2007. május 18., 00:002007. május 18., 00:00
Honnan ered az ötlet, hogy összegyűjtse a világ minden táján élő háromszékieket?
Egy maksai kirándulást követően született meg, a helyi Pince-tetőről ugyanis belátni szinte az egész Háromszéket. Elgondolkodtam, hogy együtt újra birtokba kellene vennünk a szülőföldünket. Hiszen annyi minden történt az elmúlt negyven év alatt, sokan elhagyták Erdélyt, akikkel tartjuk ugyan a kapcsolatot, ám nem lépünk túl a személyes kötelékek bűvös határán. Holott ezzel a kicsi világgal, Háromszékkel, a közös szülőföld jövőjével foglalkozni nemcsak az itthon maradtak dolga, hanem mindannyiunk felelőssége. Ezért van szükség a Háromszéki Magyarok Világtalálkozója megrendezésére, annak megfogalmazására, hogy szükségünk van egymásra. Ötletemmel „megfertőztem” Imreh Istvánt, a Kovászna Megyei Kulturális Központ igazgatóját, az elgondolást aztán vele együtt képzőművészek, vállalkozók, nyomdászok és rengeteg fiatal felkarolta.
A kommunizmus éveiben, de azt követően is sok háromszéki elhagyta szülőföldjét. Hogyan kutatják fel őket?
Honlapot hoztunk létre erre a célra, továbbá minden polgármester kérdőíveket töltet ki a településén, hogy kit szeretnének értesíteni, meghívni a lakosok. Ezáltal adatbázis készül arról, hol élnek a nagyvilágban a háromszékiek. Olyanok is bejelentkeztek, akikre senki nem gondolt: például egy ausztráliai farmer is jelezte részvételi szándékát. Viszont nem kis számban vannak olyanok is, akik jelzik, hogy érdekli őket a rendezvény, de nem adják meg elérhetőségüket. Sokan nem jókedvükben hagyták el szülőföldjüket, és valószínűleg még bizalmatlanok.
Milyen rendezvényekkel készülnek a találkozóra?
Külön-külön találkozót szervezünk az orvosoknak, képzőművészeknek, mérnököknek. Emellett valamennyi település kisebb helyi találkozók keretében fogadja elszármazottjait, majd minden résztvevő összegyűl a Pince-tetőn, ahol emlékhelyet avatunk, a rendezvény csúcspontja pedig az Egy a nép, egy a magyar című magyar történelmi rockoperákból összeállított előadás lesz. A maksai valójában több lesz emlékhelynél, mivel nemcsak a múltunkról, hanem a jövőnkről is szól. A Pince-tetőn ugyanis található egy kő, amelyről sokáig azt hittem, hogy valamikor geodéziai célokat szolgált. Kónya Ádám helytörténész azonban kiderítette, hogy ősi halomsír, amelyből valamikor három volt a tetőn, ám a kommunista diktatúra éveiben talajfeljavítási munkálatok ürügyével feldúlták. Az emlékhelyet Zakariás Attila építész és Damokos Csaba képzőművész álmodta meg, és a tervek szerint a virágszerű halom csúcsain levő kövekre vésik a háromszéki települések, valamint az ott született híres elődök nevét. Arra számítok, hogy ez a háromszékiek egyfajta szent helye lesz, ahol élő történelemórát lehet majd tartani.
Mekkora a rendezvény költségvetése? Miben látja a találkozó konkrét hasznát?
A megyei költségvetés nyújtotta finanszírozás mellett helyi önkormányzatok, vállalkozók támogatására is számítunk, továbbá a költségek fedezéséhez magyarországi testvérmegyéink, Heves és Veszprém is hozzájárul. Az emlékhelyet például székely kalákában építjük, amelyre vállalkozók munkaerőt, erőgépeket ajánlottak fel. Fontosnak tartom, hogy kialakuljon a háromszékiek úgynevezett világhálója, és tudatos lobbi kezdődjék el a vidékért. Meggyőződésem, hogy nagyon sokat lehet tenni a megyéért Kanadából vagy a Fidzsi-szigetekről. Nem dollármilliókra gondolok, hiszen elég, ha új hazájában valaki népszerűsíti a szülőföldjét, amelynek köszönhetően évente öt turista felkeresi a vidéket. Célunk a háromszéki öntudat megerősítése, az elszármazottak és az itthon élők közötti kapcsolat kialakítása, amely szellemi és anyagi tőkekoncentrációja révén lendületet adhat a megye fejlődésének. Tudatosítani szeretném, hogy mi nemcsak negyven éven keresztül szenvedő, Bukarest által eltiport, betelepítésektől gyengített, hanem értékes, alkotó, a világra nyitott emberek vagyunk.
A romániai lakosság a tavaly novemberi választások óta különösen érzékeny arra, hogyan formálódik a közbeszéd, és miként születnek a narratívák.
Súlyos közúti baleset történt Brassó és Barcaföldvár között a DN 13-as főúton: egy 65 éves férfi életét vesztette, egy személy súlyosan megsérült.
Lemondott az RMDSZ Brassó megyei szervezetének elnöki tisztségéről Kirsch Gábor Ferenc, döntését a szervezet tisztújításához kapcsolódó, az elnöki posztra jelentkezett Toró Tamás körül kialakult botránnyal indokolta.
Magyar kulturális napokat tartanak a Szilágy megyei Zsibón, Wesselényi Miklós szülővárosában. A rendezvény nem csupán szórakozást kínál, hanem közösségépítő, kulturális élményt nyújt egy olyan szórványtelepülésen, ahol ritkák a magyar nyelvű programok.
A rendezvény nemcsak a gasztronómiáról vagy a szükségletek kielégítéséről szólt, hanem a hagyomány folytatásáról, az őszi befőzés szokásának tovább éltetéséről.
Állagmegőrzési munkálatokat végeznek a gyulafehérvári Szent Mihály-székesegyház északi tornyán és felső tetőszerkezetén, a munkálatokat a román Nemzeti Örökségvédelmi Intézet és a Főegyházmegye finanszírozza.
Több mint ezer marosvásárhelyi lakos írta alá azt a petíciót, amelyben arra kérik a hatóságokat, hogy az Azomureș számára kiadandó új integrált környezetvédelmi engedélybe szigorú feltételeket foglaljanak bele – tájékoztattak szerdán a kezdeményezők.
152 év után először szerelték le kedden a vajdahunyadi vár Buzogány-tornyán álló, Hunyadi János ábrázoló szobrot – jelentette be a dél-erdélyi város önkormányzata.
Méhész és apiterapeuta házaspárhoz látogattunk el az aranyosszéki Kövenden. Gazdaszemmel című videós riportsorozatunk újabb részében annak jártunk utána, hogyan gyógyítanak a méhek és a méhészeti termékek.
A Srí Lankáról érkezett vendégmunkások is anyanyelvükön hallgathatnak misét a temesvári római katolikus székesegyházban – erről beszélt Pál József Csaba temesvári püspök a templomba látogató Nicușor Dan államfőnek.