
Marosvásárhelyen két közösség él egymás mellett úgy, hogy csak akkor érintkezik, amikor elkerülhetetlen: munkahelyen és hivatalokban. Erről értekeztek a Vásárhelyi Forgatag Borudvarában szervezett kerekasztal-beszélgetésen románok és magyarok.
2015. augusztus 30., 19:512015. augusztus 30., 19:51
Elhangzott: a többségi nemzet soha nem vonult utcára azért, hogy jogokat követeljen a kisebbség számára. Azért viszont igen, hogy a kisebbséggel szemben megvédje saját jogait.
Kós Anna, a Marosvásárhelyi Művészeti Egyetem dékánja arról beszélt, hogy amióta hatalmi harcok léteznek az emberiség történetében, azok akik hatalmon vannak, megpróbálják saját arculatukra formálni a többieket. Biológiai szempontból pedig egy olyan ősi ösztön él az emberben, ami a mástól való tartózkodás, idegenkedés ösztöne. Az viszont tudatosan ellenőrizhető és kordában tartható, mutatott rá.
Működő mindennapok, feszült ünnepek
A szinkrontolmács segítségével lezajlott beszélgetésre Skype-on bejelentkezett Lucian Mândruţă televíziós újságíró is, az asztalnál pedig Kós Anna, Novák Zoltán történész, a Román Akadémia marosvásárhelyi kihelyezett részlegének munkatársa, Labancz Dávid, a művészeti egyetem hallgatója, Lucian Săcălean, a Petru Maior Egyetem tanára, Aurel Lazăr egyetemi hallgató és a beszélgetést moderáló Lázok Klára történész, a Teleki–Bolyai Könyvtár vezetője ült egymás mellett.
Arra próbáltak választ találni, hogy mióta létezik ez a szinte lebonthatatlannak tűnő fal románok és magyarok között? Miért van az, hogy a pragmatikus dolgok működnek, az elviekkel viszont nem szabad foglalkozni, mert szinte azonnal jelentkeznek a nézeteltérések, és egymásnak feszül a két közösség?
Klaus Johannis államfő kijelentésére, miszerint ő német származású román, Kós Anna így reagált: ő „magyar származású magyar nemzetiségű magyar\", és tud románul. A román származású román nemzetiségű románok viszont nem tudnak magyarul, mutatott rá.
Az anyanyelven való tanulás alapvető joga mindenkinek, erről beszélni sem kellene, ám amikor ez az igény megfogalmazódik a magyarság részéről, a románok provokációként élik meg – mondta Lucian Săcălean, aki szerint a két közösség arra van ítélve, hogy együtt éljen. Nap mint nap ugyanazokról a hírekről olvasnak, ugyanolyan az életszínvonaluk, egyformán tekintgetnek Nyugat felé, vágyakozva a jobb élet után, mégis létezik a kerítés közöttük, hangzott el.
A „túlélő\" város
A Vásárhelyi Forgatag keretében Marosvásárhely, a város, amely túlél címmel a település jövőjéről szerveztek gazdasági kerekasztal-beszélgetést, melyen Jakab István vállalkozó, a Clinilab igazgatója, Albert Attila, a Bioeel gyógyszergyár igazgatója, Dan Maşca vállalkozó, Radu Bălaş újságíró, vállalkozó volt a meghívott. A beszélgetést Cora Muntean újságíró moderálta.
Vitaindítóként elhangzott: Kolozsváron egyre több a befektető, Nagyszebenben egyre több a turista, Marosvásárhely pedig éppen csak túlél, elkerülik a befektetők, gyenge az idegenforgalma. Maros megye székhelye a régióban nagyon alulmarad gazdasági és társadalmi szempontból is, évek óta a középszerűség útján jár, aminek több oka is van – derült ki a beszélgetésből, amelyen a román–magyar kapcsolatokról is szó esett.
Albert Attila a kisebbségek, azon belül a magyarság fogyására hívta fel a figyelmet. Elmondta, amikor iskolába járt, német iskolatársai is voltak, de ma már nincsenek németek Marosvásárhelyen. Az 1989-es forradalom előtt a vásárhelyi lakosság 55 százaléka magyar volt, most ez 45 százalékra csökkent. „Meg szoktak nyugtatni, hogy a románok közül is sokan elvándorolnak\" – fogalmazott.
Azért, hogy nincsenek beruházások, a helyieket okolta, és egy példát is felhozott arra, hogy kezdeményezni bárhol lehetséges. Például Svájcban sízés közben egy pohár bort akart inni a hegy tetején, és megkapta a borát. Egyfajta bor volt csupán, az igaz, de volt, mert valakinek érdeke volt, hogy kiszolgálja a turistákat, mutatott rá.
Hiányos gazdasági stratégia
Radu Bălaş szerint a magyarok nem voltak itt leigázva, kifosztva, sokkal inkább gazdasági okokból távoztak, a legtöbben Magyarországra. A vállalkozó a városvezetés hiányos gazdasági stratégiájáról beszélt, illetve a közpénzekről, amelyeket nem célszerűen használnak. Rámutatott, hogy a sok úgynevezett ingyen koncertet is az adófizetők pénzéből szervezik. „Magyarok és románok egyformán lelkesednek, amikor ingyenkoncerten vehetnek részt. Ha tíz lejt kérne a szervező, azt már nehezményeznék\" – mutatott rá.
Elhangzott, a statisztikai adatok szerint Maros megye a harmadik helyen áll Romániában, ami a turisták számát illeti, de ez Segesvárnak és Szovátának köszönhető. „Marosvásárhelyen húsz éve csak szobrokat állítanak, mert csak ennyi eszük van a magyaroknak és a románoknak is. A románok körében már nagy a krízis, ha egy újabb magyar kezdeményezésre egy új román szoborral kell előhozakodniuk\" – mondta Dan Maşca, aki szerint ezek az emlékművek nem érdeklik sem a német, sem a japán turistákat, csak a helyieknek fontosak.
A 17. Kolozsvári Magyar Napok első programpontjaként nyitották meg szombaton a nagyközönség előtt az Orosz család emlékszobáját a Farkas utcai Bethlen–Nemes-házban működő Kolozsvári Magyar Szalonban.
Hétfőtől újraindul Gyulafehérváron a június 17-én leállított közösségi közlekedés, miután a városi önkormányzat és a magánszolgáltató megállapodásra jutott.
Oláhszentgyörgy nagy múltú fürdőváros, egykori szállodái azonban vagy bezártak, vagy csak részben működnek. A helyi önkormányzat közberuházásokban látja az újjáéledés lehetőségét: korszerű gyógykezelő központot és wellnesskomplexumot hoznának létre.
Három ember életét követelő súlyos közúti baleset történt péntek délután Szászkézd közelében, az E60-as országúton, Maros megyében.
A geopolitikától és nemzetpolitikától a gasztronómián, kultúrán és egészséges életmódon át egészen a mesterséges intelligenciáig: számos témával várja az érdeklődőket Magyarország Kolozsvári Főkonzulátusa a Kolozsvári Magyar Napokon.
Illegális autóbontót számoltak fel a Brassó Megyei Rendőr-főkapitányság munkatársai Barcarozsnyón. A szétbontott autókból származó hatalmas mennyiségű veszélyes és nem veszélyes hulladékot hatósági zár alá vették.
Szeptembertől bezár és véglegesen megszűnik a kolozsvári Főtéren működő, közel 100 férőhelyes parkoló.
Megszólalt az 50 éves férfi, aki halálos balesetet okozott Brassó belvárosában.
Pénteken reggel használatba adták a nagyváradi körgyűrű legújabb felüljáróját – tudatta a beruházásért felelős Bihar megyei önkormányzat.
Évszázados hagyományból születnek új művek, amelyek a templomba nem járókat is megszólítják. Reneszánszát éli a magyar egyházzene? Mi dönti el, hogy a kortárs alkotások közül melyek válnak idővel maguk is hagyománnyá?
szóljon hozzá!