Fölösleges volt vitázni: sokan kérték a hittanórát

A szaktárca adatai szerint így a 2,365 millió romániai diák közül 2,123 millióan vesznek részt a vallásórákon a februárban kezdődött második félévben, míg az előkészítő osztályba iratkozott 137 ezer gyerek közül 128 ezer – 93,45 százalék – esetében igényelték a szülők a hittanoktatást.

Hargita megyében – ahol a legnagyobb a magyar lakosság aránya – a pénteki határidőig a szülők 95 százaléka igényelte, hogy gyermeke vallásórára járhasson. Bogos Mária, a megyei tanfelügyelőség római katolikus és protestáns vallásoktatásért felelős tanfelügyelője elmondta: kielégítőnek tartják ezt az arányt, és már csütörtökön jelentették az oktatási minisztériumnak, hogy egyetlen hitoktatói katedrát sem kell megszüntetni Hargita megyében, mindegyik vallást oktató pedagógus folytathatja munkáját.

Bogos Mária ugyanakkor úgy vélte: ha egy szülő utólag, a határidő lejártát követően szeretné igényelni gyermeke számára a hittanórát, minden bizonnyal nem lesz akadálya, hogy kérésének eleget tegyenek.

Ezt Sorin Cîmpeanu is megerősítette: a tárcavezető hétvégén úgy nyilatkozott, hogy csak azért kellett rögzíteniük a március 6-ai határidőt, mert a Hivatalos Közlönyben 45 napja jelent meg az alkotmánybíróság vonatkozó döntése, és a szaktárcának a hatályos törvények alapján legfeljebb ennyi idő állt rendelkezésére, hogy az ítéletet gyakorlatba ültesse.

A miniszter tájékoztatása szerint ugyanakkor ebben az időszakban döntenek a 2015–2016-os tanévre vonatkozóan az opcionális tantárgyakról, ami alapján az iskolák meghirdethetik a következő tanévre a szabad pedagógusi állásokat, ezért is volt szükség a pénteki határidőre. Az oktatási miniszter azt is elmondta: a vallásórát igénylő szülők rendkívül magas aránya azt mutatja, hogy a hitoktatás fontossága körüli vita „nem jelent valós problémát”.

„Néhány héttel ezelőtt még aggasztó volt a helyzet, attól tartottunk, hogy az országban tevékenykedő 6200 vallástanár – akik közül 4200-an tavaly szeptember óta tanítanak – közül többen elveszíthetik állásukat, de most már nem áll fenn ez a veszély” – fogalmazott sajtótájékoztatóján Cîmpeanu.

Hozzátette: a vallásórát igénylők aránya a következő hetekben még tovább emelkedhet, hiszen az előkészítő osztályokba való beiratkozás első szakasza március 13-áig, tart ezzel párhuzamosan pedig a szülőknek azt is jelezniük kell, hogy gyermekük számára kérik-e a hitoktatást.

Az alkotmánybíróság tavaly novemberben döntött úgy, hogy sérti a lelkiismereti szabadságot az iskolák azon gyakorlata, miszerint a hittant a kötelező tanrend részeként kezelik. Eddig azoknak a szülőknek kellett kérvényt írniuk, akik nem akarták gyerekeiket vallásórára járatni, a 2014/2015 tanév második félévétől azonban megfordult a helyzet: a tanulók mától kezdődően csak akkor részesülnek vallásoktatásban, ha azt írásban kérvényezte a szülő.

Az alkotmányossági óvást egy szülő nyújtotta be az oktatási törvény ellen. A taláros testület igazat adott a panaszosnak, és érvénytelenítette az oktatási törvény azon cikkelyét, amely szerint a tanulónak „lehetősége van felmentést kapni a hitoktatás alól, ha azt gyámja írásban kérvényezi, és ebben az esetben tanulmányi átlagában ez a tantárgy nem szerepel”.

Az alkotmánybíróság indoklásában megállapította: maga a törvénycikkely is arra utal, hogy a hittan valójában választható tantárgy, viszont az már sérti a lelkiismereti szabadságot, hogy a gyerekek automatikusan vallásos nevelést kapnak az állami iskolákban akkor is, ha azt a szülők nem kérték. Az alaptörvény 29. szakasza szerint senki sem kényszeríthető arra, hogy valamely meggyőződésével ellentétes valláshoz csatlakozzék.

Romániában a lakosság 86 százaléka tagja az ortodox egyháznak. Az országban több mint 18 ezer templom van, míg az általános iskolák száma nem éri el az ötezret, a kórházaké pedig négyszázat.