
Felemás eredmények. A passzív dohányosok fellélegezhettek, viszont a dohányzás önmagában nemigen szorult vissza a tízéves tiltás ideje alatt
Fotó: Veres Nándor
Több mint tíz évvel ezelőtt még egészen más volt belépni egy erdélyi étterembe vagy kocsmába: a dohányzás, a cigarettafüst sokszor a vacsora és a szórakozás elválaszthatatlan velejárója volt. 2016. március 17-én azonban életbe lépett a zárt nyilvános helyiségekben és munkahelyeken való dohányzást tiltó törvény Romániában. Az azóta eltelt évtized mérlege kettős: a füstnek való kitettség drámaian csökkent, a dohányzás egészségügyi következményei viszont ma is ezrek életét követelik. A romániai dohányzásmentes napon adódik a kérdés, mekkora egészségügyi közhasznot hozott a szigorítás.
2026. november 19., 13:582026. november 19., 13:58
Bő tíz éve száműzték a cigarettafüstöt a zárt közösségi helyiségekből Romániából, de vajon egészségesebbek lettek ettől az ország lakói, és hány ember életét menthette meg a dohányzást célba vevő szigorítás? A november 19-én tartott romániai dohányzásmentes nap különös aktualitást ad a kérdésnek.
Minden évben november harmadik csütörtökén tartják Romániában az országos dohányzásmentes napot, amely 2026-ban november 19-re esik. A 2002/1270-es kormányhatározattal bevezetett figyelemfelkeltő nap célja a dohányzás és a passzív dohányzás egészségkárosító hatásainak tudatosítása, a leszokás ösztönzése és az egészséges, füstmentes életmód népszerűsítése. Nem tévesztendő össze a WHO május 31-i dohányzásmentes világnapjával.
A változást nem csupán az érzékszerveink igazolják. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) támogatásával Romániában 2011-ben és 2018-ban elvégzett GATS-felmérések a passzív dohányzásnak való kitettséget is mérték. Míg 2011-ben az étterembe járók 86,6 százaléka számolt be arról, hogy dohányfüstnek volt kitéve, 2018-ban már csak 7,5 százalékuk.
A bárokban és éjszakai szórakozóhelyeken 94,4-ről 27,5 százalékra, a zárt munkahelyeken 34,2-ről 10,1 százalékra csökkent a kitettség. A közintézményekben 20,7 helyett 6,4 százalékot mértek. A számok önmagukért beszélnek: a nemdohányzóknak sokkal kisebb eséllyel kellett mások füstjét belélegezniük. A szórakozóhelyi 27,5 százalék ugyanakkor arra is figyelmeztet, hogy a törvény betartása korántsem volt maradéktalan.
A két felmérés között más változások is történtek, ezért nem állítható, hogy valamennyi javulás kizárólag a 2016-os tilalom következménye. A leglátványosabb csökkenés mégis éppen azokon a helyeken jelentkezett, amelyekre a szigorítás irányult.
A passzív dohányzás nem egyszerű kellemetlenség. A dohányfüst a nemdohányzók szív- és érrendszerét, tüdejét is károsíthatja, növelheti a szívinfarktus, a légzőszervi betegségek és a tüdőrák kockázatát. Egy 2023-ban a JAMA Network Open folyóiratban közölt átfogó tudományos elemzés 144 népességszintű kutatást összegzett. Eszerint
Ez nem jelenti azt, hogy Romániában pontosan ennyivel kevesebben kaptak infarktust a törvény miatt. A nemzetközi eredmények különféle országokból származnak, és a vizsgálatok megfigyeléses jellegűek. Azt azonban alátámasztják, hogy a füstmentesítés egészségügyi előnye jóval több a kellemetlen szag eltűnésénél.
A romániai adatok is szolgálnak kapaszkodóval. Egy 2024-ben publikált európai kutatás összefüggést talált egyes dohányzási korlátozások és a szívinfarktus miatti halálozás csökkenése között. A 2016-os romániai tilalomhoz is kedvező változás társult egy kiegészítő elemzésben, ám a rendelkezésre álló utókövetési idő nagyon rövid volt.
Ráadásul a romániai szívinfarktus-halálozás már 2016 előtt csökkenő pályára állt, részben a kardiológiai ellátás fejlődésével párhuzamosan. A javulást tehát nem lenne megalapozott egyetlen törvénynek tulajdonítani.
Dohányzás újratöltve. A romániai 15–16 évesek 29 százaléka használt elektromos cigarettát a megkérdezést megelőző 30 napban
Fotó: László Ildikó
A másik oldalon megrázó szám áll. A román Országos Közegészségügyi Intézet (INSP) 2026-os elemzése a nemzetközi Global Burden of Disease 2023 adatai alapján
Közülük 4322 szív- és érrendszeri betegséghez, 1009 daganatos megbetegedéshez kapcsolódott; a tüdőrákhoz kötődő becsült halálesetek száma 807 volt.
Ezek nem olyan esetek, amelyeknél a halotti bizonyítványra a „passzív dohányzás” került. Epidemiológiai modellek becslései arról, hogy a dohányfüstnek való kitettség mekkora részt vállalhatott a halálozásból.
Az Európai Bizottság ugyanerre az adatbázisra épülő összevetése szerint Romániában 100 ezer lakosra 34 ilyen haláleset jutott, az uniós átlag kétszerese. Magyarországon 31-et, Németországban 13-at, Svédországban mindössze hatot becsültek. Az országok közötti különbségekben a népesség eltérő korösszetétele is szerepet játszhat.
Mindez nem bizonyítja, hogy a tilalom hatástalan. Éppen ellenkezőleg: azt mutatja, milyen súlyos egészségügyi veszély maradt fenn a nyilvános helyek füstmentesítése után is.
A kérdésre nincs megbízhatóan közölhető, pontos romániai szám. A 6522 becsült haláleset a 2023-ban fennmaradó kárt mutatja, nem a 2016 óta megmentett embereket. Utóbbihoz azt kellene tudnunk, hányan haltak volna meg akkor, ha a törvény sohasem lép hatályba.
A tudományos bizonyítékok alapján valószínű, hogy az intézkedés megbetegedéseket és haláleseteket előzött meg. Az viszont, hogy pontosan hányat, a rendelkezésre álló kutatásokból nem számolható ki megbízhatóan.
Miközben a zárt közösségi helyiségek levegője jelentősen megtisztult, a dohányzási szokások terén korántsem ilyen kedvező a helyzet. A WHO GATS-felméréseiben a dohánytermékeket aktuálisan használó felnőttek aránya 2011-ben 26,8, 2018-ban már 30,7 százalék volt. A két adat módszertani eltérések miatt óvatosan hasonlítható össze.
A frissebb, 2023-as Eurobarometer még kedvezőtlenebb képet mutatott:
Ennél magasabb arányt mindössze három uniós tagállamban mértek. A volt dohányosok aránya Romániában csupán 8 százalék volt, az uniós 20 százalékkal szemben.
A dohányzás nemcsak egészségügyi, hanem gazdasági csapás is. A nemzetközi Tobacco Atlas becslése szerint
Ez a betegségkezelés közvetlen költségeit és a munkaképesség csökkenésével, valamint a korai halálozással kapcsolatos gazdasági veszteségeket egyaránt magában foglalja. Az összeg tehát nem kizárólag az állami egészségügyi kasszát terheli.
A következő kihívás elérni, hogy kevesebben váljanak nikotinfüggővé, különösen a fiatalok körében
Fotó: Borbély Fanni
A füstmentesítés újabb kihívása már nem feltétlenül a hagyományos cigarettafüst. A színes, gyakran gyümölcsízesítésű elektromos cigaretták egyre népszerűbbek a fiatalok körében.
A 2024-es ESPAD-felmérés szerint
A lányok körében különösen magas, 34 százalékos arányt mértek, szemben a fiúk 23 százalékával. A romániai diákok 53 százaléka pedig már legalább egyszer kipróbálta ezeket a termékeket.
Az adatok nem jelentik azt, hogy valamennyi érintett naponta használja vagy nikotinfüggő lenne. Arra azonban figyelmeztetnek, hogy a dohányzásellenes küzdelem súlypontja változik:
A román törvényhozás 2024-ben reagált: a 2024/64-es törvény az iskolai tiltásokat az elektromos cigarettákra, a hevítéses termékekre és a nikotinpárnákra is kiterjesztette, és megtiltotta ezek értékesítését 18 éven aluliaknak.
A tíz év legbiztosabb tanulsága így nem egy látványos életmentési szám. Románia bebizonyította, hogy közpolitikai döntéssel radikálisan csökkenthető a mások füstjének való kitettség. A következő kihívás viszont legalább ilyen nagy: elérni, hogy kevesebben váljanak nikotinfüggővé, különösen a fiatalok körében.

A szenátus hétfőn elfogadta azt a törvénytervezetet, amely szigorúan megtiltja a dohányzást és bármilyen nikotintartalmú termék használatát a 18 éven aluliak számára.
Cikkünk a mesterséges intelligencia ellenőrzött közreműködésével, annak kutatási, adatfeldolgozási, elemző és összegző képességeit felhasználva készült.
Mesterséges intelligencia kutatóintézet nyílt Kolozsváron, a műszaki egyetem (UTCN) égisze alatt.
A kolozsvári nagybani piac árusítóhelyeitől jutott el a nagyáruházláncokig Németi József aranyosszéki zöldségtermesztő, aki közel három évtizede foglalkozik gazdálkodással. Videós riportunkban a szövetkezeti értékesítés előnyeit mutatjuk be.
Már harmadik napja tiltakozik a temesvári Nikolaus Lenau Gimnázium több diákja. Arról az intézményről van szó, amelyben október végén egy diák késsel a kezében fotózkodott.
Továbbra is számíthatnak a magyar kormány támogatására a csángómagyar közösségek: a 37 helyszínen 2200 gyermeket elérő oktatási és hagyományőrző program jövőjéről kormányzati tisztségviselők egyeztettek a Moldvai Csángómagyarok Szövetségének vezetőivel.
A székelyföldi kistelepülések jövőjét teszik bizonytalanná az egymásnak ellentmondó közigazgatási reformelképzelések. Koncz Hunor János, Székelykeresztúr polgármestere a Krónikának elmondta, napirendre kell tűzni a székelyföldi autonómiatörekvéseket.
Pénzügyi kedvezményekkel ösztönözné a román kormány a települések önkéntes összevonását, a következő parlamenti választások után azonban már kötelező átszervezés is következhet. Fülöp László Zsolt, Szováta RMDSZ-es polgármestere beszélt erről lapunknak.
Egyre elégedetlenebb a kolozsvári metró építésének ütemével Emil Boc, a kincses város polgármestere szerint túl sok idő telt el anélkül, hogy látványos előrelépés történt volna.
A tűzoltóság, a kórház és az iskolák fenntartását is veszélyeztetheti a városi rang elvesztése a székelyföldi Szentegyházán, míg a szatmári Sárközön a fejlesztési források csökkenésétől és a magyar közösség érdekképviseletének gyengülésétől tartanak.
Beköszöntött a tél a Székelyföldre, a magasabban fekvő térségekben már havazik. A Kovászna Megyei Rendőr-főkapitányság fokozott óvatosságra inti az autósokat, és arra figyelmeztet, hogy havas, jeges úton kötelező a téli gumiabroncs használata.
A székelyföldi megyéket felszámoló újabb közigazgatási elképzelés borzolja a kedélyeket. Ninel Peia szenátor kilenc megyére osztaná az országot, történelmi személyiségekről elnevezett közigazgatási egységekkel. Ezt keményen bírálja Antal Árpád.
szóljon hozzá!