A Híd utcai kaputorony most feltárt alapjai és egykori képe
Fotó: Facebook / Imre András
Eddig ismeretlen részletek derültek ki a középkori Kolozsvár északi bejáratáról a Híd utcában lezajlott újabb ásatások alkalmával. A kincses város egykori kaputornyának újabb részeit feltáró régészek olyan védőfalra bukkantak, amelyről nem volt tudomásuk.
2019. október 21., 17:012019. október 21., 17:01
2019. október 21., 17:422019. október 21., 17:42
Nem véletlenül nevezhették kincses Kolozsvárnak, szigorúan őrizték Erdély fővárosát a középkorban – derült ki a napokban lezajlott újabb Híd (utóbb Wesselényi, románul Regele Ferdinand) utcai ásatások során.
a város bejáratát külön védőfal is övezte – számolt be a Krónikának a Híd utca Central áruház felőli oldalán lezajlott régészeti feltárás nagy meglepetéséről Sorin Cociș régész, a Régészeti és Művészettörténeti Intézet munkatársa. A szakember elmondta,
Értékes leletre bukkantak a régészek a kolozsvári Híd (utóbb Wesselényi, románul Regele Ferdinand) utca felújítását megelőző feltárások során: megtalálták a középkori város északi kaputornyát.
Csupán most, a felfedezés után találtak egy erre vonatkozó leírást egy eddig publikálatlan, 1750-ből származó osztrák dokumentumban.
A kaputorony Veress Ferenc 1870-es években készült felvételén
Fotó: Facebook / Imre András
Sorin Cociș lapunknak elmondta: a régészeti feltárás második szakaszában a középkori kaputorony újabb részeit találták meg, illetve a 2,30 méter széles várfal egy részét. De egy másik falra is bukkantak, melyről eddig nem volt tudomásuk: a kör alakú védőfal a 10x10 méteres kaputornyot zárta körbe. A régész szerint
A szakma sejtése szerint a középkori bejáratot a 15-16. században erősíthették meg ily módon a török támadások miatt. Rámutatott, a tornyok abban az időben sérülékenyek voltak, ezek voltak a várak gyenge pontjai, így ott lehetett várni leginkább a támadást. A kör alakú védőfalon belül egyébként a szintén kőből épült őrház alapjait is megtalálták, szintén kőből.
hangsúlyozta a régész, aki szerint az új felfedezés „kicsit megváltoztatja a történelmet”. Sorin Cociș elmondta, az újabb ásatások hat napig zajlottak, 3,50 méteres mélységig ástak le, ami elegendő volt arra, hogy levonják következtetéseiket.
A régészek munka közben
Fotó: Pap Melinda
A régész szerint most először az önkormányzattól is megkaptak minden segítséget a munkához, mivel az uniós pénzből finanszírozott útfelújítással sietni kell, ezért külön munkásokat bocsátottak a rendelkezésükre. A feltárás majd a járda felújítása idején is folytatódik, ugyanis ott húzódik a középkori várfal további része.
A most feltárt részeket textillel takarták le, majd homokkal és kaviccsal konzerválták. Sorin Cociș szerint több ötlet is létezik arra, hogy az új felfedezést hogyan lehetne megmutatni a nyilvánosságnak. Egyik megoldás az lenne, hogy egy színnel – ami nem lehet fehér vagy sárga, mivel ezeket a közlekedésbiztonságban használják – megjelöljék a középkori kaputorony helyét az aszfalton.
Kolozsvár középkori városkapujának, a Híd utcai kaputoronynak újabb részeire bukkantak hétfőn reggel a munkások. Lupescu Radu történész a Krónikának elmondta: reményeik szerint a torony újabb három oldalát tárhatják fel, így végre kiderülhet, hogyan is nézett ki valójában.
Emellett külön pannón megmutatni, hogyan is nézett ki a valóságban Veress Ferenc 1870-es évekből származó fényképfelvételein, az ismert kolozsvári fényképész ugyanis kívülről és belülről egyaránt megörökítette. Sorin Cociș beszámolója szerint
Hat nap alatt ásták ki az újabb alapokat
Fotó: Pap Melinda
Mint arról beszámoltunk, Kolozsvár középkori bejáratát, a négy kaputorony egyikét egy hónappal ezelőtt fedezték fel a régészek a kincses város egyik legforgalmasabb útjának, a Híd utcának a felújítása során. Ez az első, felszínre került középkori kapuja a városnak a négy közül. Az Óvár tornyos kőkapuját 1404-ben építették és 1873-ban, a város fejlődésével és terjeszkedésével bontották le.
Nemhogy szorgalmazná, egyenesen akadályozza a kolozsvári polgármesteri hivatal a középkori városmag régészeti feltárását, az épített örökség hasznosítását – véli Guttmann Szabolcs, Nagyszeben volt főépítésze. Jó példa erre a napokban megtalált Híd utcai középkori városkapu, ahol a rég&a korábban írtuk
Amit lehetett Szebenben, nem lehet Kolozsváron: akadályozza a városvezetés a Híd utcai városkapu feltárását
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A korábbi RMDSZ‑vezető a fűnyíró kését próbálta megélezni, amikor a gép rázuhant.
Széll Lőrinc eddigi alprefektus személyében magyar prefektust neveztek ki Hunyad megyében.
Milyen lehetőségek nyílhatnak a majdnem egy évvel ezelőtti parajdi bányakatasztrófa után a térség turizmusának tovább éltetésére? Parajd jócskán megcsappant idegenforgalmának potenciális lehetőségeiről dr. Horváth Alpár egyetemi oktatót kérdeztük.
Tragikus hirtelenséggel meghalt Takács Csaba, az RMDSZ egykori ügyvezető elnöke. A gyászhírt Kelemen Hunor szövetségi elnök tette közzé közösségi oldalán.
Csütörtöki ülésén fogadták el Arad megye költségvetését. Kidolgozásánál figyelembe vették a RMDSZ-es vezetésű önkormányzatok, a jelentős számban magyarok által lakta települések, a magyar történelmi egyházak és a magyar civil szervezetek igényeit is.
Súlyos szabálytalanságok sorát tárták fel a rendőrök Máramaros megyében, amikor egy traktort ellenőriztek Jód településen: a járművezető jogosítvány nélkül, ittasan vezette a járművet, miközben igazolatlan eredetű faanyagot szállított.
Különleges utazásra hívják az erdélyi tájak és a vasút szerelmeseit Szeben megyében május elsején és másodikán: gőzmozdony vontatta szerelvényen utazhatnak a kisvasúton, amelyet románul „mokanicaként” emlegetnek.
Kétnapossá bővült, gyerekek és felnőttek számára egyaránt izgalmas programokat kínál a Riszegtetői Ifjúsági Majális, amelyet május 1–2. között rendeznek Körösfőn. A több mint három évtizedes múltra visszatekintő rendezvényről a szervezőkkel beszéltünk.
Vasárnap avatják fel Petőfi Sándor egészalakos bronzszobrát Sepsiszentgyörgyön. Gergely Zoltán szobrászművész alkotása a székelyföldi város legújabb, a költőről elnevezett parkjában kap helyet.
Immár több mint 50 ezer utast regisztrált idén áprilisban a Brassó–Vidombák Nemzetközi Repülőtér, ami a létesítmény történetének eddigi legforgalmasabb hónapját jelenti.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!