
Időszerűvé teszik az országos romastratégiát annak érdekében, hogy sikeresebben tudjanak a cigányok integrációjáért dolgozók európai uniós pénzeket lehívni – jelentette ki csütörtökön a szatmárnémeti látogatása alkalmával Cristian Hetea, az Országos Romaügynökség (ANR) szakértője, aki egyébként az északnyugati fejlesztési régió hat megyei romaintegrációs irodájának a koordinátora.
2013. június 16., 12:342013. június 16., 12:34
A szakértő egyrészt a helyi problémákat érkezett felmérni annak érdekében, hogy ezt is figyelembe vehessék a stratégia kidolgozásában, másrészt pedig egy pályázati lehetőséget ismertetett, melynek segítségével a roma érdekvédelmi szervezetek megerősödhetnek. A prefektúra kezdeményezésére létrejött találkozón a Szatmár megyei romák képviselői legfőképpen lakhatási problémákra panaszkodtak. Mint elmondták, sokan kénytelenek az Unió-stadion tribünje alatt lakni, de a szemben lévő, a német Hans Lindner Alapítvány által körülbelül 15 éve, romák számára épített barakkok is tönkrementek, ezeket újjá kellene építeni. Mircea Govor, a megyei tanács alelnöke kifejtette: nagyon jónak tartja, ha megnyílnak a pénzforrások a romák számára, mivel véleménye szerint 10 millió euróból az egész megyében meg lehetne oldani a roma közösségek infrastruktúrával kapcsolatos problémáit az ivóvíztől a villamos hálózatokig és a gáz bevezetéséig.
Cristian Hetea lapunk kérdésére elmondta: valószínűleg négy fő probléma köré építik majd a stratégiát: prioritást élvez a lakhatás, a munkahelyek, az egészségügyi ellátás és az oktatás. Bemutatta ugyanakkor a norvég, az izlandi és a lichtensteini kormány által finanszírozott támogatási programot, melyből maximálisan 3 millió euró értékben lehetőségük van roma érdekvédelmi szervezeteknek támogatást szerezniük szervezetépítésre. Hetea arról is beszélt, hogy fut egy kísérleti projekt a Kolozsvár melletti Pataréten, ahol egy 5 millió eurós beruházás révén 2 ezer, mélyszegénységben élő roma problémáit próbálják integráltan megoldani. Elmondta: ha sikeresnek bizonyul a kezdeményezés, lehet, hogy máshol is használják majd a pataréti modellt.
Ennek ellenére az Országos Diszkriminációellenes Tanács (CNCD) pár napja azt állapította meg, hogy a romák pataréti költöztetésével diszkriminálták a romákat, ezért megbírságolta a kolozsvári polgármesteri hivatalt. Az áttelepítés miatt a Civil Szervezetek Munkacsoport panaszolta be az önkormányzatot ezelőtt két évvel. A kolozsvári önkormányzat pataréti projektjét az Amare Phrala roma érdekvédelmi szervezet is kifogásolta, mert az önkormányzat nem tájékoztatta körültekintően a költözésről a Coastei utcai romákat, hanem írásban szólított fel mindenkit, hogy nyújtsa be lakásigénylését az önkormányzathoz, majd két nappal később kiköltöztették a romákat a Patarétre anélkül, hogy előzőleg erről értesítették volna őket. A szervezet azt is nehezményezte, hogy a cigányokat a város szélére költöztették ki, ahol el vannak szigetelve az iskoláktól és munkahelyektől.
Soós Sándorral, a „Györgyfalva-modell” ötletgazdájával és fő „kivitelezőjével” beszélgettünk a magyar utcanevekről, a közigazgatási bravúrról, a román–magyar együttélés működőképes receptjéről.
Három medve támadt rá egy férfire kedden a Hunyad megyei Puj községhez tartozó Fégyéren, amikor megpróbálta megmenteni a vadállatok által megtámadott tehenét.
Kijelölték a Románia és Ukrajna között tervezett Nagytarna–Kistarna határátkelőhöz vezető utak csatlakozási pontját. Pataki Csaba, a Szatmár Megyei Tanács elnöke szerint ezzel megtették az első gyakorlati lépést az új határállomás megnyitása felé.
Mennyibe kerül egy egyetemista megélhetése Kolozsváron, és mekkora terhet jelent ez a szülőknek? Két diáklány tapasztalatai mutatják meg, hogyan alakítja a havi kiadásokat a lakhatás, az étkezés, és mennyit segít az ösztöndíj a költségek fedezésében.
Harminc napos előzetes letartóztatásba helyezte a Bihar Megyei Törvényszék a halmi határrendészet és vámhivatal parancsnokát, valamint további hat határrendőrt és vámost.
Hetvenegy ország több mint ezer művésze jelentkezett az idei Székelyföldi Grafikai Biennáléra.
A legkisebb jogsérelmet sem szabad elfogadni vagy átsiklani felette, mert a rossz banalitása veszélybe sodorhatja a közösség szabadságát – jelentette ki Kelemen Hunor RMDSZ-elnök Aradon, az október 6-i megemlékezésen.
Nem kell mindig véráldozatot hozni, de a szabadságért mindig, minden korban meg kell harcolni – fejtette ki október 6. üzenetét Kelemen Hunor kedd délután Aradon, az 1848–1849-es magyar forradalom és szabadságharc megtorlásának 177. évfordulóján.
Rákóczy Parchetich Hugó, Aradon raboskodó nemzetőr őrnagy és országgyűlési képviselő készítette a rajzokat a fogolytársairól.
A magyar–román határ mentén fekvő Gyulán mond beszédet Magyar Péter miniszterelnök a nemzeti gyásznapon. Eközben Kelemen Hunor RMDSZ-elnök a határ túloldalán, Aradon emlékezik a ’48-as vértanúkra október 6-án.
szóljon hozzá!