ezt elfogadni.
A román állami gázipari vállalat, a Romgaz megvásárolja a marosvásárhelyi Azomureș kombinátot – írja az economica.net a cég közleménye alapján.
Az RMDSZ javaslatára hivatalosította hét elején a kormány a Hargita megyei Csíkszentgyörgy zászlaját – jelentette be Cseke Attila fejlesztési és közigazgatási miniszter.
Látogatottsági adatok