Fokozottan figyelik a hatóságok a piknikezőket

A tárcavezető szerint a minivakáció alatt a vadpiknikezésért még nem fognak bírságolni, mert kevés a kialakított piknikezőhely, de a szemetelésért igen. „Akik kimennek a szabadba, hogy ott készítsék el ebédjüket, azoknak a magatartását már lehet mérlegelni a pikniktörvény alapján: nem azt, hogy hol, hanem hogy hogyan” – magyarázta Korodi Attila, aki szerint a pikniktörvény életbelépését követően a kirándulóknak idén fokozottabb környezetvédelmi ellenőrzésekre kell számítaniuk.

Kifejtette, az utóbbi évek tapasztalatai alapján szükségszerűnek tartotta egy átfogó ellenőrzési és nevelési akcióterv életbeültetését, amelyben a környezetvédelmi és erdőgazdálkodási hatóságok mellett a rendőrség és csendőrség is részt vesz, összesen ezer minisztériumi alkalmazott. Elsősorban azokra a területekre fognak fokozottan figyelni, amelyek közismerten „flekkenező zónák”, mind például a Bukarest, Brassó, Buşteni környéki erdők.

A tárcavezető arra is felhívta a polgárok figyelmét, hogy a vízügyi hatóságok országos szinten évente 200 tonna műanyag palackot, 150 tonna faanyagot, több tíz tonna háztartási hulladékot takarítanak ki a folyók, tavak medréből, míg az állami erdészet alkalmazottai évente 400 tonna hulladékot gyűjtenek össze. A szemetet többnyire a felelőtlen kirándulók hagyják maguk után. 

Az erdőszéli vadpiknikezést felszámoló törvény előírásainak gyakorlatba ültetéséről Korodi Attila elmondta: a piknikezőhelyek kialakításáért az önkormányzatok felelnek. A minisztérium hivatalos levélben felkérte az illetékes hatóságokat, hogy legkésőbb május 30-áig közöljék azoknak a területeknek a listáját, ahol a közeljövőben piknikezésre alkalmas helyet szándékoznak kialakítani. A szaktárca ugyanakkor azon területeknek az ismertetését is szorgalmazza, amelyek az elmúlt időszakban folytatott vadpiknikezések miatt ki kell takarítani. Az önkormányzatok által beküldött adatok alapján a minisztérium szakemberei el fogják készíteni az ország piknikezésre alkalmas helyeinek térképét, mondta a miniszter.

Zavaró „mások szemete”

Romániában nagyon népszerű a piknikezés: egy márciusban végzett felmérés szerint a városi felnőtt lakosság 60 százaléka tavaly legalább egy alkalommal kiment a természetbe húst sütni, egyharmaduk pedig több mint tízszer volt piknikezni. A megkérdezetteket is leginkább a szemét zavarja, és elvileg helyeslik a márciusban hatályba lépett törvényt. A felmérést végző Green Revolution egyesület programigazgatója, Corneliu Belciug elmondta: sajnos a legtöbb piknikezőt csak a mások szemete zavarja, és azért volt szükség a „jóérzés” törvényére – vagyis a pikniktörvényre –, hogy a bírság fenyegetésével vegye rá a civilizált viselkedésre azokat, akik a természetet szemétdombnak nézik.

Mint arról beszámoltunk, a márciusban életbe lépett jogszabály szerint ezentúl csak az önkormányzatok által kialakított helyeken szabad majd tüzet gyújtani, és az autót is csak kijelölt helyen szabad leparkolni. A törvény külön kitér arra, hogy a kirándulóknak „fiziológiai szükségleteiket” csak a kijelölt helyeken szabad elvégezni, „személyes higiéniával kapcsolatos termékeket” pedig tilos a folyóvizek 30 méteres körzetében használni. Piknikezéskor a kifüggesztett menetrendet is be kell tartani, és mindvégig tekintettel kell lenni a többi látogató, a környék lakói és a vadállatok nyugalmára. Aki ezeket az előírásokat megszegi, 100-tól 3000 lejig terjedő pénzbírsággal sújtható.

Nincsenek piknikezőhelyek

Az erdélyi és partiumi kirándulóhelyek nem felelnek meg a pikniktörvény által előírtaknak, Ilyés Gyula szatmárnémeti polgármester szerint a jogszabály gyakorlatba ültetése legalább egy évet venne igénybe, mivel be kell tartani a kötelező hivatalos lépéseket. Ráadásul költséges dolog a törvényben előírt turisztikai övezet kialakítása, tette hozzá az elöljáró.

Mint elmondta, tavaly már felmerült az olyan ötlet, hogy a Szamos-parton létrehoznak egy piknikezésre alkalmas részt, de a tervező által készített projektet végül nem fogadták el, mivel nem felelt meg az elvárásaiknak, ráadásul egymillió euróba került volna a kivitelezés. „Eléggé költséges lenne a törvény szerint kialakítani ezeket az üdülőket, mert vécékkel is el kell látni és őriztetni is kell a területet, jelenleg pedig elég sok, ennél égetőbb problémája van a városnak” – jelentette ki Ilyés, hozzátéve, hogy jövőre valószínűleg lesz piknikező vagy a Szamos-parton, vagy a városhoz közeli Sár-erdőn.

Egyelőre nem jelöltek ki egyetlen piknikezőhelyet Csíkszeredában sem. „Figyelmesen elolvastuk a pikniktörvényt, és úgy értelmeztük, hogy az nem kötelezi a polgármesteri hivatalt arra, hogy ilyen területet jelöljön ki. A törvény szabályozza a meglévő vagy majdan létesítendő piknikező helyeket. A város környékén a Suta-tónál lehetne ilyen helyet kijelölni, de az egyelőre nincs tervben” – nyilatkozta Szőke Domokos alpolgármester, aki szerint egy ilyen terület kijelölése azért is komoly feladat, mert „nem elég pár autónyi parkolót és tűzrakó helyet elkülöníteni, hanem többek között vezetékes vízre is szükség lenne egy ilyen helyen”.

A Csíkszereda szomszédságában lévő Csíkszentlélek községben sincs a kirándulók rendelkezésére álló terület. „Az adminisztratív szempontból hozzánk tartozó egykori Suta-tó környékét nem akarjuk piknikezésre használni. A csíkmindszenti közbirtokosság ellenben vásárolt Hosszuaszóban egy földterületet, amely alkalmas lehet a jövőben piknikezésre” – közölte Pál Péter, Csíkszentlélek polgármestere.

Magánkézben
a kirándulóhelyek

A sepsiszentgyörgyi kirándulóhelyek többsége sem felel meg a pikniktörvény előírásainak. Czimbalmos Kozma Csaba városgazda szerint a környéken szinte lehetetlen betartani a jogszabályt, hiszen az azt is szabályozza, hogy a padokat, tűzhelyeket mekkora távolságra lehet kialakítani az erdőtől vagy a folyótól.

A szentgyörgyiek az Előpatak és Sugásfürdő fele vezető út menti erdőkbe vagy az Olt partjára kirándulnak, az út és az erdő, valamint az út és a folyó közötti keskeny sávon azonban nehéz megfelelő távolságra kijelölni a pihenőket. A városgazda attól tart, hogy  a kirándulók nem tartják be az új törvény előírásait, és ezentúl is az erdőbe, az árnyékba telepednek majd le. A köztisztasági vállalat tavaly alakította meg a zöld járőr csoportot, a Babeş–Bolyai Tudományegyetem környezetmérnök szakos hallgatói hétvégeken kerékpárral járják a kirándulóhelyeket, figyelmeztetik a szabálytalankodókat, kirívó esetekben riasztják a helyi rendőrséget.

Tóth Birtan Csaba, a vállalat igazgatója arra hívta fel a figyelmet, hogy a kirándulóhelyek többsége magánterületen, közbirtokosságok, magánszemélyek tulajdonában van, ilyen esetben az önkormányzat nem is tud piknikezésre kijelölt helyeket létrehozni.  „A pikniktörvényt józan ésszel kell alkalmazni, a zöld járőrök azt próbálják megelőzni, hogy a kirándulók rongálják vagy szennyezzék a környezetet” – szögezte le Tóth Birtan.

Büntetik a tűzgyújtókat

Kolozsváron a lakosság a megszokott szabadtéri helyszíneken ünnepeli a május elsejét: az önkormányzat a Szent János-kutat, a Gorbó völgyét és a Hója-erdőt  jelölte ki a célra. László Attila alpolgármester szerint a városi rendőrség és a tűzoltóság fokozottan felügyeli majd a piknikezőket, mivel korábban előfordult, hogy a flekkenezők elhajtottak a helyszínről, amikor látták, hogy a miccssütés következtében kigyulladt a környező száraz fű.

Tüzet csak szigorú szabályok betartásával szabad gyújtani Váradon is. Ilie Bolojan polgármester a Krónikának elmondta: a váradiak több, városon belüli helyszín közül is választhatnak, amennyiben szabadtéren szeretnék eltölteni a hosszú hétvégét. A Sebes-Körös partján, a Vitéz (Decebal) utcai híd, illetve a pontonhíd helyén épült új közúti híd között széles zöld sávot alakítottak ki hasonló célokra: itt számos pad és fedett filagória várja a környék szabad levegőre vágyó lakóit.

Szabadon, a tömbházaktól kissé távolabb fekszik az egykori vízüzem folyóparti telke, amelyet két évvel ezelőtt alakítottak közparkká, itt is piknikezhet, aki akar. A Szilvásként ismert Körös-parti területen hotel épül, annál feljebb azonban egyhektárnyi területet jelölt ki az önkormányzat épp kirándulás, piknikezés és fürdés céljára. Akit pedig nem zavar a szmog, a körgyűrű rogériuszi szakaszának a várostól átellenbeni oldalán, a zöld füvön is eltöltheti a május elsejét.

A városháza sürgősségi esetekkel foglalkozó bizottsága ugyanakkor felhívja a figyelmet, hogy tüzet gyújtani csak erre kijelölt helyen lehet, 100 méternél nem közelebb az erdőszélhez, és csakis akkor, ha nem túl erős a szél.

Megelőzték a törvényt

Marosvásárhelyen az önkormányzatnak jóval a pikniktörvény megszületése előtt sikerült megoldania az erdőszéleken majálisozók gondjait. A városháza a tavaly betonból öntött flekkensütőket állított fel a város legnépszerűbb kirándulóhelyén, a Somostetőn. A Csere-erdő szélén téglából építettek flekkensütőket, és ugyanitt számos szeméttárolót helyeztek el, amit minden egyes nyári hétvége után a városi köztisztasági cég alkalmazottai kiürítenek. A városvezetés a türelmetlen kirándulókra is gondolt, akik esetleg nem hajlandók kivárni a sütők felszabadulását.

Ezért főként a Somostetőn helyi rendőrök vigyáznak arra, hogy a zöldövezetben senki ne rakjon tüzet, és ne használja a saját, otthonról hozott flekkensütőjét. A tűzhelyek kiépítése nem számít újdonságnak Vásárhelyen, a város száz évvel ezelőtti polgármestere, Bernády György is számos flekkensütőt állított a Somostetőn.