Fogyatékkal élő gyerek az egyik marosvásárhelyi otthonban. Nehéz helyzetben van a romániai ellátórendszer
Fotó: Videófelvétel/Digi 24
A fogyatékkal élő gyermekeket gondozó négy marosvásárhelyi központ ellenőrzése során kirobbant botrány a romániai szociális ellátórendszer súlyos problémáira hívja fel a figyelmet. A Krónika által megkérdezett Csép Andrea Maros megyei parlamenti képviselő, az alsóház munkaügyi és szociális védelmi bizottságának alelnöke szerint a fogyatékkal élők ellátórendszerében kevés a szabad hely, és a hálózat alulfinanszírozott.
2025. január 20., 07:592025. január 20., 07:59
2025. január 20., 08:052025. január 20., 08:05
– Hogyan vélekedik a fogyatékkal élő gyerekek gondozásával foglalkozó marosvásárhelyi központok ellenőrzése során kiderült rendellenességekről?
– A mostani helyzetről nem tudok nyilatkozni, ameddig nem látom, milyen eredményeket hoz a hatósági kivizsgálás. Történt egy feljelentés, ami alapján elindult a hivatalos szervek kivizsgálása. Hiba lenne feltételezések alapján véleményt mondani arról, hogy a marosvásárhelyi központokban tapasztalt rendellenességek hátterében mi áll, ez csak a hatóságok végső jelentése alapján derül ki.
– Országosan mekkorára tehető a fogyatékkal élő személyek száma, és ebből mennyi a gyerek?
– Romániában összesen 958 954 fogyatékos személyt tartanak nyilván, akik egy része született fogyatékossággal rendelkezik, vannak szerzett fogyatékossággal élők, és a harmadik csoport azok tábora, akik felépülés alatt állnak.
Az összes érintett gyerek több mint 90 százalékának azonban a szülők viselik a gondját a családban.
A marosvásárhelyi gyerekotthon kiságyai. Szomorú élettörténetek indulnak el innen
Fotó: Jogi Forrásközpont
– Mennyire nehéz megfelelő személyzetet alkalmazni ezekbe a központokban?
– A személyzet létszáma és képzettsége a törvényi standardoknak kell megfeleljen, másként a központ nem kaphat működési engedélyt. A 2024/100-as számú törvény – amelynek alkalmazása most kezdődött el – új alapokra helyezi ezen intézmények működését. Ez az elején nehézségekkel fog járni, de idővel sikerül orvosolni a felmerülő gondokat. A kollégák arra panaszkodnak, hogy nagyon nehéz hosszú távra alkalmazottakat találni, tudniillik a gondozási munka egy hivatás.
Embert próbáló, nehéz munkáról van szó, elsősorban a fogyatékkal élők körében, ezért nagy a fluktuáció, a munkatársak gyakran cserélődnek.
Bűnvádi eljárás indult a fogyatékkal élő gyermekeket gondozó marosvásárhelyi központokban észlelt rendellenességek miatt – közölte kedden a főügyészség szervezett bűnözés és terrorizmus elleni főosztálya (DIICOT).
– Mi motiválja mégis azokat a munkavállalókat, hogy ezt a nehéz feladatot vállalják?
– Minden tiszteletem azoké, akik az embert próbáló munkát vállalják. Nem csak ezekben az otthonokban nehéz, hanem mindenhol a szociális ellátórendszerben. Példa rá a gyulafehérvári Caritas diakóniai szolgálat idősgondozói munkája: házhoz járnak, sebeket kezelnek, embereket gondoznak, amihez nagyon komoly elhivatottság kell. Mindenhol helye van az utánpótlásnak, a fogyatékkal élők gondozása terén pedig még inkább. Munkájukat segítik a különböző képzések, ugyanakkor komoly támogatást jelent a kisegítő személyzet, a szakemberek jelenléte, akik a betegek fizikai és mentális egészségének valamelyes karbantartásában segítenek.
– A romániai szociális ellátórendszer mennyire tud megfelelni a vele szemben támasztott igényeknek?
– Az állami intézményrendszer sajnos nem tud eleget tenni minden igénynek, ami a társadalomból érkezik, holott az állam feladata, hogy gondoskodjon az elesetteken, akik segítséget kérnek. Az ellátórendszer nem csak a lakóotthonokat jelenti – ahol gyerekek és felnőttek benn laknak, ott alszanak –, hanem a nappali foglalkoztató központokat is, ahova bejárnak. Ez utóbbiak a családsegítő intézkedések részei: a beteg személy a család ellátásában marad, de a foglalkoztatással az állami ellátórendszer besegít a családnak.
– A magánkézben lévő szociális hálózat hatékonyabb, mint az állami?
– Nem szeretnék különbséget tenni szolgáltatók között. Hosszú évek óta a szociális szolgáltatások területén dolgoztam, nagyon jól ismerem az intézményeket. A Maros megyei rendszerben eltöltött több mint 16 éves tapasztalatommal, és ezt követően 8 éve a Románia parlamentjében végzett képviselői munkám alapján elmondhatom, hogy nem lehet különbséget tenni a magán-, illetve az állami szolgáltatók között. Magánszolgáltatók esetében a legnagyobb gondot az alulfinanszírozottság jelenti: sok intézményt be is kellett zárni, mert az ellátottak családjai nem tudták kifizetni azokat a plusz költségeket, amelyek a központ működtetéséhez szükségesek.
Csép Andrea parlamenti képviselő szívügyének tekinti a szociális hálózat intézményeinek támogatását
Fotó: Haáz Vince
– Mire elég a fejkvóta alapján érkező állami finanszírozás?
– A családnak az állami szociális intézményekben is be kell pótolni, mert nem minden szolgáltatás ingyenes. Megvannak a standardok, ami alapján az ellátott után az intézmény hozzájut az állami támogatáshoz. A finanszírozást illetően a törvény nem fogalmaz egyértelműen. Többször megpróbáltam korrigálni, és egyszer-kétszer sikerült, hogy fix összegeket állapítsunk meg. A jogszabály ne úgy fogalmazzon, hogy a szociális szolgáltatásokat 90 százalékig támogathatja a központi költségvetés.
Mivel a szolgáltatások eltérőek, más-más típusú költségek vannak egy krízisközpontban, vagy egy nappali foglalkoztatóban például, ezért szakemberek által összeállított standardok szabják meg a finanszírozható kiadásokat.
Megfelelő ellátásban részesülnek a gyermekek a Maros megyei szociális és gyermekvédelmi igazgatóság (DGASPC) négy központjában – jelentette ki Miklea Hajnal Katalin igazgató.
– Az egyházaknak és civil szervezeteknek milyen más finanszírozási lehetőségek állnak rendelkezésükre?
– A szolgáltatásokból az állami költségvetés bizonyos részt felvállal, amihez hozzájárulhat a helyi költségvetés, illetve szponzorok, és más külső források. A szociális intézmények számára a külföldi pályázatok közül sok esetben a Norvég Alap volt elérhető, de vannak európai uniós pénzek is, illetve olyan országos érdekeltségű programok, amelyek egy bizonyos ideig támogatják a szolgáltatást.
amikor például a minimálbér értéke emelkedik, mert a szolgáltatás költségvetésébe mindig bele kell foglalni a személyzet bérezését is. Egy családi típusú házban nevelt gyerek után a központi költségvetés jelenleg évi 59 500 lejt finanszíroz.
– Az idősotthonokban több éves várólisták vannak. Mennyire szűkös a romániai szociális ellátórendszer?
– A 65 év fölötti személyek idősotthonokban történő elhelyezésére igen nagy az igény, ugyanakkor sokkal kevesebb hely van a felnőtt fogyatékosok, és a fogyatékos gyerekek számára létrehozott bennlakó otthonokban. Ebbe nem szívesen ruház be senki, mert nagy felelősséggel jár, nagyon kemény munkát feltételez, holott ezek az emberek szorulnak leginkább segítségre, mégis kevesen tudják elérni a szolgáltatásokat. Sok olyan eset van, amikor a család már nem képes gondozni a demenciában, az Alzheimer-kórban szenvedő beteget, mert egy idő után közveszélyessé válik a család számára.
ahol a fogyatékos felnőttről átmeneti időre szakszerű szociális intézmény gondoskodik, hogy a családnak ideje legyen feltöltődni.
– A marosvásárhelyihez hasonló esetek mennyire tépázzák meg a szociális ellátórendszer iránti bizalmat?
– Nagyon sok szomorú élettörténet van a fogyatékkal élők között, ezért nekünk az a feladatunk, hogy megtaláljuk a jó megoldásokat. Nagyon fontos az ellátási rendszerben dolgozó személyzet képzése: oda kell rájuk figyelni, és meg kell őket fizetni. Az is nagyon fontos, hogy a családok tudják, az intézményekbe került családtagjaik biztonságban vannak, ezért várom a kivizsgálások eredményét. Bízom benne, hogy Maros megyében kiváló szakemberek dolgoznak, akik nem bántani, hanem segíteni akarnak.
320 ezer lejre bírságolták a Maros megyei gyermekvédelmi és szociális igazgatóságot (DGASPC) a fogyatékkal élő gyermekeket gondozó négy marosvásárhelyi központ működési engedélyének hiánya miatt.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Alin Tişe, a Kolozs Megyei Tanács nemzeti liberális párti (PNL) politikusként megválasztott elnöke csütörtökön kijelentette, hogy nem érzi magát képviselve a pártja „nehézsúlyú” vezetői által.
Alapjaiban megrázta a romániai szociális ellátórendszert a Bihar megyében engedélyek nélkül működtetett menhelyek körüli, a szervezett bűnözés elleni ügyészség eljárása nyomán kirobbant botrány. A Krónika helyszíni riportja.
Paradox helyzet alakult ki a Szeben megyei Muzsnán: bár június közepén leomlott az erődtemplomot övező középkori várfal egy szakasza, azóta nem csökkent, hanem éppen nőtt a látogatók száma.
Nem rendezik meg idén a Közösségi Párbeszéd Tábort, amelyet a tavalyi induláskor a szervezők a Tusványos egyfajta alternatívájaként, ugyanakkor nem ellenrendezvényként hirdettek meg.
Egyre több nem uniós állampolgár érkezik jön az országba, és ez alól Erdély, a székelyföldi megyék sem képeznek kivételt.
Sem a parajdi önkormányzat, sem a prefektúra nem kapott értesítést arról, hogy az EU szolidaritási alapjából Romániának árvízvédelmi célokra megítélt 14,3 millió euróból mennyi pénz jut a bányakatasztrófa nyomán kritikus helyzetbe került Parajd számára.
Újabb különleges épülettel gazdagodik a kolozsvári Romulus Vuia Néprajzi Park: megkezdődött az első zsidó lakóház újjáépítése, amely a jövőben a szabadtéri múzeum állandó kiállításának részeként mutatja be az erdélyi zsidó közösségek épített örökségét.
Két, egy 1940-ben és egy 1941-ben elhelyezett időkapszula került elő a csíksomlyói kegytemplom jobb oldali tornyának gömbjéből.
Több mint tizenöt évvel az első álmok, tervek megszületése után hivatalosan is megnyílt kedden Kolozsváron a Magyar Ifjúsági Központ.
Több mint 100 ezer lejjel és csaknem 30 ezer euróval károsítottak meg egy 73 éves Kolozs megyei nőt azok a csalók, akik telefonon rendőröknek és a Román Nemzeti Bank alkalmazottainak adták ki magukat.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!