Földrengést mímeltek

A gyakorlat során semmilyen rendellenesség nem történt, leszámítva azt, hogy a Fogarassy Mihály Általános Iskola 7b. osztályában félbeszakadt a románóra. A gyerekek viszont ezt különösebben nem fájlalták, egy kis nevetés kíséretében, de egyébként szó nélkül bújtak az asztalok alá, egyedül a tanárnő állt a nyitott ajtó keretébe. Ezzel egyidejűleg az áramszolgáltatás is szünetelt, majd rövid idő elteltével Gáll Árpád igazgató utasítására kettős sorban, táskájukat a fejük fölött tartva az iskola összes tanulója tanáraik kíséretében kivonult a sportpályára. Mindez négy perc alatt sikerült, ami komoly teljesítménynek számít, hiszen ennyi idő alatt 630 diák és 45 pedagógus, illetve a kisegítő személyzet is elhagyta a kétemeletes épületet. „Nem szabad pánikba esni, hanem a tanár utasításaira kell figyelni – fejtette ki a hetedikes Pázmán Zsombor. – A tanárok azért állnak az ajtóban földrengés alkalmával, mert ők tartják a kapcsolatot azokkal a személyekkel, akik ellenőrzik, biztonságosan ki lehet-e jutni az épületből.” Nem véletlen, hogy az ellenőrzésre kiküldött polgárvédelmi felügyelők nagyon jó minősítéssel jutalmazták a teljesítményt. A példás rendben zajló, pontosan végrehajtott gyakorlatra Gáll Árpád igazgató adott magyarázatot: osztályfőnöki órák témáját képezi a gyerekek felkészítése rendkívüli helyzetekre, ennek oktatását már első osztálytól elkezdik a tanítónők. Ebben az időpontban a város többi iskolájában is hasonló módon zajlott a tevékenység. A Gépgyártó Iskolaközpontban a Dancuras Hegyimentő Egyesület szakembereinek a közreműködésével kötéltechnikával végrehajtott mentési akciót is láthattak a jelenlévők.

A jégpálya melletti minifutballpályán menekülttábort rendeztek be a polgári védelem szakemberei, amelyet Adrian Bârnoagă, a megyei sürgősségi felügyelőség küldötte ismertetett a jelenlévőkkel. Az európai uniós szabványok szerint felállított sátortáborban előbb egy regisztrációs központban kell jelentkezniük a menekülteknek, ahol nyilvántartásba vesznek minden személyt, utána egy másik sátorban letétbe helyezhetik értéktárgyaikat azok megőrzése végett. A betegek és sebesültek ellátását az egészségügyi, illetve a vöröskeresztes sátorban szakemberek végzik, a súlyosabb eseteket pedig elkülönítőbe helyezik. Szálláshely gyanánt több sátrat is felállítottak, köztük egy több férőhelyes, férfiaknak fenntartottat is. Itt azok a civil személyek kapnak helyet, akik munkájukkal segítik a táborban zajló élet szervezőit. Emellett konyhát, zuhanyzósátrat, illemhelyet, ebédlőt és élelmiszerüzletet is létesítettek a tábor területén, sőt egy külön sátorban lelkisegély-szolgálatot is biztosítanak lelkipásztorok segítségével. „Bármilyen természeti katasztrófa esetén rendszerint több a lelkileg sérült személy, mint a fizikai sebesült” – indokolta a szolgálat lényegét Bârnoagă.

„Hármas célt követtünk a gyakorlat során: ellenőriztük a rendkívüli helyzetekre előzetesen elkészített dokumentációt; felkészítőt tartottunk egy tényleges helyzet esetére annak a szakemberekből és önkéntesekből álló személyzetnek, akik vállalták, hogy ilyen esetek alkalmával szolgálatot teljesítenek; ugyanakkor ellenőriztük a személyzet felkészültségét is” – fejtette ki lapunk kérdésére Gheorghe Pop ezredes, a Hargita Megyei Olt Sürgősségi Esetek Felügyelőségének vezetője. Pop hozzáfűzte azt is, hogy legutóbb, 2005-ben a Székelyudvarhely környéki árvízkárok idején élőben is kipróbálhatták, mennyire hatékonyan tudnak működtetni egy hasonló menekülttábort.