Látványos képen a tordai sóbánya belseje. Erdély egyetlen látogatható sóbányáját most uniós forrásokból fejlesztik
Fotó: Tordai sóbánya/Facebook
Halad a fejlesztés Erdély egyetlen működő sóbányájában: egyeztetést tartott a kivitelezővel, a tervezővel és a felügyelővel Torda polgármestere a József-tárna felújításáról. A 25 milliós eurós uniós, forrásból finanszírozott beruházás tavaly óta fokozottan fontossá vált Erdély turizmusa szempontjából, miután a parajdi katasztrófa a tordai létesítmény felé terelte a látogatókat.
2026. szeptember 23., 17:102026. szeptember 23., 17:10
2026. szeptember 23., 17:152026. szeptember 23., 17:15
Haladnak a tordai sóbánya József-tárnájának fejlesztésével. Cristian Matei, Torda polgármestere közölte: a sóbánya József-tárnájának korszerűsítésében érintett valamennyi csapat képviselői – a kivitelező, a tervező, a felügyelő, valamint a tordai sóbánya és az önkormányzat munkatársai – közösen tekintették át a beruházás állását, a következő lépéseket és azokat a pontokat, amelyeknél gyors döntésekre van szükség – számolt be a román sajtó.
Külföldi turisták is szívesen keresik fel a tprdai sóbányát
Fotó: Tordai sóbánya/Facebook
A polgármester elmondása szerint a látható munkálatok megkezdése előtt alapos tervezésre, műszaki megoldásokra és a résztvevő csapatok közötti szoros koordinációra van szükség.
„A tordai sóbánya városunk egyik jelképe. Az itt megvalósuló beruházások arról szólnak, hogy ezt az örökséget érvényre juttassuk, és tovább vigyük" – tette hozzá a polgármester.
Sóbánya: mi valósul meg pontosan?
Matei júliusban jelentette be, hogy elindult a sóbánya 25 millió eurós, uniós forrásból finanszírozott bővítési projektje. A fejlesztés célja a József-tárna – amelyet kúpos formája és rendkívüli akusztikája miatt gyakran „visszhangteremként” is emlegetnek – megnyitása a nagyközönség előtt: a hatalmas üregben a hangok akár 16 másodpercig is visszaverődnek, ami különleges élményt nyújt majd a látogatóknak.
A tervek szerint mintegy 10 ezer négyzetméternyi, eddig nem járható terület nyílik meg:
A tordai sóbánya, amelynek mélyén csónakázótó is található, fontos turisztikai célpont a régióban
Fotó: Tordai sóbánya/Facebook
Matei szerint ez
Hangsúlyozta: nem csupán infrastruktúrát építenek, hanem egy már meglévő kincsre, a sóbányára alapozva teremtik meg Torda jövőbeli turisztikai és gyógyfürdő-jelképét.
Torda önkormányzata tavaly írt alá finanszírozási szerződést írt alá az Észak-nyugati Regionális Fejlesztési Ügynökséggel, a projekt hivatalos befejezési határideje 2029 vége.
Fotó: Tordai sóbánya/Facebook
Egyre több a sóbánya látogatója
Fontos hangsúlyozni: a tordai sóbánya egésze – köztük a Terézia-akna, a Rudolf-akna, az óriáskerék, a csónakázótó és a többi ismert attrakció – jelenleg is nyitva van és zavartalanul üzemel. Egyedül a József-tárna az a rész, amely a fejlesztés befejezéséig nem járható be belülről; kívülről, kijelölt pontokról azonban most is megtekinthető.
Fotó: Tordai sóbánya/Facebook
A látogatottság folyamatosan nő: a hivatalos adatok szerint 2024-ben több mint 600 ezer turista kereste fel a sóbányát, 2025-ben pedig újabb rekordot döntött közel 690 ezer látogatóval. A vezetőség bízik benne, hogy a most zajló fejlesztések nyomán hamarosan az évi egymilliós látogatószámot is elérhetik.
A parajdi katasztrófa Torda felé terelte a turistákat
A Krónika tavaly nyáron arról számolt be, hogy a Korond-patak megáradása és a parajdi sóbányát ért elárasztás után – amely gyakorlatilag megbénította a Hargita megyei kisváros turizmusát – a tordai sóbánya iránti érdeklődés is nőtt.
Nemes Árpád, a tordai sóbánya volt idegenvezetője, turisztikai szakember, egykori városi tanácsos akkor elmondta a Krónikának: bár pontos statisztikai adatok nem álltak rendelkezésre, a helyi turizmusban dolgozók egyértelműen érzékelték a látogatószám növekedését. „Minden olyan turistacsoport, amely Erdélybe, a Székelyföldre kirándul – különösen a szervezett buszos utak –, arra kényszerül, hogy újratervezze programját" – fogalmazott, hozzátéve, hogy emiatt egyre többen választják a tordai sóbányát.
Tó a sóbányában
Fotó: Tordai sóbánya/Facebook
Erdély sókamaráinak igazgatási központja volt
Torda Kolozs megye egyik legfontosabb, évezredes múltra visszatekintő sóbányavárosa: a helyi sótelepekről szóló írásos említések 1075-ig nyúlnak vissza, a középkorban pedig itt működött Erdély sókamaráinak igazgatási központja. A felszíni kitermelést a rómaiak kezdték meg,
A bányát 1932-ben zárták be elavult technikai felszereltsége miatt. A tárnák ezután új szerepet kaptak: a második világháború idején légoltalmi óvóhelyként szolgáltak, majd évtizedekig sajtérlelésre használták őket.
Fotó: Tordai sóbánya/Facebook
A sóbányát 1992-ben nyitották meg újra turisztikai és gyógyászati céllal, a nagyszabású, uniós forrásból megvalósult modernizációt pedig 2010 januárjában adták át – ez a fejlesztés hozta létre azt a föld alatti csónakázótavat, óriáskereket és egyéb látványosságokat, amelyek azóta a sóbánya védjegyévé váltak.
Fotó: Tordai sóbánya/Facebook
A sóbánya ma Románia egyik legtöbbet látogatott köztulajdonú turisztikai célpontja: a látogatók között a romániaiak és a magyarországiak mellett franciák, oroszok, sőt japán, argentin és amerikai turisták is szerepelnek. A sóterápia jótékony hatását elsősorban légúti betegségek – asztma, krónikus hörghurut, allergia – kezelésében ajánlják az orvosok, jellemzően évi kétszeri, legalább egyhetes kúrák formájában.
A sóbánya látogatottsága egyre növekszik
Fotó: Tordai sóbánya/Facebook
A parajdi bányaszerencsétlenség óta nőtt a tordai sóbánya látogatottsága a helyi turizmusban dolgozók szerint. Nemes Árpád, a tordai sóbánya volt idegenvezetője a Krónikának elmondta, a parajdi katasztrófa új lehetőségeket nyit a tordai létesítmény előtt.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Egyre több partiumi, sőt erdélyi kertben érik be a füge (Ficus carica), sőt akadnak helyek, ahol a indián banán vagy datolyaszilva is megterem.
Az iskolák és egyetemek környékének fokozott ellenőrzésével, megelőző programokkal és a fiatalok körében egyre népszerűbb elektromos rollerek használatának szigorúbb felügyeletével kezdte az új tanévet a Kolozs Megyei Rendőr-főkapitányság.
Lincshangulat alakult ki szerdára virradóra a Temes megyei Csene településen, ahol idén januárban a brutális tinédzsergyilkosság történt. A Temes megyei törvényszék által pénteken meghozott alapfokú ítélet nem nyerte el a helyiek tetszését.
Európa legjobb bárjai közé került egy kolozsvári létesítmény, ahol a kocsma csak egy része a történetnek: a Heltai FolkCenter könyvtárként indult, ma pedig táncházak, néptáncpróbák, gyerekprogramok és diákrendezvények otthona.
Fenntartja az Észak-Bihari Vízszolgáltatóról és az érmelléki RMDSZ vezetőiről tett kijelentéseit Csomortányi István.
A székelyudvarhelyi Vándor székely-szobor eltávolításáért pereskedő Bogdan Ionescu ügyvéd a Krónikának elmondta: három, Wass Albert néven látható „hasonmás” szobrot talált Magyarországon. Szakács-Paál István polgármester szerint az udvarhelyi az eredeti.
Az 1956-os forradalom erdélyi eseményeire és az utána következő megtorlásokra is emlékeznek a 70. évforduló alkalmából tartandó rendezvénysorozaton Székelyföldön 56-os elítéltek és volt politikai foglyok közreműködésével.
Több mint háromezer erdélyi magyar kisiskolás vesz részt az Iskola Alapítványnak a magyar kormány támogatásával működtetett délutáni oktatási programjában, mely hétfőn indult 14 romániai megyében – tájékoztatott hétfőn az RMDSZ sajtószolgálata.
Megújult a nagyváradi Szent László-templom és a Barátok temploma. Ekkora összeget magyar történelmi egyház 2022 előtt még nem kapott templomfelújításra a román kormánytól – közölte a fejlesztési miniszter.
Elkészült a Mária-út Csíksomlyó és Máriapócs közötti szakasza, a két magyar Mária-kegyhelyet összekötő ötszáz kilométeres zarándokutat a csíksomlyói kegytemplom előtti téren adták át ünnepélyesen.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!