A Székelyudvarhelyen ülésező testületnek gyakorlatilag két megoldás közül kell választania (úgy tudjuk, a párton belül nem merül fel, hogy az MPP ne vegyen részt a megmérettetésen): önállóan, mintegy tíz erdélyi megyében indul, illetve független jelölteket támogat. Mint ismeretes, a választási törvény értelmében egy pártnak a törvényhozásba való bejutáshoz teljesítenie kell az ötszázalékos parlamenti küszöböt, mindemellett lehetőséget nyújt számára a hat képviselői és három szenátori mandátum megszerzését feltételező alternatív bejutási küszöb is. Független jelöltek abban az esetben szereznek képviselői vagy szenátori tisztséget, ha választókerületükben begyűjtik a leadott szavazatok felét, plusz egy voksot. Szász Jenő MPP-elnök lapunknak elmondta: ha alakulata függetlenek indítása mellett határoz, nem tartja kizártnak, hogy ezen túlmenően az RMDSZ ama jelöltjeit is támogassa a polgári párt, akik elismerésnek örvendenek az MPP szimpatizánsai körében.
„Az egyik lehetőség számunkra az, hogy a Magyar Polgári Párt a teljes pályás indulás jegyében testületileg, Erdély kilenc-tíz megyéjének magyar érdekeltségű választókerületeiben induljon a parlamenti választásokon. A másik megoldás arról szól, hogy előzetes elemzés alapján bizonyos választókerületekben független jelöltekkel vegyünk részt, és ezáltal juttassuk be az MPP képviselte értékrendet a parlamentbe. Utóbbi verzió magában foglalja azt is, hogy ily módon nem kockáztatjuk az RMDSZ bejutását” – nyilatkozta a Krónikának Szász Jenő a pénteki elnökségi ülést megelőzően. Az MPP elnöke elmondta: amennyiben a független jelöltek indítása mellett döntenek, akkor ezekre a személyekre konkrét javaslatokat vár a területi MPP-elnököktől, akik egyébként az elnökség tanácskozása előtt ugyancsak Székelyudvarhelyen üléseznek. Tőkés András országos alelnök egyébként lapunknak megerősítette: a Maros megyei szervezet is a függetlenek indítását támogatja, különösen azokban a választókerületekben, ahol az RMDSZ MPP-szempontból „leginkább kifogásolható” jelöltjei – például Markó Béla és Kelemen Atilla – pályáznak újabb mandátumra. Ezzel kapcsolatban Árus Zsolt alelnök lapunknak úgy vélekedett, a független jelöltek indítása a lehetőségek egyike, szerinte azonban ezeket a személyeket valamiért, és nem valami ellen kell versenybe küldeni. Szász Jenő a Krónikának elmondta: azt javasolja majd, hogy az MPP „ne restelkedjen” támogatni azokat az RMDSZ-jelölteket – például Kerekes Károly Maros megyei képviselőt –, akik rokonszenvesek a polgári párt tagjainak.
Egyébként az MPP-ben megoszlanak a vélemények arról, hogy az elnökség döntését meg kell-e erősítenie egy országos ülésnek (kongresszusnak) is. Árus Zsolt úgy véli: az alapszabály szerint az elnökségnek a választásokon való részvétel mikéntjéről hozott határozatát a kongresszusnak kell jóváhagynia, Orbán Balázs ügyvezető elnök szerint azonban mindez a vezetőtestület hatásköre, a kongresszus mindössze megerősíti a jelölteket. Szász Jenő viszont leszögezte: ha az MPP úgy dönt, hogy önállóan, testületileg vesz részt a választásokon, akkor ez ügyben az országos gyűlés hivatott kimondani a végső szót, ellenben a független jelöltek indítása nem indokolja a kongresszus összehívását. Tőkés László EMNT-elnök minapi megállapítására, miszerint a polgári párt ideiglenes vezetőit belső legitimitási gondok kötik le, amelyeket csak egy tisztújító országos gyűlés összehívásával lehetne orvosolni, az MPP elnöke kérdésünkre úgy reagált: nem tartja időszerűnek a tisztújítást. „Egy három hónapja bejegyzett, a helyhatósági választásokon jó eredményt elért szervezetnek az építkezésre, és nem a személyi kérdésekre kell koncentrálnia. Legfeljebb arról beszélhetünk, hogy az országos elnökség megerősítést kapjon” – szögezte le Szász, aki szerint véleményével Tőkés az EMNT-t kívánta pozicionálni, és a magyar szervezetek között kudarcba fulladt egyeztetésekre talált „mondvacsinált ürügyet”.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Kelemen Hunor szövetségi elnök az RMDSZ 17. kongresszusán elmondott politikai beszédében az elmúlt 35 évet „a közösségi reziliencia történetének” nevezte, és azt hangoztatta: az erdélyi magyarság nem csupán túlélő, hanem újjáépítő közösség.
„Az erdélyi magyarság az élő bizonyíték, hogy egy közösség addig él, amíg vannak, akik hisznek benne. És ha hiszünk benne, a győzelem sem marad el” – jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök az RMDSZ kongresszusán pénteken a Kolozs megyei Zsukiménesben.
A posztkommunista időszakban az RMDSZ folyamatosan jelen volt a román politikában, az átmenet időszakában, a válságos időszakokban vagy az újjáépítés idején a magyar szervezet fontos szerepet játszott a közéletben – jelentette ki Ilie Bolojan.
Újabb harminc nappal meghosszabbította a vészhelyzetet Parajdon a helyi vészhelyzeti bizottság – számolt be a Hargita megyei prefektúra.
Az RMDSZ 35 éven keresztül vállalta, és fontos feladatának tekinti most is, hogy Románia és Magyarország között összekötő kapocs, híd legyen – jelentette ki Kelemen Hunor az RMDSZ 17. kongresszusán pénteken a Kolozs megyei Zsukiménesben.
A kisajátított ingatlanok tulajdonjogának ellenőrzésével megteszik az első lépést az Arad–Nagyvárad gyorsforgalmi út harmadik szakaszának kivitelezéséhez. Az Arad és Kisjenő közötti szakasz több mint 47 kilométer hosszú lesz.
Felerősödő szélre figyelmeztető elsőfokú, avagy sárga riasztásokat adott ki az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) szombatra az ország 23 megyéjére.
Orbán Viktor miniszterelnök már csütörtökön megérkezett Kolozsvárra – pénteken a kincses város közeli Zsukiménesben részt vesz az RMDSZ 17. kongresszusán.
A fejlesztési minisztérium javaslatára csütörtöki ülésén a kormány összesen 168 millió lejt utalt ki 34 megye összesen 74 előadóművészeti intézményének támogatására.
Közleményben jelentette be csütörtök délután az aradi önkormányzat, hogy a megyeszékhelyen megerősítették az afrikai sertéspestis jelenlétét. Az állategészségügyi igazgatóság intézkedéseket foganatosított a sertéspestis terjedésének megfékezése érdekében.
Látogatottsági adatok